Igen…a pasikról elvétve lesz azért szó!:) Hát korábban meg voltam győződve arról, hogy a meleg pasik közt így Európa szerte, ha a legszebbeket kéne kiválasztani, a magyar fiúknak nem lenne mit szégyenkezniük… hiszen nagyon szépek, s jól is néznek ki, de valahogy ha nem csak külsőre kéne értékelni, hanem belsőre is, akkor hamar elbuknának. Kezdem is egy tényszerű erős kijelentéssel, amire kérem szépen: csak akkor válaszoljon, aki nem ért egyet / egyetért, ha végigolvasta ezen bejegyzésem. Saját szememmel megélt élmények alapján ezt szűrtem le:
Úgy gondolom „Melegnek lenni Nyugat-Európában tehát, nem azzal egyenlő, hogy mindenkinek egy rohadt, szarházi, hazug, kihasználós, átbaszós, köcsögnek kell lennie, mint itthon…(!) (Tisztelet a szinte sajnos már elhanyagolható különbségnek)” – Talán ez megállapítás, ez az életforma az, ami megkülönbözteti az ittenieket, az ottani másoktól… Nemsoká ki is fejtem:
Először is halmozottan felfigyeltem arra, hogy a melegek egy már szellemileg is fejlettebb szintre jutott nyugati országban tudnak: átlagos, (ismétlem teljesen átlagos) hétköznapi, „emberi” életet élni. Rendezett körülmények közt, monogámiában is, vagy magányosan, vagy akárhogy (mindegy). Melegnek lenni nem „megvetnivaló” és főleg nem szégyen. S nem is ítélik el, maximum a társadalom nagyon elenyésző része. De a 14-45 év közöttiek számára úgy látom, abszolút nem jelent semmiféle problémát egy átlagos fiúpár látványa. Nem kelt undort, nem polgárpukkasztó, nem törnek ki indulatok. Mert az pont olyan, amilyennek lennie kell, mint egy teljesen átlagos heteró pár.
Valahogy eljutottak oda az emberek, ha valaki meleg, s a párjával csókot vált az utcán, az teljesen olyan, mintha egy átlagos fiú és lány pár tenné ugyanezt.
A legdurvább az egészben, hogy észre sem veszik szerintem, mindössze a tömegek üde színfoltjai ezek az apró jelenetek számomra, amit egyszerűen csodáltam. Az emberek úgy elvannak a saját dolgaikkal, hogy egyszerűen nem foglalkoznak mások külsőségeivel. Nem tartják különbnek magukat mint a többiek.
Amúgy a fiúk nagyon helyesek:) Minden napom jól indult szinte, mert ha beugrottam a pékhez, már rögtön láthattam az eladó személyében korán reggel egy helyes srácot:):$ Megfigyelhető, hogy nem elöregedő a társadalom, nagyon sok a fiatal, friss nemzedék. Kevés idős 50-70 feletti embert látni. Az átlag életkor, ha az ember megy az utcán, vonaton, stb… olyan 6-tól 45-ig terjed. Ami nagyon furcsa volt az itt megszokott viszonyokhoz. Mikor sokszor egy reggeli buszjárat már mehetne is, az öregek otthonába, mert 90%-ban nyugdíjasok vannak rajta.
Melegekre visszatérve, két fiú nyugodtan végigmehet bármiféle negatív reakció nélkül, a város/ország bármely felén. Az emberek kedvesek, átlagosak, barátságosak. S tévhitek keringenek. Több éves tapasztalatom szerint, többszöri évenkénti visszajárás után, bizton mondhatom ki, nagyon sok féle nemzetiség él Párizsban. Beszélhetek itt az Arabon át, a Belga, Spanyol, Angol, Magyar, és számos még…
Minden egyes dolgozó ember teljes értékű, s a társadalomban egyet tesz ki a sok közül. Ahol én is töltöttem ezt az egy hetet, ott is rengeteg különböző ember élt, azon kívül, hogy nagyrészt inkább a melegeket és életüket próbáltam nagyrészt megfigyelni, tanulmányozni. Hiszen egy késő életpálya céljának is tekintem már, a külföldre való költözést, ha már elérem a nagykorúságot, vagy mondjuk továbbtanulás után. Amin már elgondolkoztam, hogy lehet, gimnázium után már a legjobb lenne rögtön kiutazni jövőre, s ott folytatni a tanulmányokat...
Rájöttem arra, kortól, fajtól, nemtől, függetlenül nincsen megkülönböztetés. S igazából a kisebbségek sem szemmel láthatók, mert beleolvasnak a társadalomba. Ugyanígy a melegek is, ahogy fenti monológomban említettem tiszteletben vannak tartva, s ennek alap oka, hogy nem egy szarházik... Ezért, mint minden más embert, őket is ugyanúgy, sőt általában még jobban is kedvelik…
Ezen kívül meg kell említeni, rengeteg a fekete (tehát néger) is. Meglátásom szerint, ebben a pár napban felfigyeltem arra, hogy még az alap anyanyelvű állampolgároknál is sokkal nyitottabbak. Nagyon nagy arányban élnek, sokkal többet, mint Magyarországon a cigányok. Ami viszont ellentétben felhozható a cigányokkal szemben, hogy ők tisztességesek
Általánosságban kedvesek, jófejek, ahogy több évben is megtapasztaltam. Sokszor, ha az utcán vásárokban, vagy boltokban járkálsz az emberek, (főleg négerek) rád köszönnek, mosolyognak, s kedvesek is veled. Főleg ha látják, nem vagy ottani állampolgár, vagy turistaként estél oda. Műveltek, több nyelven is beszélnek. Angol, Német, stb… Szinte bárhogy megérted magad, főleg ha segítségre van szükséged, mert eltévedtél… Az arabokról nem is beszélve. Ők annyira nyitottak, hogy szinte képesek majdnem megvendégelni tőled, ha véletlen a házuk előtt haladsz el. Az Arab fiúk pedig…huhh sokuk annyira jól néz ki…:$
A „magyar” elnevezést nem ismerik, sőt sokan nem is tudják mi az a Magyarország, sem Hungary, Hongrie…stb… Budapest hallatán pedig azonnal Bukarestet értenek félre:D Bár sok Francia viszont már hallott a TV-ben az országról. Elsősorban a kormányról, hiszen a nagyobb tüntetésekről, eseményekről, politikáról is beszámolnak az ottani külügyekkel foglalkozó csatornák…
Nagyszüleim által felvett TV adások közül, sokról megállapítottam, hogy többet is mutatnak, mint amit az itteni 30 percben-röptében lezavart híradó… Ami azért valljuk be, elég ciki nekünk… Valamiért van egy alap kiegyensúlyozottság, szerintem ez mind a gondtalanság, jó közügyek, ellátottság, stabil politika okozza. Mivel mindenki jól él, nincsenek olyan mértékben nélkülözők, nincsen 19-25%-nál magasabb adóelvonás, így nem éleződnek ki ellentétek. Nincsenek jelen a radikalizálódó eszmék, a zavargás, és az elégedetlenség országszerte… A melegek helyzete kiemelkedően jó:)
