Elvont és érzelmes gondolataim születtek ismét. Rájöttem minden megpróbáltatás, csalódás ellenére is, még mindig nem lettem elég erős. Ugyanolyan érzelmes kis buzi vagyok mint mindig is voltam. Csak talán már komolyabb arcom mutatva, mondhatni egy új külső hazugságában élek, s most nem azt titkolom meleg vagyok, hanem hogy vannak nekem is gondolataim, hiányom, s néha lelki fájdalmaim is.

Vegyes érzésekkel halmozott el a hóesés. Valahogy olyan érzés volt, mikor újra és újra ugyanazt álmodom, s mégsem tudom megélni, mert már tudom megtörtént. Sosem lesz olyan, mint akkor volt. Hatalmas hó esett le ismét alig pár óra alatt, s folyton emlékeket ébresztett bennem ez a jelenség. Azt, ahogy akkor volt...

Sokszor megpróbáltam elmélázni azon, vajon én milyen mértékben rontottam el mindent, miben hibáztam, hogy jelenleg itt vagyok. Talán míg ezeket az okokat nem találom meg, addig számomra nem áll szem előtt folytatás.

Hiába látom a tényeket, mégis a saját múltomban őrlődöm. Vágyak ébredtek bennem, s hangulatváltozások közt ingadoztam percekig. Az emlékek azok, melyek meghatározták a perceim, s talán míg írásba vetem ezt, most is ezt teszik. Eszembe jutottak a lassan két évvel ezelőtti hóesés örömei. Mikor volt kit szorítanom magamhoz, s letepernem a hóba, s összhangban egymás testén feküdve formáltunk határozott téli angyalkákat.

Valahogy sosem tudom elfelejteni, annyira szép volt, ahogy az arcán láttam a frissen hullott hópelyhek csillámait, s kesztyűmmel törölhettem meg. Ahogy a hideg arcára egy puszit, majd forró ajkaira egy hosszú csókot adtam. A hideg-meleg érzése futott végig testemben a legkisebb hullámon át, egészen a legnagyobbig.

Amint kergetőztünk a térdig érő fehérségben, s percekig térdre bukva nevettünk benne. Aztán újra egymást karolva csúsztunk sebesen a szánkóval, s olykor egy-egy váratlan esésnél összegabalyodva találtuk magunkat. Hideg kezeimet kabátja alá téve melegítettem fel, s éreztem, ahogy beleremeg.

Végül hosszú, hideg téli estén a konvektor mellett szárítkozva iszogattuk a forró teát, s próbáltunk újra kiolvadni a fagyos kinti világ hatása alól. Olyan jó volt akkor, éppen vele. Nem tudom, vajon újra érezhetem-e még azt az érzést, ami akkor bennem élt. Képes lennék-e önzetlen lenni, odaadón, s bízva bízón.

Fogok-e még önfeledten nevetni, fogok-e még önfeledten hinni, ha ezek az emlékek határozzák meg létem és értelmem továbbra is. Vajon képes leszek-e valakit legalább annyira szeretni, mint akkor éppen őt, akkor úgy, akkor abban a percben… 

Popov alkotott…: Buszoztam megint, s kezdetben alapból egészen rossz kedvem volt. Elmélyülten hallgattam a zenét, mire a szomszéd településen felszállt egy helyes pasi… Olyan 10/7 volt értékrendben. Saccoltam, körülbelül 17-18 éves, magas, rövid fekete hajú, s barna szemű.

Jó szokásomat ismerve, a szépfiúkat sosem hagyhatom ki. S egészen jó időtöltés más pasik zavarba hozása. Elég sokat ismertem meg már hasonló körülményem közt. Valamiért szimpi lett, néha rá-ránéztem. Persze úgy vagyok vele, nem akarok én lefeküdni senkivel, csak esetleg hátha megismerhetek egy komoly arcocskát akivel találkozgathatok, meg közelebb kerülhetek hozzá.

...Mire észrevettem h reagál, többször mikor felnéztem észrevettem h éppen nézett. Gondoltam „hoppá, melegszik!:xD” Erre rajtafelejtettem a szemem, s folyamatosan néztem, mire újra és újra felnézett, de végül annyira zavarba hoztam h befordult félig mosolyogva az üveg felé, s bágyadt kifelé.

A legdurvább, hogy a telószámát 30 percen belül sikerült megszereznem… Történt ugyanis, hogy egy idő után sokáig nem mert felnézni, mire én egyértelműbbé akartam tenni a dolgot. Egy laza mozdulattal, mintha az üvegen lévő párát törölgetném le, hogy kilássak egy kisebb kérdőjelet húztam az újammal:D Erre felnézve a srác, furcsán lesett, nem tudta miről van szó, pár perc hatásszünet után, sikerült észrevennie, hogy teljesen vevő vok a szemeire, testére, s egész énjére, mivel alaposan végignéztem rajta…

S lazán (kamuszámot írok, nem a valósat) ezt írta fel: 268 37 21. Kérdőn néztem, most ő hozott hülye helyzetbe nem tudtam miről van szó, ez látszott is az ábrázatomon. Közben egy közelben ülő nyanya vagy kétszer azt hitte h éppen rá kacsintgatok:D

Erre elpirult a srác, s félénken egy „70” rajzot írt bekarikázva az ismeretlen számok elé. Így már összeállt a kép, a telószámát adta meg!!!:xD Milyen leleményes? Következő településen leszállt, s hosszasan néztem utána, de vissza se mert nézni a buszhoz a megállóból. Elmentettem hamar a számot, s mentem is dolgomra. Majd ha lesz időm dobok rá egy napon belül SMS-t. Csak igazából azt nem tudom, mit is írhatnék?:P - Remélem lesz valami a dologból, esetleg egy jól sikerült randi?:P Nah ennyire nem szaladok előre...:D

Ez már maradjon az én dolgom… Persze egészen megelégedtem magammal. Nem is gondoltam, hogy bárkire én is hatással akarok lenni. Am van egy jó tervem. Mostanában kicsit új ruhákra vágyom, kicsit macsósabbakra. Szeretnék bőrcuccokat venni. Bőrkabát/dzseki. Az a stílusú kabát, ami egészen passzos, vékonynak tűnök benne, s mégsem buzis. Szeretnék egy frankó bőr edzőcipőt is, s pár ilyen minőségi kiegészítőt.

