Annyira szép nap lett ez, attól, mert tudtam elsőnek, az első adandó lehetőséggel, mióta megfogadtam, egy bazinagy NEM-t mondani. Igazából, ha ez nem következik be pár órája, meg sem történik ez az írás. Pötyögtem ma délelőtt, olyan óránként egy-egy sort, de rájöttem nem megy, mert unalmas egy nap volt. Erre az unalomból, dicsőséges pillanat született.:)

Tudjátok ez még az a fogadalmam, mely munkával kapcsolatos, miszerint soha senkinek, semmilyen okból kifolyólag helyette, nem fogok semmit sem megcsinálni a jövőben, amiért nem kapok viszonzásul semmit. Bármilyen groteszk is, természetesen az életben rengeteg ilyen pillanat fordul elő. Ezért nem is részletezem.

Beszélek másról, végre ma sikerült felfogni, mi is konkrétan az a WordPress. Igazából nem egy konkrét blogoldal, ahova felregizel aztán nyomod a bejegyzéseid, hanem egy blogrendszer, mely egy keretrendszerként beültetve a te általad választott tárhelybe használható. Ez elég laikusan hangzott, de idáig sikerült eljutnom. Szóval még erősen agyalok rajta erre van-e szükségem.

Viszont állandóan a Windows Live-hoz jutok vissza, önkénytelen is. Mivel csábító 25 gigás a tárhelye, kiemelten támogatja a Live termékek által a jövőbe Windows Phone platformot is. Bár a Wordpress is befolyásos és mellette áll, a rengeteg kiegészítő és plugin is, mellyel nem is tudok mit kezdeni még. A Live Spaces-be is pakolászható rengeteg, de ott, ha valamit feltöltök az örökre ott is marad és elérhető lesz. – De sajnos a Javascriptek használata le van tiltva, melyet egy külön tartalomdobozzal kell kiváltani, szóval még necces…inkább hagyjuk is, még bizonytalan vagyok, pedig határidők mozgatnak.

Közben azt már eldöntöttem, a blogom nem piszkálom meg, mert azt is tudom bővíteni, szal hamarosan több ilyen Social biszbasszal lesz megspékelve:D Am annyi lehetőség van benne, hogy szinte felsorolni sem lehet őket. Majd szép lassan megpróbálgatom mindet. Újdonság nekem még a Facebook oldalak létrehozása is, egy felhasználónak több weboldallapja is lehet, amit a widgetek generálásánál az ID-vel különböztet meg, mely a lap URL-jének az utolsó pár számjegye...

Minderre mind a mai nap jöttem rá, egy egész napom eltelt vele:S De végre tisztába vannak téve a dolgok:) Más amúgy sem volt elfoglaltság, amivel foglalkozni kéne, azt köztudottan nem csinálom, csak azt, ami nem is fontos – azzal bezzeg napokat b*szok el.

Mostanában, amúgy mióta ilyen „gyönyörködtetően szép nyári idő van” rászoktunk cicusommal, hogy rendszerint 12-ig alszunk. Ki vagyunk terülve az ágyon, pár napja már betakarózva, az oldalamhoz fekszik, s hallom, hogy szuszog. Már ismerem a lélegzését, s tudom mikor aludt el:D A legjobb ebben, mivel alapból 12 után kelek, már oda van minden, s pár óra és este lesz. Tehát értelmetlen a nap. Amúgy veszett egy szar idő van. Ki nem állhatom az esőt, több szempontból is egyik legszarabb nyári szünet ez.

Tegnap nem volt internet, sem a vezetékes a gépen, sem mobilon se tudtam fellépni a Facebook-ra. Úgyhogy tiszta ideg voltam, a vezetékes telefon meg persze szar volt, vele együtt pár 30-as számot megint csak nem tudtam felhívni… Majdcsak jobb lesz már, s én is jobb kedvvel fogok rendelkezni majd...

Gondoltam összegyűjtöm már az utóbbi két év legnagyobb „pasi-elkergető” mondatait, melyek az én számból hangzottak el meggondolatlanul:D Vannak nonszensz esetek is, de hát ami a szívemen az a számon…:xD Szóval néha kicsúszott pár őszinte és nem kívánt baromság… Szal néha nagyon „antiPASIszta személy voltam:D”

1.       Tali már le van beszélve, szép kényelmesen elindulok, mikor tudom, úgysem fogok már időben odaérni, egyre jobban kényelmesedem… Tíz perc van a randiig, de 25 perc mire odaérek… Telik az idő, mintha kézzel és géppel egyaránt hajtanák, el is érkezek a parkhoz, ahol feszülten vár a sárc:D Köszönök neki, ő is viszont s hozzám szegezi a kérdést: Srác: „Késtél!” –  Én: „Igen tudom 16 percet, de nehogy azt gondold, hogy bárki kedvéért csak kapkodni fogok…”

2.       Egy másik sráccal randizunk. Már a harmadik találkozóm van vele. Ezért azt hiszi, hogy én az a fajta vagyok, akinél már be lehet próbálkozni… Szóval észreveszem, h elég rendesen próbálkozik, nevezetesen a kezét néha rajtam felejti… Késő este van, s egy nyugodt kis parkban üldögélünk, kettecskén. Egyszer egy váratlan pillanatban közel hajol és megcsókol… A pillanatot pedig további tapizással kezdi elrontani. Ki nem állhatom azt, hogy minden pasinak csak ezen jár az esze. Megállítom a jelenetet – rövid filmszakadás – Én: „Ha te most szexelni jöttél ide, akkor jobb, ha elindulsz rögtön haza, s folytatod ott egyedül…” – Ezzel annyira zavarba jött vagy nem is tudom én, hogy utána egy hétig nem találkoztunk, de aztán nem is lett semmi az egészből:xD De tudom h azt akarta, jó emberismerő vagyok...

