Megcsináltam! Sikerült egy teljes értékű Google Wave meghívót szereznem. Persze már hetek óta átolvastam hozzá mindent, s konkrétan úgy indultam neki, hogy mindent tudtam róla. Regisztráció utáni első benyomásom: Imádom, egyszerűen kész van az egész. Számomra tökéletes kommunikáció, gyorsan, pörgősen, s aktívan. Tetszik, hogy akár egy e-mail üzenetet az még az elküldése közben is képes vagyok módosítani. Vagy már az elküldte után, utólag is átszerkeszthetem. Így az indulatból írt sorok visszavonására is van lehetőségem az adott Wave-ekben. Hiszen már nem e-mail meg nem sima üzenet, hanem Wave a nevük.

Bejön a minimalista stílus, a képmegosztó, s hogy szövegeimet multimédiás tartalmakkal tűzdelhetem tele. Jelen vannak a legnívósabb közösségi site-ok integrációi is. Támogatja a mobil eszközöket szintén. Magával az alkalmazással számokat tárcsázni is lehet akár.

Eleinte attól féltem, hogy nem fog menni, de az alapkoncepción elmélázva több fontos eszmét vettem észre a Google ezen termékében is. Igazából minden menü, minden kis alkalmazás pontosan ott van elhelyezve, s úgy van megalkotva, ahogy azt először az adott helyen keresnéd. Így nem idegen, mindent megtalálsz.

Tetszik a valós idejű kommunikáció, ahogy látom, hogy valaki mit gépel, ahogy fokozatosan nézhetem, hogyan íródik egy e-mail, hol s mikor tér vissza az elejére esetleg javítgatni. Bejön a helyesírás javító, mely magyarul is tud. A Translate, mely sok nyelvre tud fordítani, vagy akár valós idejűleg már a begépelés közben más nyelven jeleníti meg a tartalmaidat. (!) Ahogy az ismeretlen szavakat Wikipédia fogalmazza meg számodra. Sőtt amint akár egy társammal közösen szerkeszthetünk egy dokumentumot, megjegyzéseket fűzhetünk bele, s kedvünkre megvitathatjuk annak szerkesztése közben a témáját.

Ez még hagyján, a közös webes keresés, Youtube videók nézésének nyomon követése, hiszen láthatom, hogy az általam betett videó lejátszása folyamatban van-e. Vagyis a társam tényleg nézi-e a tartalmat? A Windows live messenger képmegosztójához hasonló, de jóval látványosabb és fejlettebb felületen végezhetjük a megadott kiegészítők és pluginek felvétele után akár egy PDF könyv olvasását is. Hiszen alapból bővíthető az egész.

Ezek tényleg megcsinálták az e-mail jövőjét. Hiszen azt mondták, a Wave nem más, mint az e-mail új generációja, ilyen lenne az e-mail, ha ma találták volna fel. Egy olyan rendszer, melyben tényleg az összes eddig ismert kommunikációs forma egyesülhet.

Felfedeztem benne a Facebook, Twitter, Hotmail, Gmail, MSN,  Skype, Picasa, s a közösségi portálok minden funkcióját. Mintha elgondolkoztak volna rajta, hogyan lehetne az emberek életét egyszerűbbé tenni. Ezért létrehozták azt a rendszert melyben egyesül minden eddigi netes dolog, s ahol elég egy helyre bejelentkezni, s mindent látunk, ami változott. Mely helyettesíti a Fórumot, a klienseket, a dokumentumkezelőnket is. Többet nem is mondok róla, mindenkinek saját dolga felfedezni, amiben segítek is majd.

Szóval, akinek még nincs, s szeretné megtudni mi is ez. S szeretne regisztrálni, s tényleg használni szeretné, az kérhet tőlem meghívót. Várom a jelentkezőket:) Szeretném ha sok-sok helyes meleg pasi is sikeresen csatlakozna:P Am remélem egy helyes kis asztali klienst készít majd hozzá a Google, akár az MSN-hez is van. Akkor tuti nagyobb eséllyel indulna harcba:)

Kezdem a legkézenfekvőbb mai gondolatommal, aztán pedig kitérek a jelenlegi problémáimra. Pasifronton most még mindig nullán állok, s szerintem nullán is leszek az elkövetkező években, ha így folytatom. Az oka nem más, mint hogy nincs olyan srác, aki kielégítené a vágyaimat. Hiszen én egy olyan fiút keresek, akivel jól eltölthetném a szabadidőm, kellemeseket beszélgethetnék, hétvégente eljárhatnánk együtt vacsizni valami jó kis helyre, vagy esténként sétálgathatnánk. Eközben megosztanánk egymás világnézetét, s talán sikerülne ezt az abszolút keserűséget bennem kicsit megédesítenie… - Lehetetlennek tűnik, de talán van esély rá.

Kéne, hogy egy kicsit a mindennapjaim része lenne valaki. Ha nevetnék, velem nevetne, ha szeretethiányos pillanatom lenne, pedig szorosan átölelne… - Látjátok? Ez egy betegség(!)… elkaptam… a „hit” vagy más néven „remény” nevű kórságot! >>Tudjuk, hogy ilyen srác nem létezik.<< Nincs ember, aki akár ezzel is beérné! Hiszen a dugás ezerszer fontosabb, mint bármely más érzés!:@ - Szóval ébredj fel Popov! Felejtsd el az álmodozást, s kezd elfogadni végre, bármit teszel, ideig-óráig megkaphatod a boldogságnak maximum a látszatát, de aztán megállapíthatod, hogy mindig csak a magány jut osztályrészedül!

