Ma láttam egy meleg srácot a boltban, aki jelképet viselt. Nem képzeljétek nem a Pennyben, hiszen anno egy exemmel ott jöttem össze:xD Tudnillik a zöldséges rész feletti tükörben néztem a srácot, s észrevette h lesem erre lesett ő is vissza:D Rövid szemkontaktus után leesett, h tuti meleg, mert ő is nézi a tükörképen, ráadás elmosolyodott. Gondoltam: „Kapás!”:D Aztán közelebb haladtam, s beszélgetésbe próbáltam keveredni valami lényegtelenül átlátszó mondattal… Aztán a többi simán ment, még haza is kísért…:P

Am visszatérve az előzőhöz, nem tudom észrevetettétek-e már, h a buszon, buliban, s egyéb módokon a melegek, köztük én is, ha nem vagyok foglalt (tehát éppen szingli vagyok), hordok „jelképeket”. Ebből tudhatják mások, s én is másokról h az illető más-e?

Gondolkodtatok-e már el azon, hogy milyen jó lenne, ha a meleg pasikra rá lenne írva, hogy ők azok:) Képletesen értve, de ezekkel az ötletekkel rátok van írva, mint sok más emberre, ha nem vettétek volna észre eddig. Pár hónapja olvastam ezt egy oldalon, s az óta felfigyeltem rá. S akiket látok egy ilyen jelképpel, s leszólítom (mert erősen sejtem h meleg) az mindig telitalálat lett:D

Miről tudtam? Leggyakoribb, hogy a srác egyik cipőfűzője „szivárványos”, melyet szándékosan fűzött olyanra. Persze ez diszkréten épphogy látszik a cipője alól, mivel a farmer szára rendesen takarja. Szokták még szivárványos textil zsebkendővel is jelezni, ezt a farzseb környékére iktatják be, pontosan olyan mértékben, h heteró szem ne igen kapja el, vagy ne értelmezze. Inkább csak 1-2 széle lóg ki. Esetleg a kínaiban vett öveken is láthatók ezek a motívumok. Vagy használnak az övtáskán/sulitáskán szivárványos kitűzőt!

A meleg srácok, köztük ismerőseim is kínaiból, vagy egyéb helyekről szerzik be őket. Az övek pl. megfigyelhetők a pasin, mikor a buszon kapaszkodás közben kilátszik a fölsője alól az öve. Vagy előfordult már olyan egy sráccal, hogy többször nézett, aztán ő maga segítette a jelet „megvillantani” egy diszkrét kapaszkodással.

Szóval mai napig annak vagyok elmondója, buszon, villamoson, vonaton a legjobb, legnyilvánvalóbb ismerkedni. S hamarabb találkozik össze az ember egy jó pasival, mint a társkeresőn:)

Így ezzel a gondolattal felvillanyozódva jó kedvem lett:) Persze elképzeléseimmel ellentétben, nagyon elfáradtam ma. Valahogy semmi se sikerült, még a kommunikáció sem az emberekkel. Inkább csöndben mélázgattam végig az órákat.

Volt egy egész jó témám, amit már az órán elkezdtem írogatni, de végül össze-vissza lett, s nincs kedvem pont előhámozni/átfogalmazni. Kicsit betelt a poharam ma a suliban. Kimerült voltam, meg elfuserált. Főleg amiatt, hogy reggel halálra fagytam az oda úton:S Ráadás a megszokott déli 12 helyett hajnali 7kor kellett kibújnom a takaró alól…

Útközben Madonnát, s természetesen Lady Gagát hallgattam. Tökre aggódtam, h a szép kis frissen vasalt hajam a párás, hideg levegőtől elernyed teljesen. Ráadás a tutyit is fel kellett tennem. Általában tudom magamról, h a sapkák sosem állnak jól, ezért nem hordtam soha egyet se. Ugyanígy vagyok a mindenféle fejfedővel is. Vannak pasik, akiknek a baseball sapi baszott jól áll. Pl. egyik osztálytársam is folyton azt visel, egyszerűen zabálnivalóan édes benne:D:$

Főleg elmondható ez az új „nyunyókról” akik a suliba érkeztek idén. Általában nem bukok a fiatalabbakra, mondhatom ezt az olyan 9. osztályos szakaszra, de mégis van 1-2 ami alapból bejön:$ Persze azért elismerem 16 évesen is nézhet ki valaki nyálcsöpögtetően jól…

Azt hiszem mára ennyi, kíváncsi vagyok a véleményetekre, ti szoktatok-e ilyen jelképeket látni? Vagy vettétek-e már észre. Esetleg csak errefelé szokás ahol én lakom?!:D

Mármint értem mindezt nem vallási értelemben. Korábbi elképzeléseimmel szemben állva új döntéseket hoztam. A napokban elmerengtem azon, vajon van-e értelme itt a közelben maradni, s Szolnokon továbbtanulni? Mikor az életem most változna meg igazán gyökeresen. Most lennének nagyobb lehetőségeim, hogy a korábbi kudarcaimon átlépjek, s tiszta lappal induljak…

Tehát eldöntöttem, hogy Pestre fogok menni. Sok egyéb tényező is támogatja számomra, hogy erre evickéljek. Mivel város (ezis csak egy nagy falu!:D), sokkal több lehetőség, esély, munka, életszínvonal, gondolatmód várhat rám. Ahol önmagam lehetek, s azt csinálhatok, amit csak akarok. S az értékes szabadidőmet, sokféle módon értelmesen tölthetem majd el ha lesz...