3.       Illúziórombolás… hát sajnos nem minden ember tudja magát kellően megítélni… Szóval találkozok elsőnek egy sráccal, már több mint két órahossz óta elvagyunk, járkálunk a városban, mire számomra kezd zavaró lenni az állandó célzásai, meg próbálkozásai, amivel kifejezi mennyire bejövök neki. – De mégis első randi, szóval nehogy azt higgye, hogy majd lesz is valami több. A másik dolog, hogy átgondolva az egészet, képen sokkal jobban nézett ki, kicsit becsapódva érzem emiatt magam. Megkérdezi a Zagyvaparton sétálva: Srác: „Milyennek gondolsz?” Én: „Fényképen jónak, de élőben abszolút nem vagy az esetem…”

4.       Újabb tali, megint egy másikkal. Járunk a városban, felteszem a kérdést, nincs kedved kajolni valamit? A Tecsóban tudok egy jó gyorséttermet. Srác: „Okés, szerintem remek ötlet, amúgy is megéheztem… Én: „Az jó, am van nálad pénz?!”:xD – sztem ez kiverte a biztosítékot:D

5.       Ez mostanában volt: Mivel nem hosszú időre akarunk összefutni, csak 2-3 óra hossza erejéig, így telón megcsörgetem spontán, ráér-e.(Én sem vagyok otthon éppen) Erre mondja, hogy buszozni már nem tud, s váratlanul érte a tali lehetősége, de szakít időt. Megkérdezi, hogy kocsival megyek-e elé, vagy nem. Én gyorsan kalkulálok, igenezek, közben eszembe jut, hogy nem voltam benzinkúton… Megkérdezem gyors fejszámolás után (kb. 15km oda-és vissza is), s hirtelen pénz hiányában (mivel haza már nem megyek érte) spontán: Én: „Rendben, de majd akkor elgurulunk tankolni nem gond? Srác: „okés, felőlem mind1…” Én: „Ezresért tankolok… majd dobsz bele 500Ft-ot OK?.:D” – Bár ezt is alaposan meggondolva, akkor sem vagyok „ingyentaxi”, szal annyira nem nagy gáz...

6.       Illendőségből, megvárom a randi végét és nem fújom le hamarabb. Kedves fiú, végül is rendesnek is látszik, de rájöttem közben, inkább max havernak való, de abból meg félmillió van már:D Belsőre nagyon az esetem, de külsőre, nem annyira a zsáner csoportba tartozik. (Sajnos tali előtt képet nem láttam még róla) Elkísérem a buszmegbe, s ekkor megkérdezi tőlem szép bociszemeket vágva Srác: „Mikor talizunk legközelebb?” – Én.: „Sztem nemfogunk, kivéve, ha csak haverkodni szeretnél…öhh…ha érted?” Srác: „üöhm…jah akkor rendben:(„

7.       Leülök egy sráccal dumálni a pizzázóban, aki a netes bemutatkozáskor 20-nak mondta magát. Egye fene, még az belefér, de eléggé húztam a szám szélét miatta. Beül velem szembe, végül is helyes és jól néz ki, meg minden, közli, h valamit mondania kell. – Pont mikörben a szép szálkás felsőtestét bambulom, s karakteres arcvonalaiban kezdek kibontakozni. – Átfut a fejemben, arra gondoltam biztos, van valakije, de nem azt mondta, hanem: Srác: „Tudod…be kell ismernem igazából én 25 éves vagyok…” (bár nem nézett ki annyinak) Én.: „Igen? értem…akkor viszont látásra!” (s határozottan felállok és otthagyom:D) Egyszerűen nem tudok erre mit mondani, ez időpocséklás, miért nem értik meg h 17-19, vagy NAGYON MAX esetben 20 közt keresek. Fogja fel, aztán többet nem hazudgál másnak:D VILÁGOSAN KI VOLT ÍRVA A PROFILOMBAN! jobban már nemtudom kiemelni 3x is kinn van, bemutatkozónál, és partnerleírásnál is, meg az adatsoron is.

8.       Sráccal elmegyek strandra. Elhagyta aznap egy órája a pénztárcáját „állítólag”- viszont „szerencsére” (?) az iratai és stb… megvannak (mert azt zsebre tette), csak pénz nincs nála éppenséggel. Elérünk a strandhoz, eddig fel sem merült bennem, hogy hogyan is menjünk be akkor? Általában mindig mindenki fizesse magának a saját jegyét, ezzel így vagyok… Szal elérünk a sorba, mikor szól: Srác: „Ez olyan gáz…h nincs nálam pénz, kölcsönkérhetem azt az 500ft belépőt, majd megadom…” Én.: „Sajnálom, de nem vagyok kereskedelmi és hitelbank… majd máskor, akkor sziaaa!” – (Itt érvényesítettem a „Popov-randiszabályzatot” Sose adj egy fillért se egy pasinak, és ne fizess semmit helyette ki, még ha párszáz ft-os semmiségről is van szó” A másik szabály pedig az elejére tartozik, soha ne higyj egyiknek se, egy percig se és ne sajnáld meg...