A filozofálgatástól el is térek, inkább a hétköznapokra tévedek. Általában ez mindig így van. Eltervezek dolgokat, de sosem sikerül egyiket sem véghezvinni. Bár a decemberi hónap után a költséghatékony intézkedéseim egész jól beváltak, mégis a következő hónapra tett terveim semmit se fognak alakulni a váratlan közbeesések miatt. A másik, hogy egész teljes héten itthon voltam, s igazából nem tettem semmit, nem haladtam előrébb.

Nem érezhetitek át, nem tudjátok felfogni szerintem milyen szar érzés egy újabb nem eltelése. Hiszen csak annyiból áll, hogy felkelek reggel, s aztán azon kapom magam ilyenkor, megint itt irkálok, s jesszus megint 22 óra elmúlt! Eltelt egy nap, nem is emlékszem hogyan, nem történt semmi ez idő alatt… Nem tehetek semmit, nem tudok ellene küzdeni. Próbáltam már…

Folyton parázsvitákkal voltam tarkítva, közben alapból gyomoridegem van a jövő hét keddi vizsgámtól. A másik, ami nyomja a terhet a lelkemen, az a megfelelési kényszer. Ha a jogsi szerzés eddigi összes kis részlete bukás nélkül sikerült, nehogy már most basszam el a legutolsót. Egyszerűen hiába vagyok itthon 2,5 hete, képtelen vagyok egy jót pihenni. Pedig napi 2 órát kell csak erre fordítanom.

Egyedül az jön jól, hogy vannak emberkék az msn-en akik néha kizökkentenek, s eltudok olyan témákról beszélgetni velük, ami egy kicsit más vizekre evez. De mikor ennek vége, nem teszek mást, mint újra idegeskedem. Ez a hatalmas kő már leeshetne rólam. Addig a napig persze folyamatosan idegbeteg leszek, képtelen vagyok koncentrálni, s szét vagyok csúszva.

Példa erre, hogy tegnapi nap megint csak mikor a busszal jöttem haza, de akkor nem ismertem meg senkit a gyorsjáraton, abszolút el voltam tájolva. Valahogy a belső gondolataim nyomására teljesen offline vagyok… Ezért voltam elveszve a héten. S az internetet is csak szükségből használtam.

Persze a kedvenc blogjaimat mindig átfutottam, de saját magaméra annyi energiám nem volt, hogy írjak is. Am mai nap szintén a buszos sráccal jöttem, meg plusz egyik régi ismerősömmel. Így sajnos annyira nem tudtunk érdemben dumálni, de túlélem. Pedig egy rakat téma és kérdés fogalmazódott meg bennem.

Viszont hazaérve, és bedőlve az ágyba már zsibbadt mindenem. Tök jó lenne ilyenkor egy pasi, aki jó alaposan megmasszírozna, s megropogtatná a fáradt végtagjaimat! De sajnos ezt a műveletet kevésbé nagy szakértelemmel most a macskám végezte el. Hiszen ha hasra fekszek az ágyon az első, hogy a hátamra fekszik, s elkezd erősen gyurmolászni. Mindenesetre ez is kifejezetten jól esett:xD

Visszatérve a folytonos parázsvitákra: Az ősök azon idegesek, hogy meg ne bukjak, én meg azon vagyok ideges, hogy ők is idegesek, így idegesítenek engem is. Tudat alatt is feszült a helyzet. De néha nem tudom mi a jó nekik. Valahogy nem lehet megfelelni, egyszerűen semmi sem elég jó.

Tegyük fel, anyám megjegyzi, hogy nem csinálok semmit, mindig itthon ülök, kise mozdulok. Bezzeg ha kimozdulok, vagy elmegyek bulizni akkor meg azzal szekál, hogy soká jövök, meg hogy hideg van, meg minek?! Van ebben értelem? Egyszer azt mondja, ne üljek itthon, mikor meg nem ülök itthon, akkor meg h jöjjek hazafelé. Ráadás ez nem az én nagyítom fel effektus, hanem pontosan így van. Más szemébe a szálkát meglátja, de a gerendát nem.

Am mostanában szerintem tök normálisan kezd hozzám viszonyulni, főleg mióta a Bobby-s filmet megnéztük. Valahogy talán megfordult a gondolkodása. Bár eddig se volt nagyon ellenes, de talán összeáll a kép benne, hogy nem vagyok már óvodás. S örökké nem kísérgethet kézen fogva. (Csak képletesen értve…)

Váratlan fordulat ért:D Reggel mentem vezetni a szokásos módon, majd a délutáni busz mellyel indultam haza, összeütköztett valakivel. Igazából már a megállóba érve elgondolkodtam, annyira ismerős az a srác ott!

Mivel nem nézett vissza, nem ismert rám, így gondoltam biztos keverem valakivel. Egyre közelebb érve még határozottabb lettem, viszont köszönni nem akartam, hiszen benen van a pakliban nem is ő az. Végül az ajtónál rám ismert, s csuklóból "rámsziázott". Én pedig viszonoztam.

Egészen meglepődtem, régóta beszélgetünk már MSN-en meg stb, de elfoglaltságaim miatt még sosem esett szó egy esetleges összefutásról. Am a srácot nevezzük el most "Buszos srácnak" - névtelenségre törekedve. Magas, rövid szőke vasalt hajú pasi. velem egykorú fiú. Ahogy leszűrtem igazából csöndes, s nem nagyon kezdeményező. Mivel ő maga nem nagyon hozott fel témákat, csak reagált.