Ezekhez illő jó szövetű tartós farmert, valami egészen jó világmárkájút. Ideje lenne ésszel adnom magamra. Amúgy ma egyik osztálytársam bőrdzsekijét felpróbáltam, s rájöttem nagyon jól áll:P Tök helyes vagyok benne, főleg az új hajamhoz nagyon illik. Szóval ezek az ötleteim így tavaszra. Várom, hogy minél hamarabb napokon/heteken belül megvalósítsam.

Barátok közt. Klasszissorozat. A magyar alkotások között a legrégebben üzemelő, legrégebben folyamatosan folytatódó szappanopera. Mióta világ a világ, mármint számomra, azóta nézem. Persze pár részt kihagytam, amit torrentről szorgalmasan rögtön pótoltam. Szerintem nem vagyok egyedül, sokan nézik még mások is. Miért hoztam fel ezt a témát?

Van egy ominózus jelenet a sorozat történelme alatt, amiről majd lentébb fogok írni. Kicsit langyos sztori:P Persze előtte pár vicces, s meglepő jelenetet összeválogattam...

Az igazság az, hogy mostanában sokat változott az egész. Egyik legrosszabb oldala, hogy a részek egyre rövidebbek. Nem tudom megfigyeltétek-e már, hogy 11-12 perc az első epizód, aztán reklám, s megint 10 percre redukált tartalom. Amiben sajnos, szinte alig történik valami. Ez engem nagyon idegesít. Míg régebben elfeküdtem az ágyon a kezdődtekor, most már csak a gép foteljében ülve félszemmel megnézem azt a tizenvalahány percet, aztán pápá.

Ki nem állhatom a kereskedelmi csatornák teljes elreklámosítását. Főleg azt, ha egy éjszakai filmet szeretnék megnézni, rájön a sok szenny, aztán rendszeresen elalszok rajta. S valamikor majd az éjszaka közepén ébredek fel, megint a szennyet nézve. Átaludtam a filmet, döbbenek rá. ezek a mocskos szemét hirdetések meg olyanok, ha nem akarod, ha szándékodban sincs, akkor is megnézed, mert muszáj várnod. Egy kész agymosás. Ezért a barátok közt-ön kívül semmi másra nem használom a TV-t elvétve 1-2 adott műsortól.

Korábban sokkal nagyobb tekintélye volt. Egy időben általános iskolás koromban még kis Chips-es kártyákon is reklámozták, s lehetett a főszereplőkről is gyűjteni a fényképeket. Többek közt Magdi anyusról, aki az óta a sorozatban elhalálozott, lett meg legelőször az első képem.

Nélküle valahogy az óta sem az igazi a szekér.  De lehet, talán csak én érzem így. Akadt amúgy egy erős vetélytársa, mégpedig a TV2-őn futó Jóban - rosszban. Amit teljesen elbagatellizáltak már, az állandó szereplőmeghalás, a Magyarországon elképzelhetetlen akciójenetek, s a korházas mesék, valahogy a társadalom a környékemen is, kezdte hamar elunni. A konkurencia így, sosem győzte le a szinte oszlopként megszilárdult Barátok közt-öt.

Akármit is reméltek, sosem sikerült szerintem utolérniük a több éves előnyben lévő magyar szappanoperát. Am nem tudom emlékszetek-e még rá, hogy volt meleg karakter is egy időben, s egy meleg csókot is üdvözölhettünk a vásznon! (2001-ben) Hoffer Misike szerepében, melyet pont Magdi anyus látott meg egy buli alkalmával smárolni egy sráccal!:D Egészen megdobta a sorozat nézettségi indexét mindez. Nagyot néztem rajta:xD

Az egész netet agyonra átkutattam, de az ominózus videót nem tudtam meglelni. Viszont egy hosszabb cikket leltem róla:P KATT IDE! Szóval ezennel megkérnék mindenkit, akinek a videó a birtokában rejtőzik, keresse meg nekem! S linkelje be/küldje el. Nagyon szeretném újra látni!:xD Egyéb: Mi a véleményetek, szoktátok-e nézni a műsort? Van-e megjegyzésetek hozzá láttátok-e a jelenetet annak idején!:P

UPDATE!: 2000 január 10.-én van ennek egy előzménmye, akkor Misi egy barátjának bevallja, hogy homoszexuális, s rá egy évre Róbert mellett megtalálja a boldogságot:) Ezért a meleg csókot pedig 2001 március 1.-jén láthattuk ha minden igaz, s jól emlékszem, Hoffer Misi és Robi közt történik meg:) Emlékeim szerint valami buli alkalmával... Aztán a történet szerint később elköltöznek vidékre, így kivonódnak a sorozatból mindörökre.

Mindig nem fogtam fel, de sikerült átmennem az Eü. vizsgán. Már csak a forgalmi van hátra. Nagy kő esett le a szívemről. Bár elég fárasztó volt az egész, inkább az, hogy sokat kellett várni. Ráadás, mikor már jól ki voltam fáradva, s sorra kerültünk, eléggé szétszórt voltam.