9.       Egy időben, mikor szolgáltatói hiba miatt nem volt netem itthon, a TV2 Text oldalára írtam fel a másik számommal keresős üzit. Ír is egy „srác” akkor még azt hittem, hogy szeretne megismerni, kedves, laza, átlagos srác vagyok – címmel indul az SMS-e. Mondom, minek irkáljak, másolom vágólapra a számot az SMS-ből, kiviszem a menü elejére s tárcsázom is. Felveszi egy „férfi” hang… Ekkor az agyam elborul. beleszólok Én.: „Heló, te vagy aki SMS-t írtád?” Pasi: „öhh…igen…” Én.: „Hány éves vagy, javítom inkább: Hány éves ÖN?” – jó ironikusan kiejtve… Pasi: „Hátt…nem írtam a korom az sms-ben, de 40 vagyok, zavar a korkülömnség?” Én: „Hülye pedofil…tudod kivel szórakozz!” – aztán letettem:xD Többé nem is hívott:D De akkor is, ennyi esze nincs egy embernek, ha a bemutatkozómat megírom benne volt, hogy „17 ÉVES SRÁC VAGYOK” – erre ez meg ír SMS-t, basszus mióta SRÁC??! A másik, meg hogy honnan gondolja, hogy egy 17 éves embert érdekel egy negyvenes… Komplett minden odabent?

10.   Strandon állok sorba, s fagyit akarok venni, pontosabban a jégkrémekkel szemezgetek jobban. A bár szélén a sorban állási helynél vannak ilyen napszemüvegek, felette kistükör, amiben meglehet nézni önmagunkat. Ez pont úgy esik, hogy egy mögöttem kettővel álló nagyon helyes pasit, aki olyan 18-19 köztinek látszik (akivel később 5 hónapig járok majd…) éppen látom. Elkezdem bambulni, mert úgyse ide néz. (Dehogynem, pár pillanat múlva elkapom a tekintetem, mert feltűnik, h ugyanezt teszi ős is, csak mivel háttal állok neki, így ő láthatja benne az arcom:D Agyalok, hogy basszus mit csináljak… Sorra kerülök én is, kikapok egy jégkrémet, s teszem a pulthoz. Mondja a pultos „380 Ft lesz…kérsz még valamit?” Mire a helyes srác azóta, már mögém kerülve helyettem rögtön megszólal: Srác: „Még lesz egy ugyanilyen Magnum, s mást már nem…” - meglepődve állok, de mégis határozottan, magamban kiejtem „bingó”:D S fizeti mindkettőt, aztán haladunk el a sor mellett mire megkérdezem tőle: Én.: „Ezt vegyem valami ismerkedésnek(?), nem nézném ki belőled h buzi vagy…?!” – nem zavartatom magam, kb. a fél sor hallotta - szóval mostmár mindenki mutogathat újjal (:xD), aztán elsunnyogunk beszélgetni hamarjában vissza a medencékhez:D – am Szerintem már régóta figyelt…:P

Mocsok egy idő van kinn, egyszerűen rá se ismerek az előző napos kánikula után. Bizton tudom, hogy kimozdulni ma nem fogok, esetleg csak kondiba vánszorgok el, mert azt kell. Egyrészt örülök neki, mert nincs olyan meleg, de nagyon zavar, hogy nem csak hűvös van, hanem szakad az eső is. A szélfújás pedig megtarkítja egy kis plusszal. Egész sötét van itthon már, pedig a redőnyök sincsenek lehúzva már.

(A videón az új Motorola DroidX - ellenfele az iPhone 4-nek mivel 4.3 colos kapacitív multitouch kijelzője sokkal nagyobb és hasonló pixelszámú is - 8 megapixeles kamerája pedig kenterbeveri a szifont, szal megnyugodtam h van ellenfele, ami sokkal olcsóbb és jobb alternatíva is lehet akár, többszörös tudással:D Van HDMI kimet is... De majd ha jön végre a WP7, nah akkor érdemes lesz felkötni a nadrágot...addig ezek csak mind pótlékok:)

Folyton a nyári szünettel vagyok leragadva. Eddigi legszarabb nyaram lesz, azt már látom, hiszen semmit se fogok belőle megélni, csak azt h mindjárt szeptember van… Idegesít az is, hogy sokszor ki kell találnom, vajon mit írhatnék, mert írni lenne kedvem, csak éppen nem történik semmi:(

Annyira útálom ezt az érzést:( Tegnap éjszaka viszont unatkozásképp elkezdtem lakásokat, albérleteket nézni a neten, mert azért mindjárt itt van a jövő nyár. Kis infószerzés nem ártana, hogy nehogy hoppon maradjak.

Azért ilyen hamar, mert ha feladattengerrel leszek ömlesztve, akkor minél hamarabb érdemesebb már előre gondolkodnom azokra az időkre mikor egy szabad percem sem lesz rá. Óh, pedig mennyire várom már… egyszerűen elmondhatatlan. Kéne már valami pezsgés az életembe. Egyelőre én is Pesttől várom mindezt.