Mellesleg nem elhanyagolható szempont az sem, hogy sokkal több jó pasi, s több velem azonos hullámhosszon mozgó emberkébe botolhatok bele. Akikkel jól érezhetem magam, s új életet kezdhetek. Ez az ötlet honnan jött? Inkább a kiindulópontját ismertetném.

Van egy srác, akit nagyon rég óta ismerek, úgymond virtuálisan. Hiszen az ország másik felében lakik. Jelenlegi tudásom szerint 2007 óta tartom vele a kapcsolatot. S napi beszélgető viszonyban vagyunk azóta is. - Nah hát két magányos lélek, akiket balszerencsével áldottak meg (kapcsolatok terén), hát rendszeresen elsírja egymásnak bánatait. Aztán egyik nap ebből felindulva, újév tiszteletére egy fogadalmat kötöttünk. Ha kb. 2-3 éven belül egyikünknek sem lesz pasija, akkor mi ketten összejövünk, s elindulunk, külföldre:) Mondjuk Kanadába…xD Persze ez csak egy ötlet, ha már nem tudunk mit kezdeni magunkkal, s nem lesz más ötletünk mely itt tartana!:D Szal srácok azért próbálkozzatok nállam...:xD Hiszen jó messzire eltűnök ha nem!:D

Néha am jó kiszakadni a valóságból, s kicsit álmodozni. Az ígéret szép szó, s én biztosan be fogom tartani... Így legalább nem kell azon aggódnom, hogy a jövőben egyáltalán nem lesz pasim:D Mert egy az biztosan lesz:) A poénokat félretéve folytatom az elméleti valóság síkját inkább.

Szóval innen elkalandozva rágondoltam, én annyira hülye vagyok. Fiatal vagyok, vannak esélyeim, maximálisan ki kell őket használnom. Ezért újragondoltam mindent, s arra jutottam, hogy „Irány Pest!”. Ott biztosan kezdhetek magammal valamit. S nem feleslegesen töltöm csak az éveimet.

Persze eddig van 1,5 évem. S rengeteg rendezni valóm, s főleg vásárolni való:) Egyik sarkallatos pont, azért nem akartam elkerülni, mert nem akarok kollégiumos lenni, sem albérlő. Tehát vagy saját lakásom lesz, vagy ide a legjobb barátaimmal költözök össze csak. Kötetlen, s szabad életet akarok. Van kocsim, nemsoká lesz jogosítványom (addigra biztosan), tehát tömegközlekedést tuti nem választok majd. Eddig sosem repüóltem kijjebb a családi fészekből, így egykeként, mivel tesóm sincs, mostmár meg kell lépnem.

Szóval előre nem tudjuk mit hoz a jövő. Viszont most új tervekkel vágtam neki a holnapnak. Annyira nem élem bele magam, hiszen ha ezt döntöm el, akkor az úgyis így lesz. Hiszen senki sem fog akadályozni benne. Főleg nem anyagi okok fognak majd visszatartani. Tehát remélem pontosan jövő ilyenkor, már teljesen természetesen fogok írkálni itthon helyett, Pestről!:)

Kedves olvasók!

Blogomnak az alábbi formátumban kéne kinéznie!:) A képen látható módon, tehát a fejléc, a szivárványos oldalsó cuccokhoz, tökéletesen illeszkedik. Továbbá a középső hasáb lefelé haladva pontosan középen van. Ahogy a második képen is megfigyelhetitek.

Ha valakinek szét van ehhez képest csúszva a külső, akkor egyénileg kell róla gondoskodnotok. Firefox esetén a nézet menübe fáradjatok be, s itt a nagyítás almenüben kattintsatok a visszaállítás (ctrl+0) opcióra.

Internet explorer-ben szintén majdnem ugyanez a teendőtök. Lépjetek a nézet menübe. Ott keressétek meg a nagyítás almenüt, s azon belül a 100%-ra kattintsatok. Ha mindez megvan, vagy ha mégsem tökéletes, akkor egyénileg a csúszkák/számok állításával elérhetitek a tökéletes hatást. Más egyéb böngésző használata mellett is hasonlóan egyszerű. Köszönöm szépen az együttműködéseteket!:)

További jó olvasgatást, s böngészést kívánok. S köszönöm, hogy ide látogattatok! Továbbá ha bármely hibát észleltek, vagy egyéb technikai kérdésetek van. Azt azonnal jelezzétek felém. Minden hasonló levelet szívesen várok.

Életem során, mely valljuk be nem túlságosan hosszú volt eddig, mégis talán sokkal többet, s sokkal intenzívebben tudtam megélni a mindennapok pozitív és negatív hullámaiból. Ezzel együtt, sok olyan dolog van, melyet nem tudok megmagyarázni. Olykor az álmaim nagyon érdekes dolgokat eredményeznek.

Utóbbi héten, konkrétan a szünet óta nem vagyok túlságosan jó alvó. Nagyon nehezen, s soká bírok elszundikálni. Többször visszatérő félelmeim vannak. Feküdtem az ágyban, s minden apró kis neszre felriadtam, s hideg futott át a testemen.

Néha úgy érzem, veszélyben vagyok, s mivel alaposan a takaró alá vagyok bújva így a fejem van ki. Tegnap éjszaka is, teljesen olyan volt, mintha lélegezne valaki még rajtam és a macskán kívül a szobában. A sötétben körbenéztem többször is, de nem mertem moccanni sem.