Szóval rögtön leültem mellé, s elkezdtünk beszélgetni. Bár én úgy éreztem inkább én beszéltem, ő pedig hallgatott. Lehet iszonyú zavarba hoztam ezzel, hogy tök határozottan kérdezek/válaszolok/beszélek feléje. S hosszabb csönd követte mondókáimat, nem is tudom igazából lehet megsem tudott szólalni:D DUmáltunk a családi CO-járól, meg erről-arról ami éppen képbe jött.

Jót dumálgattunk vagy három településen át, végül aztán éppen jókor (:@) apám csörgetett a telómon. 1-2 percet vele is beszéltem, de akkorra már a Buszos srác odaért a megállójához, így egy gyors rögtönzött kézfogással, és egy sziával elbúcsúztunk. Am remélem legközelebb is összefutunk, s ugyanazzal a járattal haladunk célunk felé...

Röviden ennyi volt a nap összefoglalása, több érdekes nem történt. Várom hogy rendbejöjjön az életem, s végre igazán "bejegyzésnek" hívható alkotásokat tegyek fel. Mostanában Youtube videó/zene beszúrására sincs időm...

Igazából ne haragudjatok rám, de gondolom már neheztelitek, hogy szinte kétnaponta dobok fel 1-2 bejegyzést. Hiába vagyok itthon több mint két hete, henyélni még időm se volt. Kezdeném a bejegyzést egy fontos felhívással. Egyik nap a T-mobile-ban jártam s a próbakészülékek közt egy vadiúj Sony Ericsson W995 Walkman készüléket tapogattam meg.

Tudjátok az a típus, melynek 8 mpx-es kamerája van. Szal nem piskóta darab. A Walkmanok High-End készüléke. De nem érintőképernyős hanem szétcsúsztatható Slider. Néztem a fényképalbumokat, pár gyári kép volt rajta, meg mivel a kamerás rész nincs lerögzítve, így lehet a készülékkel fotózni is. Hát volt pár az arrajárók által készített fotó ám benne csőstül:D Köztük lapozgatva két pasi közös képe is.

Az egyik nagyon helyes volt. Ott helyben készült amúgy a fotó. Rögtön taktikusan Bluetooth-ot nyomtam s elmentettem róluk azonnal két képet a saját készülékemre:xD Meg más a készülékben lévő pasikról is, sőtt ami szem-száj ingere volt:D

Gondoltam majd valami arcfelismerő szoftverrel utánuk keresek van-e hozzá Facebook, Myvip ...stb. egyéb közösségi regisztráció. De nem leltem még semmit... Igazából szerintem a kép nem elég megfelelő. Hazaérvén a metaadatokat azonnal megnézve a kép 2010. február 1.-jén 13:03-kor készült. Szóval kezdem a leírással. 

A korük szerintem 17-19 közti lehet. A helyesebb pasi felismerhető arról, hogy egy világoskék sálja van. Azon sötét-narancssárgás csíkok hosszában, a nyakára van tekerve éppen. A kabátja fekete színű, a tutyis része belűlről barnás árnyalat ahogy jól látom. Kilóg mellette amúgy valami piros cucc, valószínűleg egy melegítő, vagy cipzáros vékony felső gallérja. Rövid átlagos haja van, s arca szexisen borostás:$ Kicsit körszakállra hajazós beütésű:P De nagyon jól áll neki. Szemei szerintem barnás-feketések - bár mivel vaku nélküli fotó, nem tudom igazából milyen színű lehet.

Jut még eszembe egy fehér keretben fehér felirat a kabátjának a szív felöli részén. A kabát márkája, szerintem kivehető, hogy "AIRWALK" 80%-os valószínűséggel. Am a képen érthetően nem teljesen vannak rajta, csak mellkasig. A másik pasi, egy zöld basebell-sapit visel a képen. Neki viszont olyan szürkés-feketés megítélésem szerint a kabátja. De nem is ő a lényeg:P Annyit róla, hogy ő van a fotón jobboldalt, a helyesebbik pasi pedig baloldalt. HA a valóságba áttesszük az elhelyezkedésüket ezt megfordítva a T-mobile autómata-üvegajtó kijárata felöl a helyesebbik pasi, s mellette a zöld sapis:D 

Szóval ha véletlen egyike vagy az itt leírt pasiknak! S éppen azon a derűfényes kora délutáni napon a megadott idő körül egy hivatalos T-moile üzlet próbakészülékei közt egy Sony Ericsson W995-öt fogdostál meg, s készítettél vele képeket, akkor jelentkezz!!!:P Nem bánod meg!!!:xD

Ennyi lett volna, amúgy aki kéri elküldöm neki a képet, lehet be tudjátok azonosítani, s ismeritek a delikvenseket. Várok mindenféle segítséget. Az elemzés még nem ért véget, majd még az Iwiw-et szűröm át ezügyben...

Tegnap egy mérsékelten szar napom volt. Igazából elbasztam a számítógépet, az állandó okoskodásommal, s emiatt újra kellett telepítenem mindent. Végülis egy dolog miatt jól jártam. Nem tartott sokáig, mert gondosan sok-sok biztonsági mentést csináltam már korábban. Így pár apróságot elvétve, összességében minden megmaradt.

Szeretnék elsők közt Office 2010-re is váltani. Nem tudom ez milyen hamar fog bekövetkezni. - Jelenleg nincs helyesírás ellenőrzőm, ezért bocs a hibákért. Ennyit a kockulásról. Többet nem is írok róla, inkább más dolgokról. Teljes időzavarban voltam a napokban, sosem tudtam milyen nap van éppen. Pénteken azt hittem vasárnap van, szombaton meg hogy hétfő...stb. Szépen be is kapcsoltam a Barátok közt idejére a Tv-t. Rájöttem nem is ma van.