Annyira sablonos, s unalmas kezdek lenni, amit nagyon nem szeretek. Am megjegyezném, hogy az albérletek szerintem irracionálisan sokba kerülnek, bár ha azt nézzük, vannak egész jók is, amik elfogadhatóak, s szépek is. Sajnos a belvárosban nagyon kevés jó hely van, de azért nem lehetetlen találni egyet se. Ilyen ez mikor választék lenne, de pénz az nem mindig:D

Ma itt ülök, s írnom kéne valamit… de annyira nem történt semmi az elmúlt pár napban, hogy nincs mit említenem. Próbálom összeszedni a gondolataimat. Kicsit magam alatt vagyok mostanában, főleg ebben a két hétben, az időjáráshoz hasonlóan tiszta szeszélyes a személyem.

Vége a sulinak, s mintha ugyanúgy lenne. a napjaim rohanásból állnak, koránkelésből (átlagban 9kor), s csomó-csomó végeláthatatlan feladatból. Most szerelek össze egy rakat PC-t majd, szóval még alkatrészek hiányoznak. Szóval, ha valaki tud tippeket, hol lehet, olcsón/még olcsóbban beszerezni az szóljon. (Tápegységek, memória, vinyók, alaplapok stb…)

Am mivel antiszociálisabb lette ma kelleténél, így nem sok emberrel beszélek. Mostanában magamnak való lettem, de jól is érzem így egyelőre. Általában pont azokkal tartom legjobban a kapcsolatot, akikkel előtte nem nagyon. Am hála égnek sikerült ma bejutnom a „városba”. S tudtam találkozni S.-el, s váltottunk pár szót, meg megkapta tőlem a DVD-ket.

Sajnos hónapok óta, egyedül csak most tudtunk összekoccanni, de csak rövid időre, mert 20 perc múlva már ültem is fel a következő buszra. Am hihetetlen fenn van a Tisza. Nagyon sok víz van, s több pontos is le van zárva az út, vagyis csak az egyik oldala, s felváltva halad a forgalom. Gondolom a kamionok súlya miatt döntöttek így.

A busz tetű lassú volt szokásához híven, s több mint egy óra volt mire megtette ezt a nevetséges 30km-ert. Reggel azon voltam kiakadva, hogy szakadt az eső, s anya elment a kocsival most dolgozni, s így én pont nem bírtam használni. Bár hála égnek nem áztam meg, mert a buszmegbe értem, s utána szakadt csak.

Délután még nem tudom, mit fogok csinálni, kicsit elcsúsztam mindennel, legszívesebben lefeküdnék aludni, s fel se kelnék egész nap. Jó lenne filmet vagy sorozatot is lesni, de letölteni sincs kedvem. Újonnan olvasgatom mindenhol h mindenki „Glee”-t néz. Én valamiért a Skins-nél ragadtam le. Bár kezdem unni, hogy az új részek már sokkal jobban túllőnek a valóságon, s a humor helyett fárasztásba hajlanak. Igen, minden filmnek vagy sorozatnak az első részei csak a legjobbak...ezt már eddigi s tudtam.

Az időérzékem amúgy megint pocsék, egyszerűen gondolkodom h mit ebédeltem, s a tegnapira emlékszem… Holott ma még nem is kajáltam. Jah, meg sosem tudom, milyen nap van, főleg nem azt, hogy hányadika. Csak megyek, mint zsidóba a fájdalom, aztán vasárnap este is bőszen vártam a TV-ben a barátok köztöt, holott aznap nincs:D – Eléggé elmenthetetlenedtem. (<=Ezmegmilyenszómá’)

Am leesett tegnap előtt, hogy nincs Győzike a Tv-ben:( Pedig vártam este, de nem volt adásuk. Néha jó volt nézni, mert kikapcsol, és az agyamat lezsibbasztja. A marhaság bambulása a legjobb ilyenkor. a Magyarra amúgy is jellemző, hogy hazaér a melóból, leül a díványra és bambulja a Tv-t. Hiszen rekordokat döntünk az évi ott leült órák számából. Míg más országok az internet előtt molyolnak. (bár az se jobb)

Áhh nincs több, teljesen ki van ürülve a fejem, tartalom nélkül kong. Ez is egy jó összevissza-bejegyzés lett, nem jellemző rám:) Majd megpróbálok a héten egy jó kis témát felgöngyölíteni, s írni valami remekbeszabott postot…:D Addig is türelem.

UPDATE: Am mostmár télleg írnom kellett, mert megmagyarázhatatlan módon folytonosan esik a látogatószámom... Éppen ma csökkent 40 alá:( Szal mit csináljak máshogy, valami nem okés? - várom a felhasználói véleményeket:xD

Uhh, most régen írtam. Igazából vége lett a sulinak, s teljesen leeresztettem. Pihenek, most élvezem az életet, s próbálok mozogni, meg szabadban is lenni. Már amennyire sikerül, ezen kívül itthon is próbálom utolérni magam. Viszont rendet még nem sikerült raknom.

Borzalmasan meleg van, egésznap le volt húzva minden redőny, és sötétben voltunk, most rengeteg a szúnyog és a bogár/légy. Nem jó kinn lenni az udvaron, mert eszetlenül tűz a nap, s minden el van száradva. kezd a zöld fű is kifakulni.