Sokszor vannak ilyen félelmeim, s nem is tudom, mit kezdhetnék velük. Még gyermekkoromban volt rám jellemző, hogy rettegtem a sötétben, ez még bevallom a mai napig így van. Nagyon sokszor annyira féltem, mint az éjszaka. Végül megelégeltem a dolgot, s egy erőteljes mozdulattal a fejemre húztam a takarót, s az alatt aludtam csak el.

Hajnalban viszont többször újra és újra felriadtam. Álmaimban szerepel a lépcső, szaladok egy lépcsőn még a másik házunknál ahol korábban laktunk, s akárhogy is próbálom, rendszeresen leesek rajta. S valami hirtelen hidegrázással ugrok fel. A másik álmomban az utcából szerepelt valaki, aki még decemberben meghalt.

Annak a lánynak volt az apukája, akitől életem legnagyobb csalódását, s pofonját kaphattam. (Persze képletesen) A történet úgy szól, hogy a szalagavatóról jöttem haza. Mikor is, láttam h rendőrség áll az utcában. Ekkor gondoltam biztos elloptak valamit, és azért.

Pár nap múlva hallottam, hogy a férfi bezárkózott a garázsba, s egy teli tank benzinnel menette az autót még meg nem fulladt. Nem valami szép halál. Elég sok fájdalmat kapott már az élettől, tudni illik el is váltak. Ráadás voltak ám családi problémák. Tehát egy gyengébb pillanatában dönthetett így.

Azon gondolkodtam a napokban érdemes volt-e meghalnia. Még a nyugdíját sem érte el, egész életében csak dolgozott, semmi más. Karácsonykor, szilveszterkor is. Az autószerelő műhelynél mindig rengeteg autó állt. Lassan már a garázsban élt szegény. Ezért érdemes volt élnie? Egész életét végig dolgozta, s nem élvezett belőle semmit.

Az egyik álmomban, valahogy önmagammal éltem át ezt. Egy szűk aknaszerűségben fuldokoltam, s nem tudtam kijönni belőle, aztán egy következő álmomban egy srác volt, akit elveszítettem. Előttem esett össze, s mikor szorítottam magamhoz, kezeim közt halt meg. Az álmomban pedig szerelmes voltam belé.

Egyik nap viszont néztem a „Legenda vagyok” c. filmet, s egy hasonló apokalipszist éltem át. Ugyanez a fiú volt velem, s a második szobámba voltunk, bezárkózva, s az ablakon kinézve reszkettünk egymás mellett. A legfurcsább, hogy az arcára nem emlékszem. S nem tudom ki lehetett. Az összes redőny, s zár el volt húzva, egyedül az a redőnyrés volt nézelődésre hagyva. Semmi más. Rettegtünk, hogy a kint lévők be fognak jönni. Valamiért eléggé szét volt csúszva a térbeli hely, hiszen a Spejznél egy mély pincelejáró volt. A nappaliban elszáradt virágok, s dobozokban lejárt szavatosságú életem figyelt.

Tudtok, hogy veszélyben vagyunk, ezért azt dobáltuk be az ajtón, hogy majd rögtön futunk le. Mikor nagy zajt hallottam a fürdőszoba felül, s a hangokból, zihálásból éreztük, hogy bent van valami, s eszet veszve elindultunk volna le. Viszont ekkor felébredtem…

Nem tudom, mit jelenthetnek ezek, viszont utána percekig nagyon féltem a felébredés pillanatától kezdve. S megnyugodóan tapasztaltam, hogy a jelenben vagyok, s már nem álmodok.

Ez az év első napja. Nemrég elkezdődött a nagyon várt Téli-szünet. S ma már azon kaptam magam, véget is ért, s szinte egy percet sem tudtam önfeledten pihenni ez idő alatt sem. Pedig annyi tervem volt még az idén legvégére. Erről a vonatról már lekéstem. Negatív és Pesszimista látásmódom ellenére, egész jól sikerült a szilveszter estélye.

Aznap reggel felkeltem jó hamar, s már 8ra ott voltam „tesónál”. Egyik fodrász ismerőse nekiállt a fejünket elviselhető állapotba hozni. Elég rosszallóan álltam a témához, de gondoltam most már bele kell vágni szó szerint is. Korábban már az internetről töltöttem le kész képeket, csak a bibi ott volt, hogy három számomra nagyon tetszetős frizurából volt kívánságom egy egészet összegyúrni.

Kezdetnek el is indítottuk a folyamatot. Rengeteg haj lejött rólam, s elég mutatósra fel is nyírta oldalt:) Kicsit megnyugodtam, hogy ha a legvégén is ilyen marad, akkor biztos nem lesz elbaszva. Röpke 20 percen belül el is készült a csodamű. Haza is szaladtam, s jó alaposan megmostam. Hajbalzsamot vetettem be.