Am vártam nagyon az új pasit a sorozatban...hátha fellép a színen, hiszen szerintem tök helyes volt. - Véletlenül Dávidnak hívják (de csak a filmben), s megállapítottam, hogy  a Dávidok kifejezetten szépek, szexisek, s kívánósak:P Általánosságban elmondva télleg. Az osztályban is, sőtt a suliban is, a Dávid nevűek mind kurva helyesen néznek ki. Szabályos férfiállatok:xD Azt sem tudom hirtelen hova csöpögtessem a nyálam, lassan egy vödröt kéne magam előtt vinnem:D

Főleg a FaceBook... hátt teli van igazi SzexiPeople egyedekkel:D Például célozhatnék itt pont valakire, aki szintén megint csak egyike a Dávidoknak, s éppen ezeket a sorokat valószínűleg olvashatja, s talán már magára is ismert. Érdekes, általánosságban az adott névvel rendelkező hímek helyesebbek, mint más névvel rendelkező társaik. Milyen fura? Vajon a név valami tudat alatti megfelelőséget generál külső ügyben?:P

Mindjárt átnevezem én is magam pl. Ádámnak, Dávidnak, ...stb. Nem tudom vajon én is megváltozom-e pár éven belül. S talán folyamatos csúnyulás helyett szépülni fogok. Bár ahogy érzem olyan menthetetlen vagyok, mint a tóban sűlyedő nyeletlen balta. 

Bár ma voltam plázázni is. Nagyon szexi kabátot láttam, csak nem volt rá nálam elég pénz. Sajnos majdnem egy vagyon volt, s pontosan annyira jó is:D Pont az a vékonyító, dögös, diszkópatkány-pasistílusnak a megfelelője. Stílusos, divatos bőrkabát.

Valahogy vonzanak ezek a dolgok. Ez onnan ikletett meg megint, hogy 979 írt még egyik szakdolgozattémájával kapcsolatban a napokban egy általánosító viselkedésbejegyzést a fiatalokról. S szerintem tényként felhozható, hogy minél szebb egy pasi annál bunkóbb, köcsögebb, s parasztosabb maga a beszéde, a viselkedése nyílvános helyen...nah úgy összességében.

A szép külső sajnos intelligenciát nem mindig rejt magában. Kinem állhatom a tapló embereket. Pedig sok van belőlük errefelé is:( Nem merülök bele, inkább lezárom a témát. Amúgy még ma jelentkezem még egy bejegyzéssel, hamarosan fenn lesz. Addig is türelem.

El sem hiszem, hogy idáig jutottam. Hiszen nemrég még november 11.-én induló kis blogom első napjaiban nem sok reményt láttam. Bár kitartó törekvésemnek, s szinte alig abbahagyódó folytonos írásomnak köszönhetően, az elmúlt három hónap letelte alatt sikerült elérnem a 100-adik bejegyzést.

Ezek közt negatív/pozitív élmények egyaránt megmutatkoztak, sőtt semlegesek is jelen voltak. Első hetekben többnyire a pesszimista megnyilvánulásaim ismerhettétek meg. Később személyes sztorikat, az életemmel kapcsolatos apró-csetlő mindenségekbe is betekintést nyerhettetek. Karácsony folyamán sikerült megúsznom mélyebb depihullám nélkül a téli szünet derekát. Ilyenkor jó, s rossz vegyesen jelentkezett.

Több akkoriban elég hosszú, vagy nagyméretű, esetleg nagy kommentszámot kiváltó íráscsomagom is sikert aratott. Ezek közül rögtön szemelgetek is.  Blogom páradik bejegyzését szomorú feleszméléssel kezdtem. Hiszen egy újabb párom is elveszítettem, ami elég sok energia hiányt okozott. Valahogy a hétköznapi teendőimben egy ideig teljes kudarcokat vallottam.

Ezen átlépve, életem fontosabb Coming Out-jait is megosztottam. Mindezek életem legfontosabb személyeinek említésével teltek. Aztán ettől a korszaktól is elrugaszkodtam. Depis időszakomból hihetetlen gyorsan próbáltam felgyógyulni. Jöttek önmagam bemutatkozói. Az ismerj meg kampányok pasi ideáljai, s ehhez kapcsolódó kedvencek listája.

Pár intimebb történetet is bemutattam igencsak véletlenül összejött ismerkedéseimből. Cikis bejegyzések sem maradhattak el. Bemutattam véleményem a férfiakról, s plátói szerelmemről irkáltam számos utalással. Heterós tapasztalataimat is összegyűjtöttem, mennyire nem értem őket. Aztán pedig egy részeges buli végeztével, talán annak hatása alatt elkezdtem jobb életre gondolva milliomosként álmodozni egy cseppet.

Az év végi/év eleji értékeléseket egybezsúfoltam, s mivel korábban nem vezettem blogot, így úgy döntöttem egybeöntöm a volt évekkel is. Sok tapasztalatom, nagyrészt negatív felindulásaimról vezettem le, s az emberekről általában nyilatkoztam. Fogadalmakat is kötöttem.

Nem sokra rá elkövetkezett igazi egyszemélyes páli fordulatom, amire Igu rögtön bekommentelte, hogy végre megjött az eszem. Hiszen aznap sziklaszilárdan megálmodtam a Pesti jövőmet. S döntöttem arról is, nem szeretnék a közelben maradni. Új jövőre, új világra vágyom.

