Mindig nem fogtam fel, de sikerült átmennem az Eü. vizsgán. Már csak a forgalmi van hátra. Nagy kő esett le a szívemről. Bár elég fárasztó volt az egész, inkább az, hogy sokat kellett várni. Ráadás, mikor már jól ki voltam fáradva, s sorra kerültünk, eléggé szétszórt voltam.

Összességében szerintem nehéz volt, rengeteget tanultam rá. De sikerült megcsinálni, nem hibátlanul bár, de sikeresen. Különben is, nem érdekel az egész, csak legyen meg az a fránya papír már végre, ennyi volt a célom mindezzel. Voltak, akik megbuktak, bár annyira tényleg nem volt megcsinálhatatlan, hogy ne sikerüljön egyeseknek. Ezen meglepődtem…:O

Viszont ha abszurd tanulás nélkül mentem volna oda, akkor biztosan engem is elkaszálnak. A végzésem után, találkoztam az oktatómmal, vezettünk a városban két órát. hamar eltelt, kis sikerélményem megint volt, pár hibától eltekintve, annyira nem is volt rossz az egész. Néha annyira összeszedett vagyok, máskor meg egy béna balfasz. Nem baj, remélem mihamarabb már túllehetek azon a vizsgán is. Minden vágyam az, hogy hátradőljek itthon, s fellélegezzek, hogy többé sehova sem kell gyalog/tömegközlekedéssel mennem hátralévő életem során. Mert az tény, én még a sarki boltba is kocsival fogok járni.:)

Közben sok érdekes történt itthon is. Furcsa módon, elkezdtek ismeretlenek a világ másik feléről megjelölni a Facebook hasábjain. Olyanok is, akik szemlátomást full melegek, esetleg magyarországiakat is beleszámolva, de életemben soha nem is láttam még őket. Szóval új szabályt vezetek be. Ezen túl, ha blogom olvasói közül jelöl valaki, mert kiskubizta, hogy én teszem fel ide ezeket az irományokat, megkérnék mindenkit, egy rövidke pár soros üzit csatoljon a folyamathoz. Hogy tudjam honnan, miként, mi okból, s ki jelölt meg! Nem haragszok a jelölésekért, örömmel fogadom, s viszonzom is.

Mégis az ismeretlen/számomra névtelen személyek jelölését elutasítom. Hiszen ezzel a közösségi oldallal a fő célom, hogy olyan emberekkel tartsam a kontaktust, akivel azonos az érdeklődési köröm, vagy személyesen is ismerem őket. Akikről úgy érzem, semmi „hasznuk” a rendszerben az én oldalamról tekintve, azokat természetesen apránként törölgetem. Hiszen eddig is hiába fogadtam meg, hogy csak max ismert-ismeretlenekkel kötök jelölést, mindig becsúszott egy-két soha nem látott/hallott fazon is… Szóval megértéseteket köszönöm!:)

Am mióta bekapcsolódtam a blogos világba furcsa helyzetek érnek. A suliban is nap-mint nap az tűnik fel, hogy ott olvasgatják a blogom a szemem előtt (Már 3x láttam!). Többek közt ennek oka: Elég a magas az Iphone OS (inkább az Iphone 3G elterjedése, minden ötödik elhaladó embernek van).

Symbian (Nokia 5800 néptelefon), Windows Mobile (HTC és Samsung Omnia tagok), Android (Motorola újdonságok, Samsung Spica). Egyéb okostelefonok, vagy átlagos érintőképernyősök használati aránya (Samsung s5230 – már minden harmadik embernek) hatalmas, melyek szinte kiabálják, könyörögnek, hogy érintsd meg őket, s netezz rajtuk, mint otthon.

Ebből kifolyólag már a 14(!) és 19 közötti korosztály maximálisan terítve van akár 100 ezret megérő, persze előfizetéses konstrukcióban vett, netcsomaggal is rendelkező készülékkel. Hihetetlen, nem is látszik, hogy gazdasági válság van:D Jellemzően még elvétve a teljes QWERTY-vel rendelkező kommunikátorok is jelen vannak. Sőt a zárt rendszerűek közül a 8mpx-es Samsung s8300 Ultra touch sem ritka.

A legdurvább, hogy a suliban több meleg ismerősöm is ajánlotta már, hogy van egy jó blog, s olvassam:D Természetesen heterók is benne vannak a képben, pár csaj is rá van ugorva. S az egészen leleményesek egyéb eszközök lévén kiderítették, ki az író. Szóval a blogom létezése már nem lehetett titok mindenki előtt, akármilyen csendben is hallgattam róla. A pont az „i”-re az volt, hogy anyám is rálelt, szerencsére elfelejtette már a címét, mert éppen a nyitott böngészőbe kontárkodott bele.

Egy délután alkalmával felhozta „nem is tudtam h írsz blogot?!” - Dehogynem, hiszen a sulis oldalamról, meg a többiről is tudsz, mondtam már 100x, biztos nem figyeltél. - Erre közli: „nem, én nem arra gondoltam, én egy egészen ’MÁS’ blogra célzok…”

Szal ennyiben maradtunk:D Viszont ennek ellenére, eszemben sincs megváltoztatni írásaim tartalmát, vagy cenzúrákat vezetni be. Ugyanúgy, ahogy mindeddig folytatom az írást, s büszke is leszek magamra, hogy másoknak szórakozást okozhatok vele! S örülök nanak, is hogy akik tudják kiről van szó, azok egy másik oldalam is megismerhetik, amit nem mindig mutatok ki előttük!:)