Összességében szerintem nehéz volt, rengeteget tanultam rá. De sikerült megcsinálni, nem hibátlanul bár, de sikeresen. Különben is, nem érdekel az egész, csak legyen meg az a fránya papír már végre, ennyi volt a célom mindezzel. Voltak, akik megbuktak, bár annyira tényleg nem volt megcsinálhatatlan, hogy ne sikerüljön egyeseknek. Ezen meglepődtem…:O

Viszont ha abszurd tanulás nélkül mentem volna oda, akkor biztosan engem is elkaszálnak. A végzésem után, találkoztam az oktatómmal, vezettünk a városban két órát. hamar eltelt, kis sikerélményem megint volt, pár hibától eltekintve, annyira nem is volt rossz az egész. Néha annyira összeszedett vagyok, máskor meg egy béna balfasz. Nem baj, remélem mihamarabb már túllehetek azon a vizsgán is. Minden vágyam az, hogy hátradőljek itthon, s fellélegezzek, hogy többé sehova sem kell gyalog/tömegközlekedéssel mennem hátralévő életem során. Mert az tény, én még a sarki boltba is kocsival fogok járni.:)

Közben sok érdekes történt itthon is. Furcsa módon, elkezdtek ismeretlenek a világ másik feléről megjelölni a Facebook hasábjain. Olyanok is, akik szemlátomást full melegek, esetleg magyarországiakat is beleszámolva, de életemben soha nem is láttam még őket. Szóval új szabályt vezetek be. Ezen túl, ha blogom olvasói közül jelöl valaki, mert kiskubizta, hogy én teszem fel ide ezeket az irományokat, megkérnék mindenkit, egy rövidke pár soros üzit csatoljon a folyamathoz. Hogy tudjam honnan, miként, mi okból, s ki jelölt meg! Nem haragszok a jelölésekért, örömmel fogadom, s viszonzom is.

Mégis az ismeretlen/számomra névtelen személyek jelölését elutasítom. Hiszen ezzel a közösségi oldallal a fő célom, hogy olyan emberekkel tartsam a kontaktust, akivel azonos az érdeklődési köröm, vagy személyesen is ismerem őket. Akikről úgy érzem, semmi „hasznuk” a rendszerben az én oldalamról tekintve, azokat természetesen apránként törölgetem. Hiszen eddig is hiába fogadtam meg, hogy csak max ismert-ismeretlenekkel kötök jelölést, mindig becsúszott egy-két soha nem látott/hallott fazon is… Szóval megértéseteket köszönöm!:)

Am mióta bekapcsolódtam a blogos világba furcsa helyzetek érnek. A suliban is nap-mint nap az tűnik fel, hogy ott olvasgatják a blogom a szemem előtt (Már 3x láttam!). Többek közt ennek oka: Elég a magas az Iphone OS (inkább az Iphone 3G elterjedése, minden ötödik elhaladó embernek van).

Symbian (Nokia 5800 néptelefon), Windows Mobile (HTC és Samsung Omnia tagok), Android (Motorola újdonságok, Samsung Spica). Egyéb okostelefonok, vagy átlagos érintőképernyősök használati aránya (Samsung s5230 – már minden harmadik embernek) hatalmas, melyek szinte kiabálják, könyörögnek, hogy érintsd meg őket, s netezz rajtuk, mint otthon.

Ebből kifolyólag már a 14(!) és 19 közötti korosztály maximálisan terítve van akár 100 ezret megérő, persze előfizetéses konstrukcióban vett, netcsomaggal is rendelkező készülékkel. Hihetetlen, nem is látszik, hogy gazdasági válság van:D Jellemzően még elvétve a teljes QWERTY-vel rendelkező kommunikátorok is jelen vannak. Sőt a zárt rendszerűek közül a 8mpx-es Samsung s8300 Ultra touch sem ritka.

A legdurvább, hogy a suliban több meleg ismerősöm is ajánlotta már, hogy van egy jó blog, s olvassam:D Természetesen heterók is benne vannak a képben, pár csaj is rá van ugorva. S az egészen leleményesek egyéb eszközök lévén kiderítették, ki az író. Szóval a blogom létezése már nem lehetett titok mindenki előtt, akármilyen csendben is hallgattam róla. A pont az „i”-re az volt, hogy anyám is rálelt, szerencsére elfelejtette már a címét, mert éppen a nyitott böngészőbe kontárkodott bele.

Egy délután alkalmával felhozta „nem is tudtam h írsz blogot?!” - Dehogynem, hiszen a sulis oldalamról, meg a többiről is tudsz, mondtam már 100x, biztos nem figyeltél. - Erre közli: „nem, én nem arra gondoltam, én egy egészen ’MÁS’ blogra célzok…”

Szal ennyiben maradtunk:D Viszont ennek ellenére, eszemben sincs megváltoztatni írásaim tartalmát, vagy cenzúrákat vezetni be. Ugyanúgy, ahogy mindeddig folytatom az írást, s büszke is leszek magamra, hogy másoknak szórakozást okozhatok vele! S örülök nanak, is hogy akik tudják kiről van szó, azok egy másik oldalam is megismerhetik, amit nem mindig mutatok ki előttük!:)

Ma szándékomban állt, de végül sehogy sem sikerült valami értelmes bejegyzést összeszednem. A délutáni vezetésem elmaradt, de jobb is volt így, pihengettem, s lelkiekben a holnapi Eü. vizsgára készülgettem.  Teljesen pánikban vagyok. A kérdés most az, hogy öröm- vagy bánatvihar fog holnap délután keletkezni? Adja az ég az előbbit...

Félek, túl hülye vagyok hozzá, s el fogom rontani. Pedig órákat olvasgattam a könyvet, a segédlapokat, a megfelelő sorrendeket is. Egész napom ezzel telt el. Továbbá a mai dolgozatoktól nem kicsit stresszes voltam.

Valamiért minden szét volt esve bennem. Ismeretlen okok miatt álmodoztam is. Azt nem mondom el, hogy miről. Pontosabban kiről:$ Jajj ha megtudná, milyen gondolatokat teremt bennem olykor, nem tudom, mit szólna. Rendesen zavarba lenne. Mégis valahogy érzem, lehet, hogy viszonozná a szimpátiám. Ma is láttam a suliban, megállapítottam negatív oldalai ellenére is, pont olyan helyes, mint mindig:) Jó, na kicsit csak részletezek belőle.

Természetesen egy pasiról van szó… Néha nem tudom eldönteni, miért néz rám, hiszen nem is ismer, s mikor ránézek, miért nem mer hosszan újra visszanézni. Lesüti a szemeit, kisebb praktikákat már vetettem be, de úgy döntöttem én nem fogok kezdeményezni. Majd csak lesz valahogy…

Mégis annyira helyes, hogy alig bírom ki, az a típusú srác, akivel szívesen ragadnék egy pár órára egy liftaknába… Onnan úgy sem tudna menekülni:xD Nah de hagyjuk is. A végén annyit fog a fejemben járni megint, hogy nemcsak képzelődni, de álmodni is fogok vele. Ahogy korábbi blogbejegyzéseim 1-2 szavában már említettem, továbbra is mély benyomást tesz rám.

