Popov ma buszozott… Igazából nem is lenne egy nagy szám az egész történet, de mégis annyira megihletett. Történt ugyanis, hogy suliból hazaérve gyorsan átöltöztem, aztán el is indultam a buszmegállóba. Ott egy-két ismerőssel találkoztam, majd jött a busz nem kicsit késve, felszálltam hát rá. A vezetés órám háromkor kezdődött, bőven volt egy órahosszam, hogy a busz beérjen a városba.

Először is leírom a külsőm. Felkaptam egy fekete farmert, az elengedhetetlen Adidas Classic cipőmmel. Egy fekete póló, s egy passzos, rövid inggel a tetejébe megspékelve. Hogy ez ne legyen kevés, egy cuki szürke sálat tettem a nyakamba, s hogy fokozzam a hatást felvettem a kívülről hófehér, belül pedig sötétbarnás prémes-bundás kabátomat.

A fülhallgatót a telómhoz szépen elrejtettem a sál alatt, s fehér lévén az is beleolvadt a környezetébe. Leültem elöl, betettem a fülembe a cuccot, s szólt kb. 80% hangerőn a Lady Gaga. Körülbelül 16-17. számnál jártam már, mikor leesett h akik köröttem ülnek, mind távolról hallják mit hallgatok. Kicsit még odatekertem a hangerőt és ennyi:P

Am vigyáztam nagyon a buszon, hogy kis cuki fehér kabátocskám ne kenjem össze semmivel, hisz tudjátok ez kifejezetten nagybajos. Szinte szívja magába a koszfoltokat:) De hát a feltűnésért egy bizonyos árat kell fizetni, mint a szépségért:P Am a tisztaság, s rendmániámból adódóan nem tudom elviselni, idegesít ha koszos valami:D Bár egy igazi buzinak „tisztaságbuzinak” is kell lennie:P Persze nem háziasszony mértékben. De ne is térjünk ki erre, inkább mesélem tovább.

Általában mai megfogalmazásomban a buszon szoktak a legszebb pasik tartózkodni újonnan. Utcán, s sehol máshol ennyi helyes pasit nem látni kószálni. Áll előttem, vagy esetleg távolabb egy srác, s csak lesem megmerevedett tekintettel. Sajna azonnal leesik neki a téma, hiszen sajnos van egy olyan nézésem, amiből érezhető: „bazzd…bejössz nah, mit tegyek?!” Zavartan elvesz ekkor a szemét, vagy a haverjával sunyin beszél valamit… de nagyon halkan, s mosolyognak mindketten:) Ennek ellenére Popov határozottan nézi bambán, s csorgatja a nyálát…s egy mosolyt is ajándékoz mellé, mire a kiszemelt szexipasi elfordul:xD

Most különösképp nem zavartattam magam egész úton. Bár már majdnem a teljes album lement, elkezdtem gondolkodni, hol járhatok. Lesek ki az ablakon, erre rádöbbentem már 30 persze ülök a hátsó felemen, s még félúton sem vagyunk. (?) Egyszerűen olyan eszeveszett lassan ment a busz, majd behaltam rajta. Kezdtem beparázni mi lesz, ha lemegy az összes Gaga szám, meg fogok hülyülni:D Máskor elég csak 6-8-at meghallgatni.

Életemben nem gondoltam volna, hogy az utazás ennyire szar, nehézkes és hosszú lesz. Már a város előtt jártam mikor az oktatóm hívott telón, h hol vagyok már? Mondtam neki, hogy a buszon még mindig. Pedig időben elindultam. Szétvetett az ideg, hiszen nem szoktam sehonnan se késni. Ezt nem gondoltam volna. Ráadás tiszta dugó volt, meg kavarodás. Azt hittem meg se érkezek még ma.

A szokásos 40-45 perc helyett, ha hiszitek hanem, 1 órát és 28 percet utaztam!(?) Egyszerűen groteszk az egész. Máskor sosem volt bajom a Jászkun-volánnal, de ez betette a kaput most már. Megfogadtam, ha meg lesz a jogsim, soha sehova sem fogok se gyalog, se semmilyen más tömegközlekedési egységgel eljutni!

A másik dolog belegondoltam abba, hogy régebben mikor volt pasim, mindig kimentem elé, meg elbuszozgattam hozzá, hiába volt az csak 25-30 km-re, akkor még nem vallottam ezeket a nézeteket. Azt gondolom ma, átlátva az egészet, hogy egy nagyon nagy hülye vagyok. Én hajlandó voltam kimenni elé bringával, hogy várjam. Hajlandó voltam kajálás nélkül, hazáig szaladni suli után, s onnan zsinórban vissza, hogy elérjem a rohadt vonatot/buszt, h tudjak utána menni hozzá. Mindössze ezt kb. 25 percen belül!

Ha szólt, akkor azonnal igyekeztem hozzá, mindenből a maximumot adtam. Mégsem kaptam viszonzásul semmit, főleg alap dolgokat sem, még a hűséget sem. Saját magam tehetek arról, hogy ennyire hülye vagyok/voltam. Ezen a napon azt is megfogadtam a legelső találkozás, vagy talán a második találkozás alkalmát kivéve egy fiúért sem vagyok hajlandó annyit se tenni, hogy én a hidegbe, vagy bárhol vigyázban állva várjak rá akármilyen idő is legyen!

Van lába, van pénze, hogy eljusson ide hozzám. A kisujjamat se mozdítom. Nem olcsó ám az utazgatás sem, de nem vagyok ám ennyire faszari. Egyszerűen csak belefáradtam mások iránt reményeket táplálni, így nem is lesz senki iránt sem. Az összes pasi eljátszotta az esélyét és leírta nálam magát. majd ha nem csak 4-5 hónapig fog tartani valami, hanem évek multáig képes elfogadni, s együtt lenni velem, maximum akkor fogok csak még egy ilyen kis szívességet is megtenni neki. Addig pedig semmi. Bizonyítson! Nem vagyok egy játszótárs, akkor inkább maradok egyedül!