Hatalmas kánikula kerekedett, egyszerűen nem is tudom, hogy fogom ezt tovább bírni, de erőt kell vennem magamon. Napközben feküdtem, olvasgattam híreket, sok hűtött innivalót ittam… Még sajnos a sorozataimat, amikről lemaradtam, nem volt időm visszanézni. hatalmas késében vagyok a barátok közttel is…

Holnap jó nap lesz, nem lesz itthon senki, szóval azt csinálok, amit akarok, s alszok egész délutánig. Bömböltetem majd a zenét, meg filmezek:D Felfedeztem, hogy hihetetlenül elvagyok utóbbi hetekben önmagammal is, s nem vágyom egy pasira se. (Ilyen se volt még…:xD)

Kiegyensúlyozottabb vagyok, de mégis folyamatosan tudat alatt stresszelek a pénzen, a nyelvtanuláson, meg a sulin, hogy érettségizni fogok jövő májusban, s nem is tudom, hogyan kapom össze magam addigra.

Apropó, blogomba kis újdonságot tettem, megosztási sávocska is került a bejegyzéseim végére, ha a közösségi lóf*szokra vágynak olvasóim, s feltétlen kívánják a tartalmaimat más rendszerekben is megvitatni:D Amúgy feltűnt, hogy az egész világon szinte minden egyes internetes oldalon van egy ilyen cucc, vagy hasonló…

Áhh, mára be is fejezem szerintem. Csak azért írtam, hogy ne hiányoljatok, nincs is miről beszélnem, mert nem történt semmi. Életjelet adtam magamról, hogy mégsem tűntem el ebben a pár napban végleg…:) Jó érzés, látni, hogy az általános iskolákban még egy csomóan rohadnak a padokban jövő héten is, egészen megnyugtat:) Kárörvendő vagyok, de jólesik, valamin derülni is kell. – Közben végig itthon lebzselek és fekszek a hintában, a hűvösön:)

Először is el vagyok csodálkozva. Így az év végén teljesen megkönnyebbültem. Azért szívtam sokat, mint a torkos malac, de túléltem. Valamiért ez a 3. évfolyam volt a gimnázium eddigi legrosszabb tanéve. Szembesültem az eszméletlen kis szabadidő átkával:(Ezenkívül megéltem azt, ha semmire és senkire nincs kapacitásom:(

Szóval előre is bocsánat mindenkitől, de magam sem hittem el, miért lett ilyen az életem. De miért is éltem meg így mindezt? Talán hoztam sok rossz döntést, olyan dolgokat is csináltam, melyek valamiért semmi értelmet nem képviseltek. S a fakultációim felvételét a suliban nem gondoltam meg eléggé, ezért az időm is durván megnyirbálódott. Szinte csak aludni jártam haza, semmi másért az utóbbi időben. haza se kellett volna jönnöm olykor, csak leteszem a suliban a fejem egy párnára, s már újra reggel van, s kezdődik előlről:S

Nagyon gyorsan elszaladt ez a tanév, s elszaladt az életem e szakasza is, pár nélkül, szingliként, egyedül... De valamiért mégsem jelentett akkora terhet, mert észre se vettem a napokat, csak azon kaptam magam ismét este van. Életem sem volt...:S

Sajnos a tanulást sem vittem túlzásba, ha finoman lehet fogalmazni, sok mindent leszartam, amit már bánok. Lehettem volna sokkal jobb tanuló, de megmaradtam a szokásos átlagomnál, s mindig a könnyebb árral úsztam. A tanévben nagyon sok új negatív tapasztalatot szereztem, amit megfogadtam egész hátralévő életemre. Egyik legfontosabb, hogy soha senkinek semmit nem szabad teljesen ingyen és bérmentve megcsinálnom, ha azért neki fizetnek helyettem - tehát senki helyett ne csináljam meg a munkályát, még véletlen sem, s emiatt az én munkám által kapjon is fizetést!

Tehát minden tanárt le kell szarni, nehogy már bármiben is segítsek, dolgozzak, teperjek nekik, mikor ők nem teszik ezt az én irányomba egy percet sem. Megtapasztaltam, mennyire nem becsülik meg a segítséget és a munkát az emberek, egyszerűen hülyének néznek. Ezért soha többé nem segítek egyéb plusz iskolai/munkahelyi feladatokban olyanoknak, akiktől biztos nem látok semmilyen honorálást, vagy elismerő köszönetet érte… (bármilyen antiszociálisnak is tűnik most, de így van sajnos, ilyen a világ)

Ezenkívül bánom azokat a pillanatokat, amikben kedves voltam olyanokkal, és megpróbáltam olyanoknak a pártjára állni, akik rám se bagóztak utána. Többet ilyet sem fogok tenni, az a nyár a most saját nyaram, s önmagamra fogom fordítani, s csak olyan emberekkel barátkozom, akikről tudom, nem használnak ki. Tanulni fogok (nyelvet), folytatom továbbra is megállás nélkül az edzést, minden percét kihasználom hasznos munkára és időtöltésre. - Persze azért aludni is jókat fogok...:D

Párkapcsolatokról: Nah ez egy húzós pont, nem tagadom, hogy ismerkedtem, s nem tagadom azt sem, hogy egyikükkelsem jártam sikerrel. Beszélgetéseken, átlagos találkozásokon kívül semmilyen más közeledés sem történt. Mert nem akartam, nekem társra van szükségem a jövőmet nézve, nem ideiglenes megoldásokra. Szóval párkapcsolatokra térve, végre beláttam, egy időre kilőve... Legalább jövő ilyenkorig nem szeretnék „úgy” - tehát járásként ismerkedni egy sráccal sem, kivéve, ha nagy hatást tesz rám az illető, amiben nem hiszek.