Igazából csak az esetem semmi több, s fantáziálni még szabad, azzal semmi rosszat nem teszek. Legalább hamar eltelt az idő a suliban. Mára ennyit. Nincs is miről/kiről igazán mit írnom. Álmos, fáradt, gyötört és unott vagyok. Tudat alatt pedig a holnapon agyalok… Szurkoljatok!:P

Mai erotikus párbezéd-történet. Nyár, kellemes idő, izgatott pillanatok, csobbanás, s miegymás...:D Kell még valami más?:xD Jah csak valami egészen "MÁS"...:P

- Oh bocs ráléptem a türölköződre!

- Semmi baj...

- De koszos lett, várj, had söpörjem le!

- Kedves, öhhh...bocs ez a kezed volt...

- Semmi, semmi...igazán nem zavar.

- Hmmm. Gyakran jársz ide?

- Á nem, csak egy kis pihi. Voltál már a vízben? Nem hideg?

- Ilyen melegbe, viccelsz? Pont kellemes.

- Hát tényleg meleg van...

- Megyek is csobbanni. Jössz?

- Naná. Amúgy Csaba szia.

- Szabolcs, szia...húhh de mély.

- Hé ne fröcskölj!

- Aztán miért ne? Nesze!

- Na megállj! Ez kell mi? Parancsolj!

- Blugggyy....ökhhh-köhhh

- Ne haragudj! Azért nem kell beleinni a tóba!

- Csak begörcsölt a vádlim.

- Kapaszkodj belém, kihúzlak.

- Uhhh, köszi! A fene, tisztára görcsben van aaaa....

- Hátra kell feszíteni a lábfejet attól elmúlík. Így, jobb?

- Kicsit.

- De kemény... a vádlid. :-) Sportolsz mi?

- Eeegen...jah. Még mindig elég kemény...a görcs miatt. A lábam. :-))

- Ki kell belőle gyúrni. Látod? Máris jobb.

- Tényleg jóóóó...ott... izé. Ott nem fáj!

- Na jó, de nem árt az alaposság. ;-)

- Jó hely ez, kár hogy sokan vannak….

- Én tudok egy részt ahol senki.

- Tényleg?

- Megmutatom, gyere!

- Erre?

- Nyugi van egy rés a kerítésen, és ilyenkor senki nincs itt.

- Sssssz! Majdnem beszorultam.

- Na látod, egy lélek sem!

- Aha, tényleg! Nyugiba lehet napozni.

- Akár…naptej?

- A fene! Ott hagytam.

- Itt az enyém. Bekenjelek?

- Léci.

- Szépen lesültél…guszta.  Csak ez a csúnya fehér csík ne lenne…

- Igen…hát nem szoktam nudizni. De itt végül is…

- Senki se látja, leveszem én is.

- Uhhh, ehhh…te aztán nagyon…öhhhh…barna vagy! Meg minden.

- Hmmmm…bekenem neked itt is jó? Olyan fehér, még leég.

- Jóhhhh. Ahhh de jó!

- Igen aaaaaaz. Itt is kicsit ok?

- Pedig oda nem süt be a nap! De nem bánom. De jól kensz, eheeemmm.

- Gyere följebb! Úgy! Ohhhh!!!

- Aaaa! Ahhhhh…ah…gyere! Még!

- Fuuuu! De nagyon jó vagy, igeeeen! Az az, mozogj rá! Ezt az isteni segget!

- Lassabban! Elsülök! Oooohhhh, így igen!

- Ííííígy?! Nyúlj magadhoz, de nagyon finom vagy! Aaaa azt hittem sose …ohh…jössz már velem…

- Alig vártam...oh! Hogy fölszedj. Ah, uhh… ÓÓÓÓóóóó!!!

- Wooooowwwwwwww…uhh…igen élvezz!

- Tövig! Ahhhh, te is!!! Ohhhh nem bírom!!!! AAAaaaaaaooo…

- !!!!!

-  :-D

- ;-)))

- Fuhhhhhh….

- Nekem mondod? :-)

- Kint leszel holnap is?

- Igen, és kókuszos napoljam is van…

Igazából kis költségvetési adatközlést terveztem mára. Az egész történet megérdemel egy blogbejegyzést. A mai nap elmertem gondolkodni azon, hogy vajon mire mennyit költöttem az előző hónapban? Eddig azért nem tettem ezt, mert igazából nagyon nehéz időkön mentem át. December, s a karácsony környéke igazi „harácsony” hangulatot teremtett. Olyan mélyen kialjaztam magam alól, mint még életemben soha.

Át sem mertem mindeddig gondolni az egészet, de most, hogy már nem süllyed a hajó, mégis megtettem. Összegyűjtöttem az összes számlát/papírt (mivel mindent megőrzök), s összeszámoltam ezen a szép vasárnapi napon a megmaradt tartalékaimat is. Szépen Excelbe rendeztem. S fontosabb kategóriákat különítettem el. Meglepő fordulatok következnek.

A diagram nagyon eltér a szokásostól. Általában minden hónapban készítek egyet, de ez a december, hát hogy is mondjam, ilyen még sosem volt. Az összes tartalékom elfolyt, mintha a tenyeremben vizet próbáltam volna vinni, úgy fogyott a pénz.

1.       Jogsi - Magától a szótól is ki vagyok. Még mindig nem vagyok túl rajta. Nem azért, mert hülye vagyok hozzá, csak mert még mindig tart. Az alap sztori úgy szólt volna, hogy anya kifizeti nekem, eddig így is tette. S mamám közölte velem, hogy majd fog pénzt küldeni nekem külföldről, s igazából ő tőle kapom majd meg a jogsit, de addig anya legyen az alaptőke, ne kelljen a pénzemhez nyúlni... Közben anyának váratlan egészségügyi kiadásai, meg még sok minden, plusz shopping-vágya is kerekedett ezek mellett, ezért kellett neki pénz. Úgy döntöttem, így én odaadom neki egy összegben így december kezdetén az egész jogosítvány árát, amit eddig ő perkált. Mindezt az egy éve meglévő vésztartalékomból, pontosabban még anno a 8.-os ballagás óta van meg, de azóta jócskán megforgattam ésszel és okosan, szóval szépen megnőtt. Kicsengettem ezt a hatalmas összeget mindazért, hogy könnyítsek magamon, mert majd mamától április-környékén majd úgyis visszakapom, s milyen jó lesz, se anyának se senkinek nem kell belőle tartoznom. Megkapom, s visszajön az egyensúly az életemben.

