Újabb szakasz záródott le...

Aztajóbüdösk*rva mindenit!” – Első kifejezés, ami eszembe jutott.  Annyira meglepődtem, s annyira elcsodálkoztam önmagamon. Sikerült a Forgalmi vizsgám, hibátlanul, gördülékenyen, fiatalosan, s könnyen. Ennyire még nem is voltam összeszedett. S az oktatóm szerint is nagyon jó munkát végeztem. Elmélázva a tényeken, egyedül már csak az érettségi lesz ilyen teljesítős szakasz, melyen szintén át kell majd esnem a jövőben.

Összességében meg vagyok önmagammal elégedve. Mert az összes akadályt bukás nélkül vettem. Kezdve a KRESZ, a Rutin, az EÜ. tanfolyam és a Forgalmi vizsgát most a végén beleértve. Életem egy nagy korszaka záródik le ezennel. Minden vágyam az volt, hogy sikerüljön. Hogy többé nem kelljen buszozni, s ne kelljen minden hónapban 27, 38, 42, ezres csekkeket beszurkolnom.

Szerencsére nem sok órát kellett vennem az alap húsz órára rábújt még plusz 20 óra. S a 10 óra rutint is rászámolva, meg a plusz 2-3 órányi tartalmat összesen 55-56 óra vezetésből szerintem sikerült letennem a jogosítványhoz való követelményt.

Persze az igazi gyakorlott vezetés nem csak az ott tanultakból, hanem majd az életben szedett tapasztalatokból fog összeállni. Hiszen meg kellett tanulni a vizsga számára megfelelően vezetni, most pedig meg kell majd tanulnom a forgalom, a város, s én magam számára gyakorlatiasan vezetni.

Bár a rizsát elhagyva még mindig nem hiszem el. Kis híján csődbe jutottam, de átléptem ezt a szakaszt is. Idegesített minden nap a rá való lelki készülés, s az időm eszeveszett hiánya. Most már el kellett érkeznie a vizsgaidőszakomnak. Legjobban a forgalmi vizsgán attól féltem, hogy belegabalyodok, s nem tudom megmutatni az autó műszaki ellenőrzését, tudjátok, mikor a kormányberendezést, fékeket, gumiabroncsokat, fényszórókat kell leellenőrizni, s bemutatni.

Mindenesetre sikerült egész jól ez is. A kezdetek kezdetén egy hibapontom lett amiatt, hogy kivártam egy járművet, nem mertem kihajtani elé, csak aztán fordultam ki. S aztán a legeslegvégén az összegzésnél még megjegyezték, hogy igazából a tükrök kezelése nem elég rendszeres, hiszen a középső tükröt alig-alig használom. S erre majd a valós életben figyeljek oda.

De nem baj, mert a saját kocsiban nem fogom tudni nagyon használni, mert sokkal hosszabb, hiszen négy méter tuti van az egész jármű. S inkább többet ér, ha tolatásnál hátranézek és a tükrök közül, az oldalsókat használom csak. (Persze ezt nem jegyeztem meg ott, csak önmagamban)

Nem is részletezem tovább. A lényeg, hogy átjutottam, kompromisszum, s beleköthetőség nélkül egyértelműen sikerült. Végre elfeledhetem az egész procedúrát, s életem hátralevő részében nélkülözhetem a lábon/kerékpáron/tömegközlekedésen való utak megtételét mindörökre!:D Köszönöm szépen!:P Két héten belül kiállítják a papírokat, s részvehetek hivatalosan is a forgalomban!:D


Share |

Címkék: siker @ 2010.02.16. 18:58

A bejegyzés trackback címe:

https://anothergay.blog.hu/api/trackback/id/tr341764091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gratula! Elmélázva a tényeken, azért még vár rád az érettségin kívül is teljesítős szakasz:) Nem veszem el a kedved, többet nem írok:)
@defalla: Tudom, de szerintem a mai bejegyzésem pont ki fog térni erre is. Bár érettségitől nem félek, csak a nyelvi felzárkózás húzza az agyam. Hiszen egy kukkot se tudok semmilyen más nyelven kommunikálni. Hiába van kifejezetten jó "nyelvérzékem" a szó pejoratív értelemben véve, az sajnos vajnyi kevés ezen akadály átjutásához!:xD
@««ω||Poρσv||ω»»™: Minden életkornak megvan/lesz a teljesítős szakasza. A kancsal tanárra pár év múlva már mosolyogva gondolsz, huszonév múlva pedig talán szeretettel. Mert a többiek még ennyi nyomot sem hagynak benned - igaz, ez nem vigasz. De nem is a nnak szánom! A nyelvi nehézségek pedig - nos, ez egy feldobott labda;)
De majd megbírkózol vele!
@defalla: Volt egy általános iskolai matektanárom (4-8ig). Hasonló kategória az is, bár az sokkal szemetebb volt, azt sokkal de sokkal jobban gyűlöltem mindnekinél. (Rá is szolgált ne féljél, oktalanul nem viszonyulok így senkihez sem) A mai napig is, ha látom netán messziről h jönne szembe az utca valamely részén, mert óvatatlan h esetleg összefussunk , inkább kerülök két utcányit, minthogy köszönni is kelljen. Azt sem érdemli meg. - Akit egyszer elkönyvelek az olyan is marad. A német tanár is, másnak megadja a dolgozatra a négyest, de nekem soha nem képes ugyanannyi pontra, hiába vért izzadok rajta. Akkor inkább tényleg nem tanulok semmit, s leszarom, s leszek kettes, mint vért izzadó tanulással hármas... Nem szoktam megváltozni ilyen téren.
süti beállítások módosítása