Beszéltem még a jellemzően meleg pasik felismerésének első lépéseiről, s azok 100%-os meghatározásáról is. Egy kicsit mindannyian játszhattunk egy jól működő melegradart:$ Ebben is időben valami szétcsúszott bennem, nehéz napokat éltem, s hogy ez ne érződjön a blogomon, szexuális tartalmú internetes párbeszédekkel töltöttem az időt. Sőt "pici" macsekomnak is szántam egy bemutatót. Persze életfilozófiámat is letettem az asztalra, mindemellett álmok is gyötörtek.

Említettem még pár cikis történetem, a rossz helyen leesett kotonról, s pár véletlen beégésemről. Játszottam egy picit komoly kapcsit kereső pasik bemutatásával, s segítettem meglátni az elrejtett fogfehérjét, s nyilvánosságra hozni azoknak a pasi típusoknak a listáját, melyeket jobb, ha azonnal elkerülsz.

Gazdasági válságom után fellélegezve, új témákba vágtam a fejszém. Értékeltem a kis hétköznapi meglepetéseket, melyeket előbb talán sosem vettem észre. Akkor kedvenc sorozatom témájában hívtam fel a blogos/olvasó társadalom figyelmét egy nálam hiányzó tartalomra. Sajnos kommentek, s segítség nem érkezett eddig:(

Hamar eljött viszont a késői tél. A hóesés sok váratlan örömöt is okozott, mindezek előtt gyakorolhattam még a felszedés leggyorsabb módját is. Később kis helyzetjelentést tartottam ismét, s utazásos vágyaimat fejeztem ki. S egészen el is jutottam ezen felsorolás által a tegnapi divatgurus bejegyzésemhez.

Hamar eljött ez a nagynak tűnő 100-as bejegyzés szám. Gyorsan végigértem a legjelentősebb írásaim átvizslatásán. Örülök is, meg nem is. Abból a szempontból jónak tartom, hogy végre én is erősen elmélyedtem a blogvilág tengerében. S kifejezhetem nyomasztó, vagy boldog pillanataim ha nem mondhattam el senkinek, hát elmondtam mindenkinek. Viszont nem túl jónak fogom fel, hogy mindezek ellenére, szinte ugyanott tartok a felszín alatt, mint korábban. Többek közt még mindig magányos vagyok:(

Mindesetre örülök neki, hogy sok új dolgot és érdekes embert ismerhettem meg. Jó történeteket, s internetes beszélgetéséket fedezhettem fel. Szóval köszönök mindent, s továbbra is bőszen kitartok, ahogy eddig! Egykönnyen nem szabadultok tőlem!:)

Atomjó pasit láttam a buszon. Basszus, megfordult a fejemben, ezt vajon külön designer, a divattervező anyja, vagy ki a franc öltözteti?! Mert önmagamtól erre én nem lennék képes… S ismét bebizonyosodott, hogy a ruha teszi az embert elsőnek. Vagyis ez emeli ki a tömegből. S azután figyeljük meg csak lelki/testi alkatát.

Felszállt, olyan kb. 18-20 közt volt. Már a buszmegben állva is feltűnő volt, a hihetetlen jó testi adottságokkal rendelkező hím:$ Magas 180 centi feletti, fekete haj, szép tiszta arc (egy darab bőrhiba sem volt!). Enyhe laza borosta, vadította még az álla környékét.  Alapból bejövős kategória, kissé alapjáraton izmos felsőtest, már amit a kabátja engedett mutatni…:$

A külseje hasonló volt, mint a jól ismert Csillag születikben a Bad Boys feelingje, csak ott éppen az összes pasi jó tulajdonságait összegyúrnánk, s abból születne meg ez a buszos srác:D

A legdurvább még, hogy a haja is, nah az egy kész álom volt… Innen mondtam magamban „ez biztos buzi”. Hiszen egyik heteró sem néz ki így, ilyen alaposan és szépen. Igényes, fényes fekete haja olyan diszkópatkányos beütésű volt, viszont szinte minden egyes szál mértanian pontosan megvasalva, s beállítva. Egyszerűen nagyon feldobta az összképet. Szabályosan a nyál összefutott a számban.

Aztán lefelé haladva a nézésében: Az összes ruházati kiegészítője a tatyója is mind-mind csak Adidas logókkal rendelkezőek voltak. Faja volt nagyon, a sulis táskája szögletes, s kompakt. Valószínűleg valami Netbook is volt benne… csak egész út alatt nem nyitotta fel. A srác igazi divatbuzi, a legtrendibb bőrkabát volt tulajdonában, mely prémes a nyakrészen, s vékonyítja a testét.

Közben félig lecibzározva, hogy engem vadítson:$ Ezen át meglátni az alatta lévő izompólóját, s egyedi minőségi fülhallgatóját, melyen később Nokia logót pillantottam meg. Am ruhái nem sportosak voltak, valami egészen más kollekcióból származó, mégis utcai/diszkós szerelésnek egyáltalán nem mondható. Inkább mértéket tartó, harmóniát, s magabiztosságot árasztó válogatás.

A szemem akkor esett ki majdnem, mikor zenét váltott, hiszen egy limitált Nokia 8800 Black mobiltelefont markolászott elő a zsebéből… Ami nem egy olcsóság...:)  A teló színe, s króm kerete tökéletesen illett a kabát, a farmer, és táskája együttes stílusához. (Még erre is odafigyelt?)