2.       Öltözködés - Aki ismer, az tudja, magamtól nem vetek meg semmit, s ha ételre nincs pénzem, még ami van, azon is ruhákat veszek inkább. Ez történt ekörül is. Negatív rosszkedvem, extrém vásárlásokkal próbáltam ellensúlyozni. Az előző Jogsis pénzveszteség ellenére egyáltalán nem bírtam magam visszafogni, sőt még jobban eluralkodott rajtam a függőség. Egyszer élek alapon körülbelül két egész hónapra való cuccot betáraztam magamnak. S minden nap másik, új ruhában mentem suliba egész december alatt szinte… Nem kellett félteni. Ráálltam egy számomra új „Diesel” nevű márkára is, jó tapasztalataim lettek felőle. Főleg pólókat, de farmerokat is vettem. Megérte:)

3.       Kocsi - Arra számítván, hogy lesz már jogosítványom januárra (végül nem lett), bejött a képbe, hogy miért ne lehetne egy kocsim, főleg az én használatomra? Így jött a képbe a „kis” Sedanom (márkát nem mondok, még ráismer valaki, aki mindennapokban nem tudja, h enyém a blog). A bökkenő ott volt, hogy a Szalonban az új kocsik nagy részéhez nem adnak pl. autómagnót. Milyen rohadékság már, nem szériatartozék, bezzeg a ködlámpa az miért az? Szóval MediaMarkt-ba be kellett vásárolni, egy 7.1-es LG autó hifi szettet. (Ha lúd, akkor legyen kövér) Persze itt sem fogtam le magam, természetesen USB/CD/Bluetooth s minden nyalánkság, alapnak számít, kell benne lennie. Ez egy számomra kiállított utalványból majdnem kijött (Iskolatámogatási cucc). Amit csak elektronikai eszközökre/tanszerekre vásárolhattam le. Így hasznos dologra sikerült azonnal elvernem. De tény, hogy bármilyen kütyüvel is csücsülünk be a járműbe, mindent fog kezelni, még Ipod csatoló is van:D

4.       Számítógép – Egyetlen szerelmem mostohán maradt. Megélhetésem múzsáját, most nem jutalmaztam ajándékokkal. Egy 500GB-s merevlemez, s pár vezeték/elosztó, egy beépített Bluetooth vevő, s nyomtatóhoz való tintapatron fért csak bele. Nem baj, majd megpróbálom összekaparni magam, s legközelebb ő sem marad ki a szórásból. Tavaly előtt ilyenkor ő okozott hatalmas gazdasági válságot. Majdnem negyedmilióba került a teljes konfiguráció, mikor vadiúj teljesítményre hangolt High-End szalongépként vettem, az azóta még jócskán megtuningolt alapszerkezetet. Bár egy szava sem lehet a vasnak, minden hónapban kap valamit, most ősz kezdetén eredeti Windows 7-tel leptem meg, mivel az eredeti Vistáról való áttérés olyan kedvezményes volt, hogy nem hagyhattam ki…

5.       Aukciók – Ők hozták a legjobb bevételeket. Végre egy gyümölcsöző kiadás:) Sok felesleges dolgom adtam el, s sok dolgot vettem meg olcsón, s adtam el drágábban. Itt nem a tárgyakért kiadott összeg a fontos, hanem az azok után fizetendő díjak/postaköltségek. Ezeket vettem csak fel ide. Hiszen ez az, ami veszteségnek számít. Bár mai napig azt mondom, a Vatera Online aukcióinak használata, egy kész kincsesbánya. Persze szerencse is kell hozzá, meg több éves tapasztalat…

6.       Macska – A dögöm most is kitett magáért, bár volt már drágább hónapja is. December körül persze gyapjasodik, s a minőségi cickonzerv, kaja, meg miegymás halmozottan nagyobb szükséget élvez. Főleg az élvezeti cikkei, mint jutalomfalatok, cicaszalámik, meg mártások. Kiemelkedően sok tejet fogyasztott. Így egy héten meg kellett kérnem a tejeseket, hogy ne csak egy, hanem 2 üveggel tegyenek ki a ház előtt délután. Másra nem tudom fogni ki itta meg, hiszen egyedül csak ő fogyasztja:D

7.       Utazások – Ezek fedik a buszozásokat, vonatozásokat, autózásokat, vezetés-órákra való eljutásom, suliba való/vagy városban igénybe vett helyi-járat költségeket. Máskor, szinte igénybe se veszem, de decemberben muszáj volt sokat tömegközlekednem.

8.       Ajándékok – Sikerült nagyon minimálisra csökkentenem. Igazából csak önmagamnak vettem 1-2 dolgot. Anyunak és Apának ajándékot, másoknak nem okoztam karácsonyra meglepetést. Kettejüknek így cirka kb. 8 ezer Ft körül kijöttek az ünnepi alapdolgok. „Ajándék lónak, ne nézzék a fogát!”:D

9.       Külsőm – Fodrásznál voltam, új stílusú hajam lett, változtattam a képemen. Szeretnék egy jó kis körszakállat majd, ennyi még a vágyam. Ezen kívül alap testápolók, krémek, arctonizálók, regenerálók, hidratálók elenyésző összegbe kerültek. Nem sokat költöttem most szépségcikkekre. Egyedül egy hajvasalót kell még vennem, mert jelenleg egyik barátnőmét használom. örökké nem lehet nálam, egyszer vissza kell adni.