Aztán délutánig eltöltöttem az időt, s aztán átmentem „T”-hez. Rendesen féltem attól a hajvasalótól…de végül égési sérülések nélkül megúsztam. Nagyon tetszett az összkép, teljesen elméláztam rajta. Óvatosan esőtől rettegve végre hazaértem. Valami hatalmas EGO kisülésem lehetett, hiszen rögtön kb. 40 képet lőttem magamról:P

Frissen, s üdén meg lett örökítve a téma. Aztán a bizonytalan estének neki is indultam. Átmentem „tesóhoz”, akinél már ott volt bnője. Beszélgettünk, s szépen lassan készülődni kezdtünk. Igazából nem tudtuk mit/hol/mikor/meddig akarunk majd csinálni

Kezdett frusztrálni ez a bizonytalanság, hiszen utálom a határozatlanságot. Ki tud borítani, mikor nem tudom mi lesz. Este 8 körül összeszedtük magunkat, s átjöttünk hozzánk, nekiálltunk zenét hallgatni, meg netezni. Hamar eltelt az idő, végül koccintottunk éjfélkor. Megnéztük persze a himnuszt a TV-ben. Konkrétan ilyen nagyon szűk körű program volt az egész. Inkább meghitt, s csöndes:D

Unszolásnak engedve, kitaláltuk felkeresünk a közelben egy bulit, s csatlakozunk. Kimentünk hát esernyőkkel a szakadó esőben, s a bokáig érő pancsban odaértünk. Túlságosan pangás volt, ezért semmi sem lett belőle. Hazakullogtunk újra, s végül olyan fél 3 felé elmentek.

Ekkor megetettem a macskát, megfürdöttem villámgyorsan, s bebújtam mellé az ágyba. S elkezdtem átgondolni a fejemben az egész előző évet. S a hibáimat is. Tavaly nem fogadtam meg semmit, hiszen nem nagyon hittem benne, hogy be tudom tartani. Viszont ebben az évben elég erős lettem, s úgy érzem talán menni fog. Átértékeltem sok magánjellegű dolgot. Persze mindezt a magam érdekében.

1.       Soha többé nem fogok a jövőben, pontosabban egy pasiban sem hinni, egy szavában sem. Főleg nem az ígéretekben. Emellett megfogadtam, körülbelül 4-5 hónapig nem fogom bemutatni a szüleimnek sehogy sem, ha netán lesz. Természetesen tudni fogják, ha találkozóm lesz, de mi van, ha 4-5 hónapon belül már vége is? Semmi értelme akkor a családot ezek mellett a kilátások mellett belevenni…

2.       Soha többé egy pasival sem fogok két-három napnál előrébb tervezni semmit. S nem fogok közös életről, közös hétköznapokról, közös dolgokról, közös kötelékekről álmodozni, s gondolkodni sem, még minimum 2 éves nem lesz a kapcsolat. Ez lesz számomra a bizonyíték, hogy már egy icipicit remélhetek. Bízni akkor sem fogok!

3.       Soha többé egy pasinak sem fogok semmiféle ajándékot venni. Hiszen soha én sem kaptam senkitől sem eddig. (Egy kivétellel) Sőt semmi féle meglepetést sem fogok venni, míg tőle esetleg nem kapok. Nem fogok egy randin sem egy fityinggel sem többet fizetni párszáz forintnál. Ezt nem smucigságból, s pénzlesőségből fejtem ki, hanem puszta ésszerűségből. Betelt a poharam, én mindenkinek megadtam mindent, meglepetést okoztam, elkápráztattam, elkényeztettem, boldoggá tettem, lelkiekben - s bármi más téren is támogattam. Ezért mit kaptam?! A nagy semmit, megbecsületlenséget, látszatszeretetet, megcsalást, s értelmetlen hazugságokat. S szembesültem újra és újra azzal, ha valaki bajban van, akkor rögtön megtalál, ha viszont én vagyok bajban, vagy számítanék rá, akkor nyomát se találom… Ha nem fogok senkire se számítani, akkor nem fogok pofára se esni. A másik érdekes dolog, hogy mindig azért vannak oda, azt szeretik, s rajonganak érte, aki megközelíthetetlen, s igazából egy szemét geci. Persze én azért nem leszek az, de tőlem SEMMIRE SE SZÁMÍTSANAK SOHA TÖBBÉ önmagamon kívül. Aki ezekkel a minimumokkal nem éri be, az igazából nem is a lelkembe, csak a testembe szeretett bele.

4.       Kivételesen az évben egyszer megpróbálok arra törekedni, hogy a „minimumért (melyet másoktól kapok) tényleg a minimumot tegyem”. Tehát legyen az iskola, vagy munka, vagy egy percnyi ingyen plusz meló, plusz feladat, vagy kelendő (nonprofit) segítség, egyáltalán nem fogok véletlen se elvállalni egyet sem. Elegem van abból, hogy sokan csak közmunkásnak néznek. (Tisztelet a kivételnek) Mindig mindenkinek megteszek mindent, maximumot adom, egyszer ebben a r*hadt életben nekem is kell végre önzőnek lennem! Végre olyannak, amilyenek velem szemben mások. Amilyen a mozsdó, pontosan olyan lesz a törölköző is. 979 blogjában olvastam egy erre helytálló mondatot, egy kommentben volt, bizonyos „csabb” tollából ered:

„Nem lehet itt már senkinek megfelelni, ha becsületes vagy az a baj, ha szemét geci vagy, akkor meg imádnak - tisztelet a kivételnek.”