Szeretnék egy srácot, akit megismerhetnék, hónapokon át találkozhatnék vele, teljesen lelkileg megismerném, de semmi több. Addig nem akarok tőle semmit, míg nem érzem minden gondolatát, s nem érzem tökéletesnek a pillanatot, hogy egymáséi legyünk… „Minimum fél, vagy egy év ismeretségre lenne szükségem, hogy ennyi idő után egy picit is bízhassak benne, ha ennyi időt várna rám, akkor elhinném, hogy tényleg szeret, s talán nem élnék félelemben…” – Körülbelül így élem meg most a dolgokat, ezért nem vágyok senkire…

Szóval megváltozott minden, átalakult sok dolog, s körvonalazódtam egyéb terveim is, amiről babonák miatt nem beszélek. Nézzetek gyagyásnak, vagy bárminek, kitartok a döntéseim mellett, s napról napra erősebbé tesz a bennem felgyülemlett keserűségből adódó mérhetetlen dac, amiből nem tudok már engedni…

Nem ártott már, hiszen egyre jobban szúrta a szemem a kihasználatlan és csúnya/unalmas területeket. Ezért a háttéren helyet foglaló pasik számát is majdhogynem megdupláztam:) Ezenkívül nőtt a különböző színárnyalatok száma. Persze azért nyugodjatok meg, a következő sablonom nem lesz már csupa pink, annyira nem vetemedek el…

Nagyon tetszik a szivárványos külső, egyszerűen megihletett anno. Amúgy nagyon kedvelem ezt a sablont, mert tök egyszerűen variálható, tehát egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt választottam. Igaz, a blog.hu-s sablonok száma, pl. a Wordpress-hez képest elenyészően kevés, azért itt is lehet alkotni valamit. Idén jöttem rá, hogy a lent lévő „készítette: népkert” részt, és linkeket hogyan kell eltűntetni. Sose mertem annyira mélyen belepiszkálni a CSS-be ezidáig.

A háttérváltozás a lap frissítése után következik be általában... Hiszen sajnos a böngészők kezdetben csak a gyorsítótárból töltik a „régi” fényképet. Ezért beletelhet egy napba, mire megváltozik teljesen magától nálatok is. S láthatóak lesznek a színes pink-sárga-neonzöld csigavonalakkal turbózott képecskéim:)

Amúgy a fotókat, Rion blogjából loptam:$ - de jótól lopni nem bűn, ugye tudjátok!?:D Szóval bocsesz:$ Mégis csak ő az univerzum közepe,  vagyis az a közép, ahol majdnem a legtöbb jópasis és alfahímes kép van… Szóval ezekből pótoltam most blogom apró hiányosságait, s mondhatom végre, maximálisan befejeztem a skint tavaly november óta.

Végül agyaltam a blogváltáson, de az mellé tettem a mércém, hogy nem mondok le a blog.hu-ról, s nem fogok máshová költözni, mert már megszoktam, egyszerű és könnyű. Ahhoz meg nem sokat kell kombinálnom, hogy most pár sort mindig feldobjak ide. A legalapabb dolgokra tökéletesen megfelelő. Nem hiányzik még valami, ami elveszi az időm, amiből úgyis nagyon kevés van:(

URL címet meg végképp nem akarnék váltani, hiszen így is elbírtam érni a napi 40 látogatót átlagban, nem akarok nekik kavarodást okozni. - Aminek nagyon örülök, a kezdeti 5-8-hoz képest nagy előrelépés látogatószámban. Egyedül talán az jelent még gondot szerintem, hogy túl gyakran írok és nagyon sokat (ami nekem kevésnek tűnik), s egyesek ezt nagyon nem tudják követni… S utólag már nem szeretnének kommentezni sem 3-4 bejegyzéssel előrébb lévő tartalmaimhoz.:) Amúgy annyira már nincs sok hátra a 200-adik bejegyzésemhez, majd kitalálok rá valamit…:D

Jajj, de tényleg, hogy én mennyire is utálom…(!) hogy nagyon kicsi a világ, túl kicsi. Ha elmennék a világ végére, akkor is lenne ott olyan személy, aki valamilyen szinten, bármilyen formában érintkezett már olyanokkal, weben, személyesen, buliban stb… azokkal, akik egyszerűen taszítanak, vagy a sz*rt kavarják a saját körükben is…

Ez legjobban csak a meleg világra jellemző… Kezdjük azzal, ha elkezdek nézelődni a Facebook-on, s valakinek a képeit lesegetem, mi történik? Ismerőseire, fotóira, bökve szinte rögtön olyan személyeket látok, akiket nagyon jó lenne likvidálni a világegyetemből. A leggyűlöletesebb, hogy már nem létezik független ember? Mindenki mindenkinek az ismerőse, s ez addig-addig gyűrűzik, olyan magaslatokba, hogy hányingert kelt…

Egyesek pedig (nem nem vagyok antihomofób), annyira taszítóak, több szempontból is, főleg életmódjuk által, hogy fejbe kéne lőni őket… - persze az is pocséklás lenne, mert a golyó is drága pénzbe kerül, meg a fegyver is, mondjuk a kötél takarékosabb, sokkal stílusosabb megoldás… nem beszélve, hogy többször is újrahasznosítható…

Másik téma: Miért van az, ha találkozol egy pasival és első-második randi alkalmával már nem kerültök ágyba, azt hiszi rólad, hogy nem érdekled, és nem akarsz tőle semmit?! Bocsánat, de nem a farka méretére, meg a szexuális teljesítményére vagyok elsőnek kíváncsi… Érdekelnének az érzései, reakciói, a közös időtöltések, felületes helyett spontánabb és egyszerűbb beszélgetések, hogy valamit egyáltalán tudjak meg róla.

