Néha én is tudok „ultranagy” beégéseket produkálni, akár itthon, akár nyilvános helyeken. Utóbbi az sokkal cinkebb mint bármi más. A héten történt velem egy ilyen atomcink beégés:D Meg kell, hogy osszam veletek, kapaszkodjatok meg, hiszen valószínűleg kitörő röhögéssel fogadjátok:D
Ott kezdődik a sztori, hogy szállok fel a buszra, erre apám hív a telefonon. Elkezdek vele beszélgetni, persze van egy pár ember még előttem. Végül letesszük, a témát lezárjuk. Felérek utolsóként a buszvezetőig, közben teljesen kiesett minden. Egészen elmerengtem, s az agyam nagyon nem ott volt.
Néz rám a buszvezető, nézek én is rá. Erre néz rám jobban, mire én is ugyanezt teszem. A leggázabb az egészben, h ekkor esik, le hogy mondanom is kéne valamit, ráadás este 9 van, teljesen zokni az agyam. Kezdem valahogy így.
Én:
-Jó reggelt…ööö…napot…őőőő nah estét!!!:xD Elnézést…:$ (Néz rám ledöbbent szemmel)
Buszvezető:
-Hová kérsz jegyet?:O
Én:
-Öhhh…Ti..Ti… jah… igen Tiszaföldvárra kell, vagyis nah Martfűn szállok majd át, de Tiszaföldvár felé tartok… vagyis akkor igen…Martfűre kérek jegyet. Öhh… Diákjegyet! Ez a járat megy Martfűig ahol majd átszállhatok…
Buszvezető:
-Igen, de akkor most martfűre kérsz jegyet fiam?
Én:
-Igen persze…köszönöm szépen…:$:É (Közben nyomtatja a jegyet, adom a pénzt, mire kezembe gyomja a papírost… s rám nézve megjegyzi:)
Buszvezető:
-Nah végre…megszületett…
Hülyén érezve magam elkezdek hátrafelé haladva elseggelni a cikis közegből, mikor észreveszem, hogy az első két ülésben ülők arcán látszik, hogy már majd behugyoznak a röhögéstől, tehát alig tudják visszatartani…:xD Annyira gáz volt… Erre hátra érek, megismer egy ismim. Megkérdezi: „jól vagy, mit ittál?:D”
Mondom: „képzeld semmit…csak rohadt fáradt vok, reggel 7kor mentem el suliba, s most este 9 múlt!(?) Képzeld enni is csak egyszer ettem, azóta otthon se voltam…!:@:O” Annyira gáz volt, többet biztos nem utazok azzal a busszal. Ekkorát még nem égtem a tömegközlekedésen sose:xD