Egyszerűen briliáns megfogalmazás, s bármilyen szomorú, teljesen így van. Maximálisan egyet értek vele…:( S ennél szebben, s kézenfekvőbben én sem tudtam volna leírni. Köszönöm:)

5.       Kicsit a rossz szokásaimra térve: Rengetegen megszólnak érte, hogy rágom a körmöm. A körömrágás nálam, már egészen ovis korom óta velem van. Ez egy nagyon rossz viselkedési formám, nem tagadom, de idén tényleg el kéne felednem. Nem vagyok benne biztos, de remélem sikerül tőle megszabadulnom egyszer s mindenkorra. Sajnos valami olyan szintű ez is, mint a dohányzás. Amit még természetesen sosem próbáltam ki. Értsétek meg, ez is egy függőség, észre se veszem. Küzdeni fogok ellene. Azért szurkoljatok:)

6.       El kéne jönnie az időnek, hogy egyszer végre sikerüljön magam körül egy pontos, megbízható, s helytálló baráti kört felépítenem. Sajnos ez még mindig ingoványos talaj, de rajta vagyok az ügyön. Ezek mellett szeretném az internetes ismerőseimet, az élő mindennapos, s a meleg baráti köröm szálait némely dologban szétválasztani, sok dologban viszont összefésülni. S a velük való kommunikációt valahogy gördülékennyé tenni, hogy egyiket se kelljen hanyagolnom a jövőben, hiszen minddel jól tudom érezni magam.

7.       Szeretnék mindenféle hétköznapi tevékenységeim közt rendet tenni. S úgy rendezni az életem, hogy sikerüljön a számtalan elfoglaltságom, s hobbim között újra bevezetni az alvást, s lustulást. S talán ha egy rendezett napirendem kialakulna, akkor nem lennék érzelmi-hullámvölgyek közt, s nem érezném úgy, hogy egy napnak nem 24 hanem minimum 48 órából kéne állnia, ahhoz hogy azt mondhassam minden kész, s még pihenni is volt időm ezek mellett. Mert ha így folytatom, lassacskán felőröl a stressz, a megfelelési kényszer, s a végeláthatatlan feladatsorok hatalmas tengere.

8.       Továbbá utolsó dolognak szeretném még megfogadni, hogy az év valamely szakaszán, elgondolásaim szerint tavasz közeledtével valami testmozgást sikerüljön beiktatnom. Törődhessek a külsőmmel, elkezdjek megadott időpontokban gyúrni egy kicsit, vagy valami egészségeset művelni. Hiszen annak semmi értelme sincs, ha 3 naponta, vagy 2 hetente, esetleg 1 nap csak egy-két alkalommal, vagy sehogy se jut szabad percem és energiám arra, hogy emelgessem a súlyzót…

A nagy fogadalmaim tehát ezek voltak az újévre. Remélem, 2010 majd hoz számomra pár pozitív élményt is. Bár őszintén kijelenthetem, ez az év sokkal jobb volt átlagban, mint a tavalyi és azelőtti gócok. A leírtakat megpróbálom megtartani, s jövő ilyenkor le fogom nektek írni, sikerült-e megvalósítani az elképzeléseimet!:)

Mivel már írtam korábban pár Post-tal előrébb egy amolyan sajátos "évértékelő" összesítést, így ennek tudatában már hanyagolom ezt újra átbeszélni:) Inkább rövid leszek, s természetesen majd később beszámolok a Szilveszter eseményeiről.

Tehát nem is ragozom tovább a szót: Ezúton kívánok mindenkinek, legfőképp olvasóimnak, s nem utolsó sorban blogtársaimnak is nagyon jó bulizást, sikerekben, boldogságban és (sok-sok) jó pasiban gazdag új évet!:)

Kezdjük egy kis poénkodással, hiszen összeszedtem én is a Blogom indulása óta leadott, igen változatos keresőkifejezéseket. Konkrétan azok közül a legkiemelkedőbbeket:

"anothergay" - Közlöm jó helyen jársz, hiszen pont ez a blog neve...:D

"kanos voltam" - Jajj...tudnád én hányszor, mégsem tettem közkinccsé, sajnos így erről nem lelsz adatot:D

"meleg" - Ahogy láthatod, küllemében ez a lap nemhogy meleg, lassan inkább forró lesz:D

"elvonási" - Nemszoktam piálni, meg drogozni, h elvonóra járhak:D

"pozitív gondolatok ünnepekre" - Sajnálom, de sajnos nem sok ilyen volt, legközelebb majd nem hanyagolom:P

"melegként élni" - 'olykor túlélni...' fejezhetném be a Blogról doboz tartalma alapján:)

"ma egy egy nagyon hosszú levélkét írtam" - Nem tudom valaki hogyan tud egy egész mondattal keresni, érdekes szisztéma:xD

"kisfilmek gay" - Bocsi, nem vagyunk pornóoldal:(

"milli" - Én is szeretem a jól ismert dobozos tejet, sőtt egészen elvonatkoztatva mondhatjuk a doboz nélküli "fajtáját" is:D

"bulizás egyedül" - Nem tudom h lehet, mindenesetre adjatok tippet, nem kell többet diszkóra költenem:D Főleg ha egyedül, s itthon is lehet:)

"egy világ tört össze bennem" - Újabb majdnem egészmondatos keresés...hátt az a világ nemhogy tört, már rég le is omlott bennem...

"öreg tini picsák" - Huhh nemtom valami egyszerre h tud öreg és tini is lenni:xD

"nedves puncik" - Fújj...Mit képzelsz rólam? Nem vagyok én 'ferdehajlamú'...h egy szót is ejtsek a nők azon testrészéről...:xD Itt tuti nem lelsz ilyet!