Ruháin látszott az alaposság, hiszen cipőjének mintája is párhuzamos volt a farmerje, és az öve stílusával. Nagyon frankó cipője olt, ezt a típust még nem is láttam soha, biztos valami vadiúj változat, valószínűleg Pesten vehette, vagy egyenesen a legtrendibb felszerelésért Olaszországba ruccant át a hétévégén:xD

Ezek mellé a gusztusos esztétikai látványok mellé, hatásos, s laza mozgás, férfiasság társítódott. S nagyon szép barnás-inkább feketés szem. Most is látom magam előtt, hihetetlen, hogy ilyen pasik is vannak. Akik ennyire adnak magukra, s ilyen szépen bánnak a külsejükkel. Példamutató:$ Ha minden pasi ilyen lenne, kihalnának a heterók:xD

Am egy vicc a végére eszembe jutott: "Mi lesz ha kihalnak a nők? - Szexuális felmelegedés!":xD

Tegnap után ma jobban helyre vagyok rázódva. A héten már nem megyek suliba, újra utolért a megfázás. Köhögök, trüszkölök. Eleinte attól féltem, hogy allergiás lettem. S elsőnek cicámat gyanúsítottam az ügyben. Hiszen három napig egyfolytában tüsszögtem, meg könnyezett a szemem. Végül megérkezett a köhögés is. Folyik az orrom, már tudom, hogy mindez egy együttes és szép megfázás tünetei.

Ekkor el is döntöttem, hogy az autóvezetés, az iskola, az itthoni munkáim nem összeegyeztethetőek. S így a vizsgámig nem fogok menni suliba, ami hamarosan egy héten belül talán eljön. Hosszú betegszabi lesz, bár teljesen mindegy hogy ott vagyok-e a suliban vagy sem, egyszerűen úgysem csinálok több mindent.

Az órákon nem foglalkozok mással, mint blog szövegeket, e-mail-eket, sms-eket, s mindne hétköznapi intéznivalóm végzem. Többek közt Facebook állapotom frissítem, kommentelek, kockulok. Ennek ellenére sem tudtam utolérni önmagam.

Szóval most betett az egészségi állapotom, idegi problémáim (kikészülések), leterheltség, fáradékonyság, aluszékonyság, s folytonos elhavazódás. Minden vágyam, hogy a vezetés terhe leváljon a hátamról, s pihenhessek.  

Ebből adódóan Március második fele körül elutazok bő két hétre Párizsba, ahogy már tavaly kétszer megtettem szintén. Az egy tény hogy húsvétba is bele fog lógni. Teszek egy szép nagy kirándulást, bejárom a várost, rengeteget vásárolok majd. Elmegyek többször bulizni, s az ottani évek alatt megismert haverjaim segítségével feltérképezzük majd, mennyit változott a világ odakint. Hiszen nem úgy, mint kis hazánkban, ők uniós ország létére folytonosan fejlődnek! Természetesen majd beszámolok minden mozzanatáról a programoknak.

Alig várom az édes semmittevést. Kivételesen most nem repülővel utazok. Több napos lesz a táv. Belerángattam az ősöket is. Így bekombináltunk egy fél Európa nézős útitervet. Többek közt valószínűleg talizom pár ismimmel Ausztriában, ez mellett Svájban is megfordulok majd, nemmessze tőle megtekintem a Rajna-vízesést is. Párizsba érve, viszont nem csak egy helyben fogok üldögélni a nagyszüleimnél, ahol elszállásolódok. Hanem szeretnék kimozdulni vidámparkba (Parc Asterix), több nevezetességet át akarok tekinteni. S egy két napos ötletnek megfelelő lenne, ha dél-franciaországba lemennénk a tengerpartra, ahol valószínűleg akkor már jó meleg lesz:)

Remélem látok majd sok szexi fiút:P Jó pasikat, döglesztő nyunyókat:xD Igazi férfiállatokat is:D Fotózni biztos fogok sokat, azt már tudom. - Már nagyon hiányzik a kikapcs, de majd gondoskodom róla…

A terveimtől visszalépve a valóságba: Ma semmi konkrét mesélnivaló nem történt. Inkább blogos körben vannak változások. Egyik dolog, hogy Igu indított egy új lapot, aminek nagyon megörültem. Tetszik a stílus, az összkép. Remélem engem is tud valamelyest a divatból okítani, mert mostanában úgy érzem, mindennél jobban érdekelnek a trendek. Én is akartam több féle blogot, de sajnos 4-5 internetes oldal mellett, már többet nem bírok fenntartani, meghaladná a kapacitásom. Jelenleg sorra szüntetgetem meg a felesleges e-mail címeimet/regisztrációimat. Visszatérve a „Boroshta” blog arculatára és bannerére, nagyon frankó:)

Emellett elcsodálkoztam Rion új blogján. Egész hamar meglett a költözése. Még nem volt időm átnyálazni a cuccait, de úgy vettem észre, a régi bejegyzései nem kerültek át az újba. Érdekes, arra számítottam, hogy a régit megszűnteti/törli, s mindent átment az újba. Közben azon merengtem még el, hogy akkor most a blog.hu-s azonosítóval rendelkező Rion blog többé nem fog frissülni már? Tehát nem is érdemes látogatnom? Majd ha fenn lesz, megkérdezgetem tőle:D

Gondolom más laikusok körében is megfordult már ez a gondolatsor. Elmondhatjuk a netes történelem talán legrövidebb életű sablonja volt az a narancssárga alkotás:P Amilyen hamar év elejére frissiben megújult, annyira hamar vált hasztalanná. Az elmúlt hetek alatt, más dolog nem volt, mely a netes állóvizet felkavarta volna.