10.   Teló – A szilveszterre való készülődés előtt, egyetlen egy teljes Dominó feltöltést muszáj volt mindenáron kisajtolnom magamból. Szerencsére, nem írt senki sms-t, s nem küldött semmit. Az egész összeg megmaradt, mivel most nem telefonáltam idő híján.

11.   Vegyes – Gyorséttermi kajálások, esetleg hamburger, hotdog, péksütemény, élelmiszer, Orbit rágó, s mindenféle mindennapos kellék. Nagyon leminimalizáltam, szinte elenyésző összegbe fájt nekem. Akarom mondani, még egy egyszeri piálásos-bulizás is ebben volt benne. Közösen összedobtunk pénzt, az italok közül, Hubertust ittam csak, amitől sajnos rögtön életemben először berúgtam:xD

12.   Pasik – Kategóriáim utolsó része, láthatóan egyszerűen semmit sem költöttem fiúkra December alatt. Egyetlen egy randim volt, cirka 1500 Ft körüli gyorköltségből kijött. Igazából nagy benyomást nem tett rám a srác, sőt én se rá. Egy beszélgetős találkozó belefért, jól éreztem magam, ennyi. Igazából nem is mondtam senkinek, hogy pasizni voltam, mert nem is tartottam fontosnak. Sőt másnap, már el is felejtettem a dolgot.

Szóval ezekből épült fel a December. A harácsonyt rezgő léccel, de túléltem. Már nem vagyok anyagi mélyponton. Egyéb bevételeim, meg egy kis fejlesztős meló sikeresen visszabillentgette a mérleget elfogadhatóra. Emiatt nem vettem új Windows Mobile-t se. Valószínűleg várok még a pénzre, amit majd mamától kapok, ha végre személyesen is elutazok hozzájuk. El sem hiszem, hogy így helyrejöttem, vért izzadtam, de sikerült:D

Elég sok komment érkezett előző kis szösszenetemre, ezért dobok is egy kivesézős témát. De előtte összefoglalom mik gondolkodtattak el a napokban. Először is, meglepődötten olvasom a CO-kat több párhuzamos blogon is. Eléggé megindultak az őszinteségi rohamok. Szerencsére nekem már nem kell ilyeneken átesnem, hiszem már nem is tudok olyat mondani lassan aki ne tudná:D

Továbbá szintén eléggé megszaporodtak a szakítások is. Évelejéhez méltóan ilyenkor történik a legtöbb. Sajnálattal tapasztalom. A saját közvetlen környezetemben is ugyanez a helyzet. Elég jól kialakult elsősorban negatív véleményem is van összességében a pasikról. Kezdjük is a felsorolást. Tudjátok jól, hogy előző bejegyzésem úgy sem hagytam volna folytatás nélkül. Tippek a befejezéshez, s egyértelmű jelek, hogy máskor hamar feleszmélj, s időben légy sokkal gecibb, mint amennyire ő szeretne lenni veled.

1.       "A jót-akaród" - A szeretet ünnepéhez közeledve, minden szépnek és jónak tűnik, s mikor vége a nagy cécónak, rájössz dobva vagy. Általában az ilyen szemét pasiknak több módszerük van. Az egyik, hogy egy naptól kezdve blokádban él, tehát nem fogadja a hívásaid, nem keres kontaktust, úgy tekint rád, mintha nem is léteznél. A kommunikációs csatornákat elvágja. Te verheted a nyálad, így jártál, kár várnod rá, mikor mondja ki a végét, reménykedni sosem szabad, hinni végképp ezek előtt sem. Lásd át a dolgokat, volt olyan pofátlan, s gerinctelen, hogy az ünnepek alatt még kedves és aranyos volt, s hogy ne legyen rossz kedved, sunyin várt a dologgal. Látszatszeretetet folyatott. Arra sem méltatott h a szemedbe mondja, hogy kopjál le, mert beszélni sem óhajt veled.  Neked kell azonnal kimondanod, hogy vége. Megelőzés: Az ünnepek, karácsony, szilveszter, szülinapok környékén/évforduló/egyéb alatt képzeletben, főleg lelkileg már készülj fel egy lehetséges szakításra, s mikor látod, hogy valószínűleg így lesz, azért hogy ő húzza a rövidebbet, dobd ki hamarabb, mint ő téged! (Sosem lehet tudni, jó ha minden hónapban van egy ilyen terved, még ha tökéletesnek is látszik a kapcsolatod) Ennél nincs egyszerűbb megoldás. Légy kemény, határozott, törhetetlen. S nehogy meg merd sajnálni, vagy visszafogadni.

2.       "A Félőlény" Egy újabb tény: A pasik képesek állandóan féltékenyek lenni. Némelyik kutat utánad, s állandóan kérdőre von, hogy nem-e valakivel „úgy” találkozol. A barátaidat is szexpartnerednek nézi. Őrületbe tud kergetni a hülye kérdéseivel, s pont ő, (aki magából indul ki), pont ő teszi meg veled pár héten belül, hogy félredug, vagy már eddig is tette. Saját magát vette példának, s azt hitte olyan vagy te is, mint ő. Tehát ha ezt veszed észre, továbbra sem nyugszik, tartsd nyitva a szemed, s készülj fel rá mikor lesz olyan alkalom, mikor lebukik/lebuktatod, s az előre elkészített terveid szerint tedd ki a szűrét, minél gördülékenyebben. Egy rohadt percet se pocsékolj tovább az életedből rá. Érdekes szisztéma, de az olyan pasikra azonnal jellemző, aki az első találkozón azt hangoztatja „hűséges típus” vagyok. Az ilyeneket mindig azonnal dobd. - Hiszen most gondolkodik el először azon, vajon érdemes lenne-e egyszer hűségesnek lennem? - Kutyából nem lesz szalonna, tehát szabadulj meg tőle, mert úgy is a megcsalásnál marad pár héten/hónapon belül... Jobb ha időben cselekedsz, ha már pár hét eltelt a kapcsolatban, s a randin ez még nem esett le.