Bejegyzésem vegyes kockaságokkal kezdeném először is. Pár napja beszereztem a gOS 3.1 rendszert. S kitaláltam a pendrive-omra fogom feltelepíteni. S lesz egy könnyen hordható, gyors, és okos kis mini rendszerem, amit bárhova magammal vihetek.

Több napja ezen agyalok, már mindenhogy rátettem, de sehogy sem akar „bootolni” róla:@. Kezdek begurulni a dolgon. Ezernyi más is van. pl. Blackpanther, ami menne is, de nekem csak is a gOS kell:D Szóval egyelőre zároltam a témát.

Ezen kívül más dolgokban is vannak fejlemények. Holnapi nap meg lesz támadva a frizurám is minden bizonnyal, s addigra valami vésztervet is meg fogok alkotni a szilveszterrel kapcsolatban. Hiszen még mindig nem tudom hogyan lesz:( Elég kilátástalannak ígérkezik…

Mindezek mellett annyira összecsúsztak az utóbbi napok, hogy nem tudtam bejegyzést sem írni. Ez a szünet idén nagyon rossz volt. Egyszerűen elkezdődött, s már vége is lett. Holnapi nap jó hosszú éjszakázás után átalszom majd az egész pénteken. Szombatot meg se élem, mire vasárnapot átlépve már megint hétfő lesz. S megint rohadt iskola.

Közben eléggé megütött a dolog, hogy egy nagyon régi ismerősömmel is szinte megszűnt a beszélgető viszonyunk. Körülbelül a születésnapom óta nem beszéltünk egy szót sem. Lassan oda jutottunk volna, hogy két egész hónapra duzzadt volna ez a téma.

Mikro egyszer csak történt, hogy msn-en rám írt. Eléggé elcsodálkoztam. Igazából annyira rosszul jött ki az egész nap, hogy simán elkoptattam a beszélgetést. Biztosan rosszul vetet a lapot, de csak őszinte megjegyzést tettem, hogy csodálom h ennyi idő után eszébe jutottam… Aztán még 1-2 dolgot kifejtettem, amire reagálva le is lépett. Rögtön dobtam is ebből kiindulva a Facebook-ra egy velős megjegyzést rövid két mondatba sűrítve. Igazából jól esett, hogy ezt a párbeszédet fölényesen megnyertem. Rohadtul nem érdekel már. Ahogy ő, pont úgy én is szarok a fejére. (Közben ide is berakok egy videót a Linux disztróból...)

Többet nem is fűzök a témához, majdcsak vége lesz ennek az időszaknak is valaha. Eléggé kicserélődött ismét a baráti társaságom összetétele. Nem is bánom, sok új embert ismertem meg újból. S sok régit ismertem meg egészen azokról az oldalaikról, amikről még nem is tudtam…

Mai nap rájöttem, inkább mondhatni megállapítottam, hogy más emberekhez képest én mérhetetlenül sokat zabálok. Tudni kell rólam, átlagban véve sovány alkattal rendelkezem (persze nem vok anorexiás) van rajtam hús is bőven, amolyan „középszint” jellemez. (66-68 kiló körül ingadozom) Sosem volt gondom elhízás terén, ahogy most sem. Viszont valaki szóvá tette, hogy én hozzá képest mérhetetlenül sokat zabálok, s miért nem látszik meg rajtam? Ő ha eszik valamit, már rögtön úgy érzi, puffad tőle:XD A csetlő-botló nasizásaimat, s a napi két tábla Milka/Boci csokit kihagyom a sorból, hogy egyszerűbb legyen áttekinteni. Ezért összeszedtem a „napi fogyasztásomat” az alábbi átlagos napirend leírásba:

1.       Reggeli

Egy iskolaidőt nézve, egészen furcsa a felsorolás. Általában akkor érzem jól magam, ha úgy indul a reggel, hogy jól teli a bendő. Anya minden reggel felkel, (holott csak 13-ra megy dolgozni) s általában csinál nekem rántottát, sült-staket, sült-virslit/főtt virslit, vagy tükörtojást (kb. 3-at), s mindezek mellé még van teasütemény, egy kis Corn-Flakes, egy bögre tea/egy bögre tej (volt már h mindkettő egymás után). Mindezekkel párhuzamban ráteszek egy lapáttal, s 3-4 kiflit/zsömlét is elfogyasztok.

2.       Tízórai

A suliba beérve általában eszek 10 óra előtt anya odakészített kajájából. S a suliból átszaladva a közelbe eső pékségnél minden nap veszek pontosan két darab diós-patkót mióta világ a világ. Egyszerűen frissébe ott helyben sülten, hamvasan, puhán imádom:) Nekem találták ki.

3.       Ebéd(1)

Van menzajegyem a suliban. Egyszerűen nagyon jól főznek. Általában három féle van. De ez ha hiszitek hanem nem az a mezei menza ahol pocsék és undi dolgokat vágnak eléd. Ez finom, magyaros, házias, remek kajájuk van. Sültkrumpli/rántottszelet, sültek, vagy főzelékfélék. Sült csirkemáj…stb… vagy tészták. Egy élmény ott kajálni:) S annyiszor repetázhatok amennyiszer csak a pofámról még mindig nem sül le a bőr:$ A suliban szinte már csak azért vagyok, h mikor lesz már kajaszünet… ez tart életben:)

4.       Ebéd(2)

A suliban való önfeledt kajálás után, még nem adom fel. Hiszen ha anya itthon van rendszerint, otthon mindig csinál főtt kaját. Amivel persze még a menza sem vetekedhet, hiszen annyira jó. Általában tyúkhúsleves, sok tésztával, finom húsok, nyaka, mája, szíve, mellehúsa…stb. S második félének összedob mindig valami oldalast, kacsát, sült csirkecombot. Ezért hazaérve 2 óra körül rendszerint finom, friss ropogós kaja vár. S még desszertnek palacsinta, vagy valami sütemény:) Így kétszer szoktam étkezni.