 Az öltözködése, hogy a következő 5-10 találkozóra hogyan jön el, ebből látom alaposságát, s változatos ruhatárát = igényesség. Aki nem csak egyfajta cuccban feszít egész évben… mert elég sok ilyen is van. Vagy éppen nem öltözik úgy, mint egy szakasztott buzi…:S Ami szerintem nagyon gáz, a fenébe is, pasi vagyok, és a pasikat szeretem. Azért vagyok meleg, mert ugyanolyan határozott férfira van szükségem, mint én magam vagyok. Nem pedig egy hímribancra, mely legalsóbb vonalaiban sem emlékeztet már a „férfi” kifejezés eredeti tartalmára.

Persze ne legyen izomállat, meg kigyúrt faszfej, és bunkó heteró hatása is maradjon el. Legyen valami karaktere, legyenek jó gondolatai, s legyen pasi. Olyan pasi, ami a mai szemmel nevezhető annak: Divatos, ötletes, különösen bejön, ha szép a haja, s nagyon ügyel rá. Ha „szemeteszsák” vagy szexi bőrkabátot hord, meg deszkás cipőt, hiszen ez a menő, kinek nem, hát nekem is ez jön be! Mégis azért ne egy buzinak nézzen ki, elég ha csak metroszexuális külseje van… Mostanában ez a fő befutó, az általános, s megfelelő…

Kanyarodjunk másfelé, tegyük fel: Van egy helyes srác a világban valahol. Netán éppen a közelemben. Egy kicsit alaposabban utánanéz az ember... Mivel az alapos emberek (a pesszimisták a legtapasztaltabb optimisták), alapból megdöbbentő tényeket látnak vele kapcsolatban. Megnézi az ember a közösségi portálokat, az hagyján, de a többféle online társkereső oldalakon tanúsított jelenlétet, s azokat a bizonyos feltöltött fotókat és képeket látva, egy gondolat kikristályosodik: „ez egy hülye köcsög”… Nem is beszélve a szex kereső bemutatkozások… áhh ne is folytassuk…

Ha valaki ennyit már tanúsít, amit én szerencsére szemmel láthatóan nem hányok fel senki szemére, akkor az már rég elvágta maga alatt a fát nálam. Ezen kívül ki nem állhatom azokat az embereket, akik annyira jól tudnak szórakozni, hogy el is felejtik, előző nap, vagy héten még kikkel akartak ismerkedni. Ha már MSN-en beszélget velük az ember, következő héten vagy fel sem lép többet, vagy már foglalsz lesz (pár hétre/hónapra úgysem áll többől egy kapcsolat), mikor még egy ideje veled akart találkozni… Az is jellemző, hogy egyesek sokkal-sokkal minimum 10-12 évvel idősebb fószerokkal kavargatnak, mert szerintük az etikus, és izgató… Szerintem UNDORÍTÓ… Ehhez hozzálépve, olyan emberekkel is összejönnek, akikkel alapból az első randin tudják, hogy halálra van ítélve a kapcsolat. (óriási távolság, eltérő érdeklődés, totál más tervek…stb)

Áhh hagyjuk is, úgyse érti senki, egyszerűen felesleges dolgokról papolok… Annyira visszataszít, annyira eltávolít ez az egész a jövőbeni meleg élettől, ki sem tudom fejezni. (félek így az egésztől) Remélem, megmaradnak mellettem a jelenlegi barátaim változatlanul, s a jövőben csak az értékesebb, s értelmesebb emberek társasága kerülhet mellém, amire én is nagyon ügyelni fogok…:) Szal jelenleg továbbra is próbálok beilleszkedni…

Általában azokra a bejegyzésekre, melyeknél legjobban számítok kommentesőre, azoknál következik be, hogy szinte egy sem jön:) Persze melyeket századrangú bejegyzéseknek érzek, azok meg dugig vannak aláirkálásokkal…:) Sebaj, am egészen másról akartam írni:

Szeretnék még egyéb webes eszközöket használatba venni. Ezért a végén lehet blogmotort is kell váltanom, egyre érik a gondolat… Legjobban a Wordpress és másodikként a Blogspot felé kacsintgatok. Jelenleg sikerült beszúrnom a híres neves Facebook beli lájkolós gombot a jelenlegi kódba, aminek nagyon örültem:xD

Ha már mindenki mániása ezeknek a közösségi szaroknak, ahogy már énis, így mindannyiunk egészségére váljon. Amúgy szerintem buzik közt, meg főleg hódít ez az egész, egyre több helyen van Twitter, meg más rendszerbeli eseményközlő is. S nekünk főleg, minden egyes portálon van már fiókunk…:)

Persze felütötte a fejét a Windows Live motor, mint blogalap, de az elég kötött, így nem nagyon vágnék abba bele. Szóval, ha pár héten belül nem tudom a maximumot kihozni a blog.hu-ból (lehet lesz kisebb designfrissítés is...), akkor kénytelen leszek a váltásra előbb utóbb. Eredetileg azért blog.hu-t választottam, mert az magyar, s valahogy gyorsabbnak és legegyszerűbbnek tűnt, még kezdőként.

