Mármint értem mindezt nem vallási értelemben. Korábbi elképzeléseimmel szemben állva új döntéseket hoztam. A napokban elmerengtem azon, vajon van-e értelme itt a közelben maradni, s Szolnokon továbbtanulni? Mikor az életem most változna meg igazán gyökeresen. Most lennének nagyobb lehetőségeim, hogy a korábbi kudarcaimon átlépjek, s tiszta lappal induljak…
Tehát eldöntöttem, hogy Pestre fogok menni. Sok egyéb tényező is támogatja számomra, hogy erre evickéljek. Mivel város (ezis csak egy nagy falu!:D), sokkal több lehetőség, esély, munka, életszínvonal, gondolatmód várhat rám. Ahol önmagam lehetek, s azt csinálhatok, amit csak akarok. S az értékes szabadidőmet, sokféle módon értelmesen tölthetem majd el ha lesz...
Mellesleg nem elhanyagolható szempont az sem, hogy sokkal több jó pasi, s több velem azonos hullámhosszon mozgó emberkébe botolhatok bele. Akikkel jól érezhetem magam, s új életet kezdhetek. Ez az ötlet honnan jött? Inkább a kiindulópontját ismertetném.
Van egy srác, akit nagyon rég óta ismerek, úgymond virtuálisan. Hiszen az ország másik felében lakik. Jelenlegi tudásom szerint 2007 óta tartom vele a kapcsolatot. S napi beszélgető viszonyban vagyunk azóta is. - Nah hát két magányos lélek, akiket balszerencsével áldottak meg (kapcsolatok terén), hát rendszeresen elsírja egymásnak bánatait. Aztán egyik nap ebből felindulva, újév tiszteletére egy fogadalmat kötöttünk. Ha kb. 2-3 éven belül egyikünknek sem lesz pasija, akkor mi ketten összejövünk, s elindulunk, külföldre:) Mondjuk Kanadába…xD Persze ez csak egy ötlet, ha már nem tudunk mit kezdeni magunkkal, s nem lesz más ötletünk mely itt tartana!:D Szal srácok azért próbálkozzatok nállam...:xD Hiszen jó messzire eltűnök ha nem!:D
Néha am jó kiszakadni a valóságból, s kicsit álmodozni. Az ígéret szép szó, s én biztosan be fogom tartani... Így legalább nem kell azon aggódnom, hogy a jövőben egyáltalán nem lesz pasim:D Mert egy az biztosan lesz:) A poénokat félretéve folytatom az elméleti valóság síkját inkább.
Szóval innen elkalandozva rágondoltam, én annyira hülye vagyok. Fiatal vagyok, vannak esélyeim, maximálisan ki kell őket használnom. Ezért újragondoltam mindent, s arra jutottam, hogy „Irány Pest!”. Ott biztosan kezdhetek magammal valamit. S nem feleslegesen töltöm csak az éveimet.
Persze eddig van 1,5 évem. S rengeteg rendezni valóm, s főleg vásárolni való:) Egyik sarkallatos pont, azért nem akartam elkerülni, mert nem akarok kollégiumos lenni, sem albérlő. Tehát vagy saját lakásom lesz, vagy ide a legjobb barátaimmal költözök össze csak. Kötetlen, s szabad életet akarok. Van kocsim, nemsoká lesz jogosítványom (addigra biztosan), tehát tömegközlekedést tuti nem választok majd. Eddig sosem repüóltem kijjebb a családi fészekből, így egykeként, mivel tesóm sincs, mostmár meg kell lépnem.
Szóval előre nem tudjuk mit hoz a jövő. Viszont most új tervekkel vágtam neki a holnapnak. Annyira nem élem bele magam, hiszen ha ezt döntöm el, akkor az úgyis így lesz. Hiszen senki sem fog akadályozni benne. Főleg nem anyagi okok fognak majd visszatartani. Tehát remélem pontosan jövő ilyenkor, már teljesen természetesen fogok írkálni itthon helyett, Pestről!:)