5.       Uzsonna

Anya elmegy dolgozni, mindig készít melegszendvicset, kiflit/zsömlét előre töltve, vagy hotdog utánzatot, vagy különböző hidegtálfélét. Pl. vajas-körettel töltött sonkák, ilyen svédasztalos menü:) Körülbelül 16-17 óra körül rászánom magam, mert nem tudok neki ellenállni a konyhába.

6.       Vacsora(1)

Apa hazaér a munkából, hiszen korán reggel ment el, olyan 6-7 óra körül. Rendszerint az ő menzájáról hogy ételhordóban újabb táplálékot, melyet kihagyhatatlanul magamba öntök:) Természetesen úgy néz ki, hogy nem mindet zabálom be helyette, hiszen ő ekkor lát hozzá enni. Hiszen dél óta kimarad nála. Rendszerint levest, főzeléket, vagy a kedvencemet paradicsomos húsgombócot adnak nekik. Igaz náluk annyira nem menő a menzai étkeztetés, mint nálunk. Hiszen a suliban külön étkeztető cég szállítja be, (elég borsos áron) egy hónapi bérlet fejében, de mégis tényleg megéri. Az apáék ellátása sem rossz azért. Ráadás annak ellenére, hogy ő neki ingyenesen a cég állja, egész fajintos. Szerintem ritka rendesek. (Többek közt jelenleg a 16 megabites korlátlan internetet, a hármunk telefonját havi 3500 ft-on belül, plusz a vezetékes teló kb 40%-át. Elhanyagolhatatlan az is, hogy ruhavásárlási utalványokat 2 havonta általában fejenként 10-20 ezer értékben osztanak. Vagy említhetném az autóba a benzint, a Mol-kártyán…s még hasonló sok kedvezmény) Tehát egy szót se szólhatunk:) A kajára térve, elég tartalmas, nem mondatom h fél fogamra se elég, inkább 32 fogamra is sok:D

7.       Vacsora(2)

Anya közben végez a munkából, s hazaér este 8ra. Már annyira hozzászoktam, h ekkor azonnal érzem, megint éhes vagyok:$ „Vagy még mindig éhes…” (nemtudom:xD) egyszerűen leteszi elém a kaját, amit szintén ételhordóban hoz. S addig eszem még látom. Akkor készül este frissen, ott ahol dolgozik. A konyhásokkal szintén jóban van, így mindig adnak még akár három főre jutó adagot is otthonra. Az iskolai menzaételek után a második helyen áll náluk a koszt:) Jól bezabálok mindent, aztán elhenyélten beülök telt pocival a géphez, s folytatom, amiket félbehagytam.

Azért így összeadva mégis csak nagyon extrém dolognak érzem, hogy én napi 7 alkalommal táplálkozom. Ebből 4-5 étkezés mindig teljes értékű főtt kaját jelent. Ráadás meg se látszik rajtam, hiszen ha Facebook-on is megnézitek a képeim, éppen hogy nem vagyok egy vékonyszárú gereblye:D Nem tudom ezentúl mit gondoltok rólam, de remélem nem köveztek meg az utcán, h én mindig jól vagyok lakva!:D Sokszor ha belegondolok, oylan vagyok mint egy csirke vagy nyúl, ha egy zsák tápot melléöntesz addig eszi még előtte van, vagy rosszul nem lesz tőle...

Ma inkább a karácsony mindennapjairól fogok írni. Viszont mélyebben kitérek az előtte lévő vásárlásra is. Természetesen első nap óta egyfolytában itthon sem voltam, vagy nagyobbrészt mindig egy-egy rokon ült rajtunk. Alapból hidegrázás kap el ezektől a kötelező köröktől… Közben zenei kedvenceim megint úgy érzem változnak, mostanában Gagán kívül szinte csak ilyeneket hallgatok:)

Az ünnepben egyik jó lényeg, ami bármilyen szemét megjegyzésnek is hangzik, de mégis jó benne: Mégpedig h karácsony alkalmával kicsit visszajön a sok-sok kiadás. (pl. mamámtól is kaptam egy 20-ast) Szóval az október óta folytatott eszetlen költekezésem sikerült felhagynom egy időre. Értelmes dolgokra is költhettem volna ruhák és cipők helyett. De egy igazi „jóbuzi” semmiképp sem tesz mást:xD Ráadás önmagára ad a legtöbbet, mert szereti szépnek látni magát a tükörben:P

Am meglett télire a 8. pár új cipőm:) Van barna, fekete színben is, két sportcipő, egy magasabb szárú megkötős (imádom, mert jó masszív télire is), ezen kívül egy fekete alapon narancssárga mintás edzőcipő, meg egy teremcipőm is van. S nagyon kedvelem még az új félcipőmet. Ami ilyen félig edző-félig hagyományos cipő, nagyon jó benne vezetni:)

