Persze szerencsére nem a szó szoros értelemben, be is baszna:xD Azért ennyire még nem alakultam át…sőt nem is akarok. Imádom a testem, s imádok pasinak lenni, ebből nem engedek egy cafatnyit sem!:D Inkább áttérek a fő indító témámra, aminek hatására a felkiáltás született:
Szóval a dolog lényege, hogy ma megjött a JOGOSÍTVÁNYOM!:P S ebből a nagy örömből kiindulva ma annyit kocsikáztam, hogy már zsibbadnak a térdeim:)
Elintéztem minden rohangálós programot, lerendeztem, amit kellett. Szerencsére ma senki nem volt itthon, s egyéni programot is berendeztem pár órahossza tartalomban hála égnek. Kellett már a kulturált szórakozás:$ (Erről most nem számolnék be) Végül egy rövid kitérő után elmentem anyának a munkahelyére is, aztán hazahoztam. Tökre élveztem, most már nem kell sutyiban vezetni, hivatalosan is tudok. Erre vártam már majdnem fél éve… Mióta elkezdtem a tanfolyam vezetős részét. S lassan bő 1 hete már tűkön ültem a vizsgám után:$
A szabadság, a megkönnyebbülés érzését éreztem, korábban azt hittem, rám sosem fog érvényesülni, amit mások elmondásuk alapján éreztek. Szóval ennek ellenére teljesen rákattantam a témára. Az autót még szokni kell, mert túl hosszú (az oktatós kocsihoz képest), ezért parkolásnál és fordulásnál nagyon óvatosnak kell lennem. Főleg a viszonylag nagy tengelytáv/karosszéria szélesség miatt.
Ezen kívül hozzá kell illeszkednem, hogy ez nem egy Seat Cordoba/Ibiza kategória, tehát ebben 1.4 motor van már, ami hiába hangzik kicsinek, mégis kb. 97 lóerős. Az 1-essel való indulást úgy jó kombinálni, hogy a kuplung felénél való felengedésnél, már gázt kell rá nyomnom, mert benzines az autó, s lefulladni nem szeretnék persze:D Eleinte nagyon fura volt, hála égnek nem pecheztem sokat rajta.
Am nagyon tetszik az elektronikája, könnyű vezetni. S most már flottul be van szerelve a 7.1-es cd-s/USB-s autó hifi is. A kényelem szempontjából a távirányítót kifejezetten szeretem. Közben a riasztó is üzembe lett helyezve, hiszen anélkül, főleg faluban merre mi lakunk, szinte nyomban rabolnák kifelé az ilyen kocsit. Már csak a navigáció maradt ki a sorból…
Pár hét, vagy maximum egy hónap múlva, szerintem már magabiztosan fogom kezelni a kicsikét. Persze ekkora lelkesedéssel nem is csoda:) A jót könnyű megszokni. Mára ennyi, holnapra viszont lesz egy érdekes témám majd valószínűleg a „női nemről”, ha lesz időm megírni. Szóval mára ezt a bejegyzést ilyen foghíjasan rövidesre hagyom…!:)
