Itthon. a kérdés a hogyan? - mégis maga a tudat is lehetetlenné teszi a választ. egyszer csak itthon leltem magam, forró ágyban fekszek, süt a párna és takaró. Bújik hozzám a macsek, miközben kapaszkodom az ágyszélbe, mert a horizont összeolvad. teleportáltam? nem - csak hazaértem és nem emlékszem. - mondja a hang: nem adtam neki enni! (macskának) de hát éjszaka van miért kéne?! magamhoz húzom a gépet és írok. muszály írnom! Percek hosszúsága telik, másodpercekből lesznek hosszú órák. mintha megállt volna az idő egy szemhunyásnyira.
Perc1: Tested ölelem, érzem, hogy elalszok mégis felizgatsz. kívánlak és tapintanálak - érzem a forróságod, ki akarom mondani mennyire szeretlek de nem találok szavakat. Nem tudok megszólalni, simogatsz és csak sóhajtozok...szorítlak és hallom - édes hangod a fülembe súgja... mintha már megtörtént volna, pont így, pont ebben a pózban...
Perc2: - Felriadok. rájövök álmodom, szörnyű vergődés, érezni, hogy a gondolataim nem valóságok. Ahogy tested érintése csak elmém szüleménye. Millow nincs itt:( én vagyok csak egyedül a szobában. Félek, magányos vagyok itt a sötétben, persze tudom h csak egy átmenet mindez, holnap avagy ma máshogy, tisztán látok majd. boldogsággal tölt el, hogy lelkiekben biztosan tudom - csak rád tudok gondolni...
Perc3: - Megvilágosodok. azt mondod ittvagy, valós vagy, közben minden jel arra utal, csak egy látomásként szerepelsz a tudatomban. nem bírom tovább, vágyok rád, rá kellett jönnöm, csak játszik velem a sors. Nem most, nem ebben a percen, de hamarosan elmondhatom amit akarok. - elmondhatom az érzésem amit már tettem, megmutathatom égető vágyam. hiányzol:$ játszok a fantáziámmal, tudom, hogy úgy irányítom ahogy akarom. azt teszek - amit akarok, s szinte valóságnak élem meg. kihasználom az alkalmat.
Perc4. - írnom kell, leírom, hogy gondolok rád és továbbra is hiányzol. egymagamban egyedül elképzelem saját valüságom, mintha veled tölteném. vajon hogy fogom ezt az írást ma értelmezni? mi lesz ha felébredtem? úgyis bolondnak tartom magam, te is annak fogsz engem. de az élet erről szól. Nem bolondok vagyunk... Örülhetnénk a világnak, átölelnélek és megköszönném újra, hogy vagy nekem, kimondanám mennyire félek mi lesz a jövő héten! Légy türelmes, hiszen meg fogok tenni mindent. Érted voltam, vagyok és leszek. mert szeretlek.
Perc5. - aludnom kell, magamhoz húzom pát perc mulva a takarót. ásványvíz, jesszusom inni sem tudok, hideg víztől nedves vagyok. kiöntöttem:S de leszarom. basszus a nyár utolsó estéje volt, a barátaimmal (akik még megmaradtak). jó volt, túl sokat ittam, de mégis egy életre szóló élmény volt. augusztusnak vége mindörökre, talán utolsó szabad nyaram volt? itthon vagyok. jóéjszakát kell magamnak adni:) többet ilyen, már úgysem lesz - talám új barátokkal, új helyen, új helyzetben.