Vettem pólókat és ingeket is. Van fehér, kék, sárga, zöld, barna. Ingből csíkos, hosszanti mintás is. Hozzávaló nyakkendők. (Imádom a nyakkendőket) Lett újabb farmerom is, utolsó pillanatba találtam a boltban. Kék, fekete, szürkés, s egy fehér is. (Bár nem hiszem, h ebben az időben valamikor fel fogom venni egyhamar:D)

Öveket is vettem. Ugyanabból a márkából van sárga, lila, halvány „buziskék”:D, piros:$, s elengedhetetlen fehér és fekete is. Szintén utolsó percben egy zöldet is leltem. Sokan meg vannak rajtam rökönyödve, mert általában úgy vásárlok mostanában, hogy nem nézek meg semmit, csak megyek a kosárral, s pakolom bele, hogy ez is jó lesz majd valamire!:D Az öveknek nagyon örültem.

Am karácsonyi ajándékok jól sikerültek. Anyunak vettem a városban egy szép karórát. Ízléses fehér bőrszíjjal van, és aranyozott hatású szintén fehér peremű virágmotívumos a mutatós része. Elég komoly:) Olyan minimalista beütésű. Kis fekete bársonydíszdobozban volt.

Apának vettem végre valami olyat, aminek tudtam biztos örül. Egy teljes Wilkinson Sword készletet. Legalább lesz mivel az elkövetkező években borotválkoznia. Direkt a legjobb, és legnagyobb csomagot néztem ki:) Ráadás még arcszeszt sem spórolták ki a fém díszdobozból. Am van benne ez a flexibilis 3 rétegű vágóél, arckövető felület, meg minden extra cucc. Azonnal felcsillant a szeme mikor bontotta:)

Szóval idén a karácsonyi ajándékok nagyon eltalálódtak. Többről most hirtelen nem is tudok írni:) Sok még ma a dolgon. Remélem mindenkinek jól telt el ez a pár nap. A kötelező helyzetjelentést már én is letudtam, mint a többi blogger is:D

Ma írom beszámolómat az előző napról. Technikai okok miatt nem valósult meg hamarabb. Szóval az elején indítom: Végre valahára estére hazaértünk tegnap nyolc óra körül. Örültem nagyon, most pihenhetek egy jó alaposat. Megfürdöttem, ettem, elvégeztem mindent. Beültem a gép elé végre, s mivel most már nem fog zavarni semmi/senki, elkezdtem blogot írni. Emellett Viktor blogjának új arculatát tervezgettem párhuzamosan.

Nem telik el 25 perc, egyszer csak nagy sötétség, elszáll minden. Becsipog az asztali gép tápegysége, kiírja a Windows 7 widget h 10% van hátra…:@ (Még ideje sem volt feltöltődni szegénynek. Erre le kellett állítani, mert rohamosan csökkent, ráadás egy ilyen nagyteljesítményű cuccnál csak arra jó, hogy el tudjak menteni mindent.

A kezdet: Azt már tudtam, hogy vihar van, s kinn tornádó/szakadó eső fúj. Ezért már a macskámon is láttam h tiszta ideg. Kis gombócként volt összebújva az ágyba, s a sötétben a szeme „világított” csak. Gondoltam, sebaj, nemsoká visszajön az áram, s folytatom tovább a mindennapi teendőimet. Ezen agyaltam abban a pillanatban…

A folytatás: Lassan oda jutottam el, hogy több mint két óra telt el áram nélkül, már egyre idegesebb lettem:S Gondoltam, ha nem tudok semmit se csinálni, majd nézek TV-t. K*rvajó:D Hiszen ahhoz is áram kell, a kapcsolgatása közben rájöttem:) Ugye milyen természetes az áram/víz/stb. alapkellékek jelentése? Élni se tudunk nélküle…:P

Agyfrászhoz közeledve: Körülbelül ezen időtájt, éppen egy vendégünk toppant be:@ Azt hittem eldobom az agyam tőle. Nem hiába utálom a karácsonyt, annyira rossz, hogy állandóan rokonlerohanás áldozatai vagyunk:S Elegem van belőle, hogy eddig a szünetből alig egy büdös percet se voltam itthon szinte. S áramszünet, internethiány, közben ráadás mikor feszülő idegekkel görcsölök, belép még valaki. Legszívesebben kihajítottam volna.

Telik az idő…: A nagy unalomban odafeküdtem én is a cicához, végül eloltottam az azóta világító gyertyákat, s gondoltam elszundítok. Kb. 3 órája nincs még elektromosság, ma már nem is lesz… Valahogy túl kell élnem ezt az estét, pedig mostanra hagytam minden profilom, s oldalam frissítését. Nem is tudom, hogyan élem túl reggelig.

„S’lőn Pilácsosság!”: Mikor már félálomban dekkoltam, egyszer csak feloltódik a villany, újraindul a gép:D Csipog az összes háztartási eszköz. Végre megkönnyebbült melegség fut rajtam keresztül. A rendszer hamar visszaállította a félbehagyott adatokat. S kockultam tovább. Gyorsan Facebook-ra feldobtam pár szót, s elvoltam mint a befőtt. Teljesen visszarázódtam az élet sorába:)

Körülbelül ennyi volt az estém. Fél 2-ig fenn voltam, de már az akkori blogbejegyzést nem tettem közzé, jobban ki kell dolgoznom a témát:) Szóval ismét kihagytam egy napot:( Majd pótolom!...