3.       "Azonnali örök szerelmed". Aki gyakran mondogatja, mennyire szeret, s nyálas duma csöpög belőle, s élni-halását tudja bizonygatni érted megállás nélkül, az a legmegbízhatatlanabb. Az ilyen pasik az első két kategória tulajdonságainak halmozottan teljes kórtünetét hordozzák. Ők képesek a legszemetebbek lenni veled. Hamar találnak újabb szédíthető pasit bármelyik buliban. S a nagy odaadó szerelmük rögtön át lett nevezne egy másik keresztnévre. Megszokott csali-monológjaikat másoknak mondogatják, csak új nevet behelyettesítve… A legdurvább, ha az ágyban egy másik pasi nevét mondja, hát igen, a megszokott szövegtől nehéz szabadulni. (Ekkor még nem biztos h megcsalt) Épp olyan ez, mint a német órán a hetesi-jelentés. Három évig általánosban Frau Nagy volt a tanár. Annyira megszoktuk a dolgot, hogy a mai napig rögzült mondóka szerint: „Frau Nagy Ich melde ihnen és fehlt heute…stb” Holott mondjuk „ Frau Kovács”-ot kéne bejelenteni egész gimnázium alatt már. Igazság, hogy fogalmunk sincs mit jelent a szöveg, csak bemagoltuk. Igazából ő sem tudja, mit beszél, csak az arrogáns badarságait csöpögteti neked. Aki a kapcsolatban egy héten belül kimondja/mondogatja a „szeretlek” szót: Számíts rá, mikor csal meg, s szintén egy percet se pocsékolj aztán rá, ha megtörtént. Meg sem érdemli, hogy meghallgasd, aki egyszer megteszi, az többször is meg fog csalni. Ha az első szex alkalmával mondja ezt, a kapcsolatból biztos nem lesz semmi… Ha nem hiszed, gondold át az eddigieket, amin már átestél és csalódtál. Ugye hogy igazam van?:D Vedd észre magad, Popov sosem akar rosszat, csak tudja, amit tudnod kéne:xD

4.       "A távolról jött CowBoy".Amelyik pasi van olyan hülye, hogy távkapcsolatot hajlandó veled létrehozni, annak bőven van tartaléka. Hiszen egy éppeszű, felnőtt embernek egy hónapban nem elég 3x találkozni, és 3x szexelni. Esetleg 1-2 hetente is harmatgyenge. Az tény, hogy valóban lehet, hogy „szeret” (ha a mai világban még ismeri valaki a valós jelentését a szónak), de a szükségletei sokkal fontosabbak. Ha éppen adott helyzet miatt közel van hozzád, de tudod eszetlen távoli lakhelyű, akkor is kerüld el. Semmiképp nem érdemes 30km-en kívül kezdeni bármit is. Kivéve, ha nyitott kapcsolatot kedveled, s elviseled, hogy tudtod nélkül tilosban jár. Igunak tegnap írt kommentem kifejti ezt a változatot, az útelágazásos sztorira írtam:

„Először is sajnálom:( A másik, hogy nem jelent meg "szemét pasi effektus" csak egy "ez is olyan mint a többi". Legalább látványosan nem használt ki, meg nem tett veled olyan dolgokat amivel megsértene/megalázna. Egyszerűen csak nem érdeklődik. Valószínűleg azért kérdezte, hogy találkozol-e más fiúkkal is, mert magából indult ki. Ő valószínűleg igen. Persze amiről nem tudunk, az nem fáj. Ha figyelmes vagy, azonnal összegyűjthetsz nyomokat, bár felesleges. Ha egy pasi igazán akar, akkor ott lenne körötted most is. Neki nagyon jó voltál egy rövidke ismerkedésre, a suliban való tanulás mellett néha egy kis kellemes kikapcsolódásra, s a szexuális igények kielégítésére nem utolsó sorban(!). Jól el volt ettől veled, s lehet ő is úgy volt ezzel, kellemes és jó társaság vagy. Viszont sosem akart többet, hiszen ő maga is tudta, ez csak ideiglenes, hogy meglegyen a mindennapjaiban pár színes sáv. Egy kellemes délután, vagy egy hosszabb éjszaka olykor-olykor. Ami egy szingli pasinak általában kell, hogy legyen... Szóval hamar megkedvelt, de épp olyan hamar el is felejtett...Biztosan lett új nyunyója/vagy hamarosan rögtön lesz új nyunyója, esetleg ha hazautazik.”

Bár tiszteletben tartom, hiszen Igu megcáfolta, tehát… ő nem olyan, szóval a hosszú szöveget elolvasván így mindenki maga döntse el, mit akar gondolni. S legyen a szemünk előtt, hogy egy olyan pasival állunk szemben, aki nem olyan, mint a többi(!):xD

5.       "A homo családmodell-terveződ". Az a típusú furcsa emberke, aki a jövőben lát csak. Őrá jellemző az összes ilyen előbb említett tulajdonság ismételten. Rátesz egy lapáttal, ő felspannol mindenféle dologgal, s a világ legrosszabb betegségét, a reményt és a hitet kapod el tőle. Nagyon vigyázz vele. A páradik találkozó után a híres leszbikus családtervezési modellt simán überelő hatékonysággal évtizedekre előre eltervezi az egész közös életeteket. Napokkal, hónapokkal, évekkel tervez, s a jelenben rózsaszín ködben úszik. Az ilyen pasi a leggázabb, egy szavát se hidd, mert hantás. Hiszen eljön egyszer egy nap, kérdéses hány héten/hónapon belül (?), mikor „amnéziát” kap, s váratlanul dob egy másik pasi miatt, vagy alkalmazza, a többé nem veszi fel a telefont, bevett módszert. S aztán csodálkozhatsz lesben állva, hogy mi lesz a nagy álmaival? Szemfényvesztés az egész, meg is érdemled, ha egy percre is bedőltél:D Az ilyenért egy könnyet sem érdemes ejteni, ahogy a többi után se. Nevess rajta egy jót, mennyire nagy hülyeségekkel próbált megetetni. Ha külsőre jó pasi, maximum ideig/óráig jól érzed veled magad, főleg ha jó az ágyban, elvagytok meg minden. De semmi többre ne számíts, s a legfontosabb, hogy semmiképp ne szeress bele, maximum csak kedveld. Te magad is tudod, ebből semmi több nem lesz! Így nem csalódsz benne, szép volt, ennyi volt alapon lekönyvelheted.