Inkább csak nálam lesz, hiszen ahogy figyelgettem, nemsoká elérem a kereken 100-adik Post-ot cirka három hónap alatt. Alig várom, el sem hiszem, hogy ennyire belehúztam. Közben persze motoszkál a fejemben, hogy első perctől kezdve minden írásom a gépen is tárolnom kéne, de nincs időm mentegetni két helyre is.

Ráadás a mondás is úgy tartja, egy mentés nem mentés, két mentés fél-mentés, három mentés egy mentés:D Gondolkodom ebben az új Dropbox megosztási technológiában, ahol az összes eszközömmel szinkronizálhatnám a fájlokat, speciális mappákkal. Csak már annyi új szolgáltatás megismerésébe vágtam bele, hogy alig érem utol magam. Van Google, Windows Live, s sok más tejhatalmú fiókom.

Amiket szegény Hotmail címes tárolómra egyesítettem. Még a langyos társkereső értesítőit is oda irányítottam át. Így naponta 38-40 levélke fogad minimum. Amiknek végigolvasása lassan kikészít. Főleg úgy is nagy ez a szám, hiába van letiltva a reklám, a spam, s egyebek…

Most viszont nem is akarlak titeket tovább fárasztani. Elég sokat pötyögtem most is. Szóval kellemes szerdai napot mindenkinek, egy remek estével. Nyugodt vagyok, mert tudom, holnap nem kell korán kelnem!:)

Kiborultam, szétestem, életem sincs. Nem volt ma kedvem írni, de most mégis ezt teszem pár sor elejéig. Néha elszakadnak a húrok, nem tudni mitől, de megtelik a pohár. Végeláthatatlan csapások sora ért ma. Teljesen magam alatt vagyok. Most gyors, lényegre törő, s fontos dolgokat említő leszek, mert mindjárt elalszok.

1.       Késtem a suliból, 7:40kor még javában a hajam igazgattam. Emiatt 8 után értem be. Túlzottan nem siettem, mert tudtam úgyis kések, az az 5 vagy 10 perc már mindegy...

2.       A nap jól kezdődött, elém tettek egy csinos kis angol dolgozatot, ami tudom, hogy úgy is egyes lett. Nem sokat akarok rajta civódni így jártam. Igazából nem volt rá időm tanulni, ki se nyitottam a könyvet. Tulajdonképpen alig voltam itthon a napokban, mindig máshol, vagy esetleg út közben neteztem. Szóval életem sem volt. Kisebb gondom is jobban foglalkoztatott, mint ez. Am még a blog bejegyzéseimet is úton-útfélen írtam, sőt be kell vallanom, van vagy tíz előre megírt témám, de sosincs időm átnézni, és közzétenni.

3.      Német óra volt, annyira gyűlölöm azt a vén némbert. Alig bírom napról-napra elviselni. Szerintem ő hozza rám a balszerencsét. Ma történt ugyanis, hogy hátul lestem ki a fejemből, mikor egyszer csak kezemben volt a körzőm, s az egyik tollamat szereltem, mert kifogyott. Ezzel feszítettem szét, mert nehéz leszedni a fejét. Egy váratlan pillanatban a körzőhegy megcsúszott, s a teljes hegye a mutatóujjam körme alá szaladt be. Majd behugyoztam a fájdalomtól:S Ráadás vérzett, mint állat. Teljesen lesokkoltam. Aztán kénytelen voltam összeharapni a nyelvem, s a felszakadt körömréteget letépni… Szal nagyon gusztusos volt:S De így nem fájt annyira, mintha otthagytam volna. Percekig hűátöttem vízzel, annyira égett. Ki kellett kéreckednem. Am most be van kötve...

4.      Regiztem erre a Gaypoint lapra. Szám szerint egy napon belül 28 új levelet kaptam:@ teljesen elment a kedvem az egésztől. Csomó hülye ribanc, meg a farkát kínálgató barom irkált csak. Kiborultam rajta, hová halad ez a világ…?:( Sokak a biztonságos szex fogalmát sem ismerik, szóval ez nagyon kiábrándító. Már látom, hogy a sok-sok hülye köcsög honnan kap AIDS-et és annak társait. Meg is érdemlik, forduljanak fel benne. Összevissza mártják egymásban a farkukat. A másik pedig, pedig a 40+-os pedopapa hajlamú vének tanácsa. A saját apám 35 éves múlt(!). Hagyjanak már, eszemben sincs még egy apukát akarni, s nem is kérek, senkiből aki a 17-19 éves korhatáron kívül van! Értsék meg! Hiába írom ki, akkor is pötyögi az üzenetet. Vegyen fel egy szemüveget, ha már vakegér. Csoda h ennyivel azt a bizonyos lukat az ágyban megtalálja, ha a kiírást nem veszi észre a lap közepén!:xD

5.      Sok dolgot említhetnék még, de utolsónak a vezetést bontom ki. Ma nagyon szarul ment. ki is akadtam az egészen. Elbasztam mindent, gyalogost elfeledtem elengedni, nem adtam egy elsőbbséget, aztán egyszer rossz sávba tértem ahol dugóban ragadtam, mivel záróvonal létére már nem jöhettem vissza. Aztán nem bírtam parkolni se, teli volt kocsival minden egy árva hely se volt, végül akkora tumoltus lett, h csak utcákkal arrébb bírtam egy helyet lelni. Ha tudnám h ilyen, bele sem kezdtem volna, ezen a pénzen vettem volna sok más dolgot, pl. megtoldanám még 150 ezerrel, s egy ultra High-End laptopot vennék. Esetleg a jelenlegi gépem eladnám, ahhoz a jogsi árát + 150e-t tennék, kijönne egy fullos MacBook Pro + egy Iphone 3GS kártyafüggetlenül. Visszatérve, nem gondoltam h ennyi nyűg lesz a jogsi szerzéssel, bár ha azt nézzük még semmin sem buktam meg. a KRESZ, Rutin, Eü. vizsga, stb… is elsőre sikerültek. Imádkozzatok a Forgalmihoz…!