A másik gondom még, hogy olyan sok macerával jár. Kellemesebb lenne egy asztali writer-ből csak feltölteni bejegyzést, aztán pápá. Jó lenne valami korrekt helyesírás ellenőrző is, igaz jelenleg mindig Office-ból írom a dolgaim. Szóval az is megteszi, de nem minden észközön és gépen van szintén.

Továbbá azt utálom még, hogy néha szétcsúsznak a linkek, ami nagyon gáz. Előfordul, hogy többször kell feltennem vmit, mert éppen a betűméretet elfelejteni, mikor mentek. Továbbá, eléggé romlik a háttérben használt képek minősége is. Egyre pixelesebbek is...nemtom észrevettétek-e:D Áhhh...ma már annyit nyavalygok...elég ennyi is:xD

Bár még fontos lenne, hogy kompatibilis legyen a Writerrel, együttműködjön webes, mobilos, kliensszerű szerkesztőkkel is, később bármikor használhatok éppen ilyet is:) Szóval várom a tanácsokat, melyik a legbeváltabb? Melyik a legjobban bővíthető, pl. pluginokkal, vagy flash-al? Természetesen szeretnék még egyéni xy.hu-s domaint is akkor már (ha lúd legyen kövér):D Szal ennyi… nah ötletek, hogyan tuningoljam meg a jelenlegit, vagy váltsak újra?:P

Megváltoztam, meg kezdtem a teljes költségtakarékossági áttéréseket, melyekről régebben írtam:) Hamarosan komoly melóba is kerülök (nem csak kerülgetem azt), s elkap engem is a gépszíj:) Persze nem lesz annyira megerőltető, ismertek engem, mindig előbb gondolkodom, s akkor melózok, ha látom, tényleg megéri…

Kezdetnek elkezdtem, de otthagytam két röpke héten belül a Meló-diákos melózást. Hiszen alávalóan és sunyin, egyszerűen semmit, elhanyagolhatóan minimális és deficites, a munkát nem megbecsülő óradíjakkal szúrják ki a szemed. Uzsorahaszonnal... Ami után megfordul benned, egyszerűen nem is érdemes dolgoznod, és felkelned reggel, úgyse kapsz érte szinte semmit… (sajnos)

Ráadás, mert diák vagy, azt hiszik, kihasználhatnak, már akit, engem biztosan nem…:@ Am az internetes munkáikhoz általában többe kerül a saját számítógépem teljes üzemeltetési költsége, mint maga, amit utólag fizetnek…- amiből még a kb. 40%-át eladózod…állam bácsi lecsórja hamar… (persze nem mindenki majdnem egy szerverrel áll neki, de azért is megalázó…)

Először változtam az utóbbi hónapokban a költségek terén. Március óta minden fillérre nagyon figyelek. Ezért az új elmélet alapján, szépen elkezdem elfelejteni a kézpénzt. Ezzel lehet a legnagyobbat spórolni, úgyhogy javaslom mindenkinek.

A munkáltatóknál lehet igényelni, főleg ha a családban mindenki dolgozik különféle utalványokat (fejenként kér mindenki, s ezzel összefogva elég sok összegyűlik). Ebből adódóan alakult ki, hogy mostantól ha elmegyek a kis/nagyboltba, akkor azt étkezési utalvánnyal fizetem. (pl.: Sodex ho Pass)

Ha a pizzériából pizzát rendelek, vagy veszek a suli felé menet uzsonnát és egyebeket, azokat meleg-vagy hideg étkeztetésivel fizetem. Szintén ilyen jeggyel van kiváltva már a sulis menzás kajálásom is, melynek hamarosan vége szakad, mert vége az iskolaidőszaknak. Eggyel több ok marad, hogy a ruházati cuccokat valamilyen más utalvánnyal vásároljam, amit ennek helyébe cserélek.

Az elektronikai cuccokat is lehet ilyen jegyekre venni, mivel sokfajtájuk ismert, akár van külön bútor és lakás kiegészítők vásárlására alkalmas is. Aki alaposan kijárja ezeknek az igénylését, vagy a lehetőséget, hogy esetleg kaphat, s beszerzi őket, azoknak sokkal könnyebbek lesznek a mindennapjai. Lásd.: hetek óta nem nagyon használunk készpénzt, csak a drágább dolgohoz.

Az internet, a mobiltelefon, a vezetékes, és egyéb kommunikációs technikai dolgok eCafeteria keretből valósulnak meg. (vagy T-Home – akinél minden egyben van) Az autó tankolása pedig benzinegyenleg-kártyával. Ezeket az apróságokat ki lehet fokozni egész jó szintre. Lehet nyomtatópatronoktól kezdve, sima A4-es papírlapokig, mindent ilyen támogatásokból beszerezni.

Amiért természetesen fizetsz, csak valamivel kevesebb összeget, mint az eredeti ár. Azért éves szintre felszámolva, jelentős lehet a megtakarításod, természetesen pár hónap alatt még annyira nem látszik… Szóval Popov gazdasági és pénzkezelési tanácsait olvashattátok ismét a blogjában:D Most gyorsan abba kell hagynom, mert még sok a dolgom, majd írok, ha lesz időm:P