Sok-sok kategóriát készíthetnék még. De igazából felesleges. Ezek a leggyakrabban előforduló „állatfajták”. Jobb, ha figyelmen kívül hagyod az összeset, s messzire elkerülöd. Amúgy kíváncsi vagyok a ti tapasztalataitokra, ráismertetek-e saját tapasztalat átgondolása után valamelyik fajra?

Ma egy új arc vett fel MSN-re. Pontosabban már tegnap, de csak ma tudtam vele beszélni. Helyes srác, dumálgatni nem akadály, de egyik sarkalatos pontja, hogy idős hozzám, ezen kívül messze is lakik. Az ilyen pasikat úgy nem tudom megérteni, miért a világ másik felén keresnének társat, közelebb sokkal ésszerűbb lenne.

A probléma ott merült fel benne, hogy ez első mondatában lehervadtam agyilag. Mondom, írjon pár sort magáról kicsoda, ha már felvett. S kezdi, hogy egy komoly kapcsolatot kereső, érzelmes, vidám srác. Rögtön kiábrándultam, akármilyen helyes is lenne, miután megtudtam h 83-as évjáratú. Hiszen mindenki ezt mondja, „komolyat”. Aki már az első mondatban ezzel közli, tapasztalataim szerint egy hantás szokott lenni.

Egy újabb, aki kihasználja a jóhiszeműségemet. Am félre ne értsétek, nem beszélek ki senkit, s nem akarok ciki tárgyává tenni a pasit se, csak felhoztam egy témát, amit eszembe juttatott. Lehet ő a kivétel, vagy kivétel lehetne, de ehhez már túl elkorlátolt lettem. Alapból furcsa miért csak egy 17 éves illetőnél próbálkozna be.

Ezek alapján egy új bemutatkozást állítottam össze magamról. Rövid jellemzéssel persze, amit részletezek is. Lehet viccesnek fog hangzani:D Bár a legjobb megoldás az lenen ha Randis oldalra is szó szerint ezt tenném fel.

„Egy 17 éves, 182cm magas, fekete hajú, Facebook-os képeken is látható külsővel rendelkező, általában menthetetlenül pesszimista, naivságból szükségszerűen kigyógyult, s reményekben nem hívő pasi a személyem. Persze jó oldalaim is vannak, ironikus poénjaim ismerőseim szerint utánozhatatlanok, s fejlett Egóm menekülésre kényszerítővé is tud válni… Ha már jót is kéne ide írnom, felhoznám pozitívnak még, hogy belőlem senki nem csinál hülyét. Így te sem fogsz majd, aki e sorokat olvasod. Nem ma másztam le a falvédőről. Továbbá feleslegesen, sőt semmilyen helyzetben nem mondom ki a „szeretlek” szót, hiszen azt nem mondani, érezni kell. Egyébként minek mondjunk olyan dolgot, ami nem is létezik? - Hiszen belelendülünk a kapcsolatba, csöpög belőlünk az ilyen arrogáns látszatduma, s pár hónap múlva úgy is vége az egésznek. De hagyjuk is, ennyire ne rohanjunk előre. Összegezzük akkor a velem kapcsolatos dolgokat! Tehát ha engem választasz, tényleg nem fogod hallgatni az értelmetlen nyálas locsogást, nem kapsz semmit tőlem, nem fogom elhinni, amiket mondasz. Egyedül a hűséget biztosítom számodra, a kiszámíthatóságot, s a biztonságot. Eszemben sincs átbaszni téged, mert pont ez az, amit már velem elégszer megtettek. A szavaidat persze esetlegesnek értékelem, s minden állításod csak akkor fogom fel, ha látom/érzem bizonyítékát. Ne feled, hinni semmiképp nem hiszek, mert azt a templomban kell, nem egy kapcsolatban… Ha felkeltettem érdeklődésed, s szeretnél megismerni, ne gondolkodj, bátran írj!:) Várom leveled! Üdv.: Popov”

Tetszett? Azt hiszem ebben mindent pontról-pontra részletesen összefoglaltam, mely 2010-ben felgyülemlett bennem. Várom ez érdeklődő leveleket az olvasottak után is:xD

Egy rövid sztori, mely SVikonak kifejezetten kedvez. Szorgalmasan gyűjtögeti a „cikis-válogatásait” ahol remek sztorikat lehet olvasni. Ennek hatására én is elgondolkodtam életem legcikibb pillanatain, s beugrott most is még egy.

Tavaly a volt barátommal vásárolunk a LiDL-ben. Szokásos balszerencsémre, mindig tudtam életem során boldoggá tenni az enmgem körülvevő embereket. Valami katasztrofális égés mindig bekövetkezett a közelemben. Szépen haladunk a pénztár felé, de mikor fizetnék, rájövök nincs több apróm. Odafordulok hozzá, "Picim... öö... van apród?" (közben észreveszem h elszóltam magam) - az eladó furcsán néz ránk -

Erre előkapja a pénztárcáját a párom, keresi zavarában az aprót, fejjel lefelé veszi elő persze, s nyitja fel. Az összes 1-2-5-10 Ft-os zúgat, emellé párhuzamba még 3 koton is követi őket a padlóra. Szemek kereszttüzébe kerülünk:D Zavaromban felkapok annyi aprót a földről, amennyit kell, s adom, a pénztárosnak h haladjon az ügy. Picim a földön szedi őket, hajolnék vissza, erre ő szólja be magát: "hagyd édd…ess... ööhh.. vagyis majd én felszedem!":xD Ekkor már mindketten zavarba vagyunk.

Kihajol az eladó a pult mögül megnézni a helyzetet, plusz még természetesen meglátja a földön lévő kotonokat is. - Ekkor már gyilkos szemmel néz –

Szótlanul kezembe nyomja a számlát, összekapom a maradékot a földről, s egy "viszlát" monológgal elhúzzuk a csíkot. Az üzlet közeléből hamar távozunk, de a következő utcában már a villanyoszlophoz kapaszkodva fulladozva, szinte fetrengünk a röhögéstől:D