Hát elnézést mindenkitől, de az életem váratlan fordulatba ért. Egyszerűen olyan hihetetlenül felgyorsulva telik az idő, és annyira el vagyok maradva minden teendővel és annyira nem tudom követni a napokat, heteket, hogy képtelen vagyok miről írni. Mintha egy japán gyorsvonaton csücsülnék, mikor rádöbbenek, hogy már megint vasárnap van és megint egy hétvégénél tartok, akkor próbálok visszaemlékezni mi is volt a héten.

Teljesen összefolynak, főleg a hónapok, megint hónap közepe táján lapozok a falinaptáron, megint összekavarom, hogy húsvét egyáltalán mikor is van? – főleg tegnap, már azt hittem húsvét el is telt…csak nem vettem észre…:S Általában a napokból meg annyira emlékszem, hogy „már megint este van és feküdni kell, mert pár óra múlva kelhetek”

Bennem van a tenni-vágy, de nem is tudom, mit tegyek, és hol kezdjem. Egyelőre csak tapogatózok, átlagosan, boldogan, egyszerűen elvagyok. Ritkított bejegyzéseim közt is olyan, mintha naponta egyet írnék, mert legutóbbit is úgy vélem h tegnap előtt este írtam, pedig bőven két hete már:S Istenem totál legyökereztem mikor néztem a dátumot, h ujjajj most hanyadik hó van?:D

Beteg is voltam múlthéten, de ez nem szabta időm korlátját, egyedül csak alváshiányom tudtam pótolni. Egy aranyos kis mandulagyulladást hordtam ki lábon, ami már úgy érzem, elmúlt… a másik, hogy esténként beiktattam bringázást, meg egy kis szabadidős tevékenységet. Megtaláltam kicsit az összhangot minden közt, és már kevesebbet ülök a számítógépnél is… egészen sokat fejlődtem. És a Facebook-on megfogadtam, hogy mindennap két embert törlök!:D így legalább lassan csak azok maradnak, a kb. 100-150 ismiből akikkel télleg beszélek:D ennyi....

Istenem, megint nincs miről írnom tovább. Azt hiszem be is fejezem. Röviden és gyorsan lezárom. Mintha anyám kérdezné h „mi volt a suliban?” SEMMI” és tényleg igazából egész hónapban SEMMI sem történt. Így már ihletem sincs:D egyszer majd visszatérek, talán nyár elején… addig türelem mindenkinek és ne feledjétek – néha még jelentkezem:xD