Mindenkitől elnézést, de lassan egy hónapja alig írok...:S A blog nem szűnik meg, az ilyen FAKE híreket el ne kezdjétek!:) Nem is tudom hogyan történhetett ez. / A páromnak van rá egy erős teóriája, amin jót mosolyogtam, mert beletalált a közepébe. Mióta nem vagyok magányos, szerinte a „boldog/boldogabb” buzik csoportba tartozom, ezért a blog, mint önterápiás cél, már nem szolgál szerepet annyira. – nincs szükségem „terápiára”

Nincs mit elnyavalyognom, elregélnem, hiszen párkapcsolatban elmondhatok egyvalakinek mindent. Akiről szeretném azt tudni, egyben a társam és a legjobb barátom is lehet, hiszen mi másról szólna az egész – mint az őszinteségről és a kompromisszumokról? Pedig szívesen tenném, ha bajom lenne, írnék és írnék…. (eközben) Eszembe jutott egy téma. Egyszer egy bejegyzésben említettem azt a gondolatot, vajon tudnia kell-e neki róla, hogy az embernek vannak alteregói és ezeknek az alteregóknak az egyike blogot ír? – Erre a válaszom igen, mert ha azt akarom, hogy meg bízzak benne, az életemben nem ismerhet titkot - így a blogomról is tudhat/tudnia kell.

Tévedés ne essen, nem azért nem írok mostanában, mert félek attól, hogy olyan dolgokat írnék le, ami esetleg így olvasva rosszul esne neki, csak egyszerűen nem volt olyan negatív tényező, ami kiváltotta volna belőlem az ihletet. Elmúltak jelenleg a hullámvölgyeim, megszűntek a depressziós korszakaim. S jól érzem magam. Kiegyensúlyozott, stabil és határozott lettem. – Szeretném, ha ez már nem változna…

Blogtali(k)ról: Nagyon szeretnék menni, de egyetlen zavaró tényező, hogy még nem vagyok elég önálló, s nem engedhetem meg a környezetem és egyéb visszatartó okok és lakhely/alvóhely hiányában a blogtalira való elfáradást Pest city-be, így ki kell, maradjak belőle… Nagyon sajnálom, és köszönöm szépen a rendszeres meghívókat, nemsoká eljön az idő, hogy szervesebb résztvevője legyek pár hónapon belül a blogéletnek!:) Addig kivi vok rá, van-e valaki aki nagyon akarja, hogy menjek?!:)