El sem hiszem, hogy párat tudtam említeni a sorból. Ezek voltak a jelentősek, majd egy összefoglaló bejegyzésben az egész 2010-re vonatkozó aggodalmaimat közzéteszem. Abban lesz jó pár ilyen, csak sikerüljön leírnom mindet. Lehet a végén több részes bejegyzés-sorozattá nő.

Am ráálltam valami új bogyóra. Egy táplálékkiegészítő, poersze nem edzéshez/gyúráshoz. Hanem kimerültség, stressz és alacsony vérnyomás ellen. nagyon kell, hiszen abból áll az életem, hogy este 7kor elmegyek, és este 9kor hazaérek, már csak aludni járok lassan a szobámba:S Érzem a szervezetemen is h kikészültem.

A folytonos tanfolyamok, a vezetés, a suli, a szakkörök, teljesenfelapróznak. Plusz az itthoni dolgaim, a melóm, lassan 979 napi életritzmusához hasonlóan állok. Pedig csökkentettem a dolgokat. Semmi olyat nem csinálok ami nem a saját érdekemből kell. Így kb 60%-kal csökkentettem a teendőim számát.

Egész jó, tavaly sokkal leterheltebb voltam. Most még rendszeres az is könnyít h sokat lépek le a suliból 2-3 órával hamarabb. Teljesne midnegy sokszor, hogy most ottülök vagy nem, úgysem csinálok semmit:) Asszem most megyek feküdni nemsoká, mert már alapjáraton is gőzöl a fejem:S Felrobbanok.

Úgy döntöttem egy picit ki kéne mozdulni. Persze ehhez hosszú nyafogásra, s rávételre volt szükségem. Délelőtt elindultam egyik legjobb bnőmhöz a gépét megjavítani. Állandóan szarakodott neki. Végül az egészből nem lett semmi.

Ebből felindulva hazaérvén a macsekot is kitettem a hűvösre egy kicsit. Felpaprikázódtam rajta, milyen jó élete van, én meg hóember lettem a hófúvásban. Kicsit meg akartam mozgatni. Meg bolondozni vele.

Azt hittem jobb kedve lesz, de pár erős fújással, s keserves nyarvogással rohant vissza a hóból a bejárati ajtóhoz. Szóval maradt a régi szokása, bement, s felfeküdt a konvektor tetejére. Neki ebből áll az élete, alvás, evés, fekvés.

Aztán hamar eltelt az idő, azon kaptam magam, már délután 3 múlt. Persze a gép mellett elröpült az idő. De igazából semmit sem csináltam, csak lestem ki a kocka fejemből. Kimentem sétálni, s összefutottam a csajokkal, egy véletlen folytán rögtön a megbeszélt kettő helyett, már hárman lettünk. Mint a dedósok, meglátva a csúszkáló kicsiket, nekikezdtünk önfeledten mi is szánkózni. Tök jól éreztem magam, egy nagy csomót röhögtünk:)

Közben még múltidézés is belefért. Az évek nagy beszólásaiból emlegettünk egymásnak. S pár felejthetetlen élményről. Egyiket ki is fejtem.

Egy nap nagy depiben sétálunk kettesben T.-vel. S feljön a szó arról, hogy meleg vagyok. Kiöntöm a szívem, meg elmondom mik az új problémáim. Erre T. is elmondja, próbálom valami poénnal feldobni, mire benyögöm: „Jajj ne búsulj már, nézd a legjobb az egészben, hogy kettőnknek holtbiztos, hogy egy közös témája mindig mindenképp lesz - az pedig a FASZ! Hiszen mindketten szeretjük nem?”:xD

…Végül aztán átjöttünk hozzánk melegedni egy kicsit, zenéket töltöttünk le, megkreáltuk az angol házim. Amit már hetek óta kér a tanár rajtam, de pénteken is elfelejtettem. Igazából nagyon unom a fejét, neki kell az a nyamvadt papír, rohangáljon ő utánam, nem én menstruálok azon kész-e vagy sem!:D

Hétfőn hamarjában lerázom majd, alig várom, legalább helyrejön ez is. Remélem nem írt be egy karót, mert túl későn adom be. Legalább én nem másoltam le senkijéről, meg nem csak az internetről harácsoltam össze, becsülje meg. Nekem a legújabb, s legjobb interaktív szövegfordító szoftver dolgozta ki a begépelt magyar szövegem. Nem mindenki végez ilyen profi munkát:D:P

Várom a holnapi napot is, minél hamarabb teljen el. Szeretnék már túlesni ezen a hónapon is. Örömmel tölt el, hogy végre február lesz. Bár erről sincsenek jó emlékeim. Az a nemondjamki milyen „Valentin nap”. A hideg ráz ki tőle, a keserűség, szomorúság, fájdalom jut eszembe. Az hogy mindenki boldog, csak én nem. Mások boldogsága tesz engem boldogtalanná:S Csak éljem túl… Biztos sok seb szakad fel ismét.