Tegnap még azon örültem végre itt van a hétvége, s pihenhetek. Ma már rájöttem, holnap vasárnap, tehát vége is. Sajnos leültem délben a számítógép elé. S még mindig az ezernyi féle baromságom intézésével foglalkozom. Egyszerűen semmire sem jutottam egy nap alatt. Pedig itt volt az egész.

Már kezdek elfáradni. Hányinger jön rám attól, hogy tanulni is kellett volna valamicskét. Egyszerűen erre sem tudtam szakítani pár percet. Rég voltam ilyen leterhelt, mint mostanában. Megpróbáltam magamban átértékelni a jelent. Átgondolni mi az amilyen szempontból teljesen a semmi szintjén vagyok és mi az, amibe bele se kezdtem.

Gondolkoztam azon, hogyan jutottam el idáig. Kivételesen most, a legutolsó kapcsolatomnál nem érzem úgy, mintha hibát követtem volna el. Nem tettem semmi olyan dolgot, mely miatt a kapcsolatom tönkrement volna. Egyszerűen hibámon kívül így alakult. A kérdés még mindig sokszor eszembe jut, vajon van-e olyan fiú a világegyetemben, aki képes hűséges lenni, értékelni és egy picit komolyabban venni azt, ha járna velem.

Elvárásaim mivel nincsenek, pontosan ebből az egy okból, ezt az alap dolgot nem teljesíti senki. Azt hiszem, nem lenne egy nagy ördöngösség. Úgy érzem, ezek nélkül semmi értelme kapcsolatba kezdenem bárkivel is. Kérdés még az is kivel lehetne?

Van egy srác, aki nagyon tetszik, már nagyon régóta:) Egy hosszabb bejegyzésben már tettem róla jegyzetet. Hiszen megtörtént a héten a csoda, hogy visszanézett rám, s ez még hagyján, de rám is mosolygott:P Persze ez csak egy dolog, ettől nem lesz vele párkapcsolatom. De a plátói imádatot kicsit értékessé tette számomra.

Van egy másik fiú, aki nem messze lakik (20km-en belül), egy ideje levelezünk. Sajnos még képen nem küldött, csak személyleírást. Külsőleg már ezerszer próbáltam elképzelni, remélem nem eset pofára. Vagy jobb - vagy pont olyan lesz, ha esetleg találkozok vele, ahogy én gondolom.

Mielőtt kifelejteném. Van két másik helybéli pasi is. Egyiknek a Myvipjét rendszeresen támadom, róla nem tudom, hogy meleg-e. Mindenesetre reménykedek, ő fog előbb rám írni, mert ő is mindig visszalátogat:$ A másikról meg annyit, hogy őróla tudom:) Hallottam ismerősöktől. A pletyka valószínűleg igaz, mert a sztori szerint be van jelölve a volt párja. járt egy ideig. Ami főleg gyanús úgy, hogy feltűnően sok első látásból melegnek látszó/meleg ismerőse van.

Pasikból tehát elmondhatom, igencsak sok van. A suliban sajnos, csak azaz egy jön be. Melegekből ismerek ezen kívül hetet. Abból hárommal nem beszélgetek, mert totál ellenszenves számomra. Van pár beszélgetőtársam viszont, akiket kedvelek. Sok érdekes gondolatot oszthatok meg velük. Tavaly ismertem meg egyikőjüket. Fordulatos módon, melyet nem kívánom ilyen hosszan leírni.

Lényeg, hogy jóban vagyunk és a barátját is ismerem, akivel nagyon rég együtt van. Nem emlékszem pontosan, de egy éve már biztosan összetartanak. Ami ebben a világban kisebb csoda. Nekem sajnos még nem jött össze 7,5 hónapnál több. Viszont elmondhatom, szerencsére nem az én hibámból. Néha könnyebb lenne viszont, ha nem csak más tehetne a dolgokról. Annyira sötétség ez nekem.

Valahogy sosem fogom megismerni, mik lehetnek a hibáim és miben kellene változtatnom? Mert sose én tehetek semmiről:( Nehéz még a tanulságot is levonni. Talán érzelmek nélkül kéne élni, s elkerülhetnénk a fájdalmakat.