Mindez egy nap alatt... Azért nem semmi:D Kezdjük a történet elején: Unalmasan, hittelen, de mégis kíváncsian görgetem a társkereső hasábjait. Mit ad isten, meglátok egy viszonylag közel lakó fiút, aki tök helyes is. Részletezve: Fekete rövid haj, alapszinten szálkás/izmos test, fiús megjelenés, persze azért meglehet ítélni h meleg.
Gondolom vesztenivalóm nincs, ráírok a profilja alapos elolvasása után. Természetesen figyelmesen, mert elég szűk korhatár közt keres, így megkérdezem, mivel fél évvel vagyok alatta a minimumának (18 éves fiú és 18-19közt keres csak.) Én meg mit ad isten ősszel leszek annyi…
Meglepetésemre készségesen válaszol, értelmeset, egyszerűt. Érezni a minimal szemléletet, ezek mellett elkéri az MSN címem. Én meg megadom. Rövid időn belül elkezdenénk beszélni, egy mondatban összefoglalom miért írtam rá, honnan, mi céllal. Ő is válaszol pár szót, s bedobja, h hozzunk fel egy témát. Mondom rajta. Erre megkérdezi a farok méretem (kár volt azt mondanom h innentől kérdezhet, amit akar, rajta a sor)
Ezek után az összes kis pozitív plusz pont, az igényes jellemről, egyszerűségről kezd abba sűlyedni, hogy egy retardált szexmániás pöcs ez is... Miért van az, hogy a leghelyesebb, a kevésbé helyes, sőt még a csúnya meleg fiúk is csak a fasz tulajdonságait, alkalmi kapcsolatot, dugás számot, stb… tudnak kérdezni/keresni az emberről… Meg ezt h "a/p"? az ember? Mikor a profilban is feketén fehéren ki van írva melyik, vagy mindkettő! El se olvassák, sztem felesleges kitölteni már bármit is ennyi erővel a lapomon, úgyse nézik meg.
Szóval a srácra visszatérve: Rögtön lesérelmeztem egy mondatban, hogy azt hittem sokkal szociálisabb dolgot kérdez majd. Pl. suli, tanulmány, hobbi, zene, vagy tőlem akármi lehet csak ne a szex három mondat váltása után... Eztán meglehetősen változtat a stílusán, s kedvesen eleget is tesz ennek (ami kimaradt), egy rövid bocsizás után. Nem tudom mire vélni, most akkor feleslegesen minek húzza az időt.
Mivel már elég késő van, már nem ír annyira bőszen, de összességében mindent megvitatunk, ami eszünkbe jut. Kifejtettem még azt is burkoltan, hogy nem az a fajta buzi vagyok, akit 1-2 levél után megdughat, vagy megdugathattatja magát velem, sőtt nem csak három után... szóval így szemléljen...
Semmi irányi választ nem vágok hozzá, meg tervet, önmagamban is csak van a partnerlistámon, ahogy alakul. Persze látom az egészből, innentől már nem lesz semmi az egészből soha, (már már nem szimpatikus) de legalább valamivel elfoglalom magam, perpill. h irkálok itt neki, meg ő is nekem. Sajnálkozzak inkább? Dehogy ,abból már rég kinőttem...
Lehúzok aludni, s este még picit gondolkozom a dolgon. Már annyira nem is szimpatikus, mint korábbi órákban, s már képzeletben le is veszem a kezem róla. Hiszen tudom, veszett ember/ügy. Nem visel semmi mást, csak valószínűleg ő is egy álarcot…
Ma feljövök estefelé, pontosabban egy órával ezelőtt. Belépek, MSN-ben látom fenn van. Rálökök egy üzit, mármint röviden köszönök. Nagyon nem izgat, mire sok idő múlva (már el is felejtettem), rámír ismét... Közli, hogy igazából „nem nagyon mozgatom meg a fantáziáját”. S mivel ő nem geci ember, így nem tűnik el az MSN listámról váratlanul, hanem megmondja az igazat. Szóval röviden összefoglalva nem hozom lázba őkelmét, ezért ismerkedni nem óhajt velem, s ezért úgy gondolja, felesleges a kommunikációnk, s törölni fog pár percen belül... Ágálnivalóm kötve sem lenne ellene... mégis mi?
Persze ez egy nagy pozitív pont, egészen meglepett egy ilyen gesztus. Legalább nem tűnik el szótlanul, s őszinte. Szóval sok sikert kíván egy mondatban a keresgéléshez, én is viszont, s elköszönünk, már töröltük is egymást rögtön! Igazából nem ért ezzel semmiféle csalódás, csak abból a szempontból, hogy van pasi a földön… akinek nem jövök be... Eddig életem során kettő volt ilyen. Hála égnek ez a második, nem csikart ki egy találkozót se. Egyszerű, korrekt, s határozott volt. Nem ringatta semmi tévhitbe az embert, s nem is használta ki… S nem húzta feleslegesen az időmet. Így lehet valakiről egyszerre pozitív és negatív értékelésem egyszerre…!:)
