Éppen ezen időszakom-élem. (kb. minden sz*r effektus) Pedig ha belegondolok annyira nem is rossz minden. Kezdetben ott volt, hogy az őszi-szünetben abszolút egy percet sem tudtam pihenni. Úgy voltam vele majd jobban rágyúrok a kondizásra is, de ez sem sikerült...:( Terveimmel ellentétben az utolsó napon kezdtem el csak tanulni végül, a hét alatt csak futkostam, s semmi jó dolog nem történt…
Perpillanat áldom azt is, hogy végül nem vettem Lady Gaga jegyet november 7.re! Mivel lehet el se bírtam volna rá menni, egyszerűen nem volt olyan szabad félórám se, hogy ne kellett volna valamit csinálni... A szünet így totálkárosan, totálszar értékrendű lett. Mindenesetre volt talán egy jó pont benne: A hajamon picit változtattam, sok melót tudtam csinálni, sajnos szabadidőm rovására - és volt egy randim is. Igen! Jól olvassátok, Popov több mint egy év után kifejezetten randi okkal találkozott egy fiúval nemrég!:D
Ami meglepően jól sikerült. De igazából nem tudom még hova tenni az egészet. Valahogy sajnos a „legeslegnegatívabb” gondolataim vannak mindenről, ami ezzel kapcsolatos. Többek közt az nyaggat, hogy belegondoltam mi lenne, ha esetleg járnánk majd. (kitudja, talán eljutok oda). Ezért kiszámoltam előre mindenféle faktorral, és kiértékeltem ennek az esélyeit konkrét számokra. Döbbenetesen semmilyen eredmény jött ki, így nem is tudom, agyam melyik polcára tegyem ezt az értéket. (lehet csak túlságosan pesszimista voltam és nagyon befolyásolt az amúgyis nulla önbizalmam) Pedig a sráccal semmi probléma nincs, bár mindegyik ilyen lenne a földön!
Pedig nagyon hangulatos kis délután volt és jól éreztem magam. Most ezt nem azért írom, hogy „jajj mert biztos olvas” és ezzel nyalizni akarok! Szóval visszatérve azért bánok sok dolgot. Pl. azt, hogy lehet túl sokat mutattam abból a kevésből neki, amit mutattam magamból… Értem ezt a gondolatvilágomból, a pillanatnyi érzéseimből, és abból a „mikro-optimizmusból” amit megcsillantottam pár percre a héten előtte is... Pedig ilyet sosem szoktam, csak valamiért olyan könnyen oldódtam.
Pedig alapszabály, hogy ne mutass ki semmit, s ne táplálj bizalmat, ha bizalmatlan vagy… Ráadás végy fel egy köntöst, amit kimutatsz, hogy ne ismerhessen meg, s soha ne is tudjon megismerni teljesen - még felhasználja ellened...! Sajnos ezt a szabályt elfelejtettem… Szóval körülbelül ennyi volt a szünetem. Ezen kívül a nagy semmivel telt, s annak ellenére, hogy nem volt suli, sokkal kevesebb időm volt, olyan volt, mintha dupla annyi órám lenne minden nap (kb 6 helyett 12-18)!
Az óraállítás nem kavart be, egyszerűen észre sem vettem. Délkor keltem, és feküdtem, mint egy deszka, és az az egy órahossza aznap sem tűnt fel, mikor állítólag ottvolt… Bár így lenne, majd a visszaállításnál is! (de ott nagy szenvedés lesz) Szal mára búcsúzom, ígérem többet is fogok majd én írni idővel újra, csak kell egy kis életkedvet gyűjtenem. Amit sajnos nem könnyű találni… Ami igazából nincs is már...
