Nem is írtam még le a véleményem a Fidesz 2/3-os győzelméről. Először is gratulálok, de ezt gondolom már párszor Facebook-on is leírtam. Végre talán az egyöntetűség miatt koalíciók és tiszi-toszi bürokráciaerdő nélkül létrejöhetnek olyan döntések, melyek egy az egyben véghez is vívődnek.
Sokan viszont már azon kezdenek el veszekedni mi lesz a melegjogokkal? Egy az, jelenleg még senki nem mondta ki konkrétan mi lesz, igazából csak rebesgetnek pletykákat. Melyek főleg az ellenzék felől támadnak be. Ezeket a dolgokat addig hagyni kéne, míg fel nem áll az új kormány, s nem jelentik be a döntéseiket.
Miért van szükség a melegjogok visszavonására? Természetesen nem azért, mert a melegekkel akarnak kiszúrni. Nem csak velük, az élettársi törvény ugyanúgy szinte mindenkit érint sok-sok féle értelmezésében nem csak minket. Ennek a módosítására/törlésére azért van szükség, mert mint ismerjük, szerény kis hazánk adatait hatalmas arányban fogyunk. S ha még vagy 30 évig ez folytatódik, talán már Magyarországot lehet kisebbíteni is, mert lassan mindenféle barna bőrű „honfitársaink” túlnőnek rajtunk, mi pedig nem szaporodunk.
Az egyik pont, hogy az elmúlt 8 évben tönkretett család fogalmát, valamivel vissza kell állítani, így előnyben részesíteni, s annak fontosságát újra szükségessé tenni. Preferálni kell a szingli vagy sima élettársi életmód helyett a kis- és nagycsaládos életmódot. Hiszen demográfiai fejlődésünknek ez az alapja. Háttérbe kell szorítani az olyan lehetőségeket, amik ezt akadályozhatják. Miért, mi vehető észre ma?
1. Házasodni pénzpazarlás, értelmetlen huzavona, haszontalan életmód, minek, mikor úgy is vége rövid időn belül, vagy alapból el is zárkózunk tőle? Ma már az a divat, hogy akik házasok papíron elválnak, mert nem éri meg házasnak lenni. Ezáltal boldogan élnek tovább, de így több támogatás jut a gyerekre, meg mindenféle szociális téma, ha van… S úgysem tud senki mit csinálni, hiszen legális kiskapu.
2. Egyedül, kötetlenségek nélkül lehet csak élni, tehát karrierista életmódunk, a napestig való munka és a sziszifuszi áldozathozások (értelmetlen teperés az anyagi javakért, amit úgyis csak elvesznek minduntalan) Főleg a stressz hamar felőrli a kapcsolatokat. Ezért megtelepedni, hosszabb távon tervezni mind lelkileg és anyagilag sem lehetséges a kilátástalanság miatt a jelenben.
3. Gyerekvállalás…: Saját környezetemben azt tapasztalom, lassan mondhatjuk, gyerek csak akkor születik, ha véletlen teherbe esik valaki, vagy ha valakik azt remélik, ha 4-5 gyereket csinálnak, akkor majd nagyobb támogatást kapnak. (Azóta ők is beszopták…) Főleg azokra értendő, akik családjában mindkét szülő már munkanélküli, talán még ez a legfőbb kiút akkor nekik: Főállású anyaként, több a támogatás, mint munkanélküliként hátralévő jó pár évben. Hiszen ha valaki elveszti, a munkáját főleg vidéken onnantól le van húzva a roló talán egy életre is… Amúgy egy gyerek felnevelése számítások szerint 0-22 éves koráig több mint 40 millió forintba kerül mindent beleszámolva. Tehát egy család, mely havi 30e FT nem tud félretenni, mert az is a hitelre szalad el, alapból teljes anyagi csődben ül…
Ez a három ok a sok közül indokolja szerintem a döntés fontosságát. A melegjogok saját véleményem szerint igencsak érdekesek, egyrészt végül is annyira nem nagyon magas az érezhetősége. De megtudhattuk belőle, hogy az újabb generáció (tehát a rendszerváltás előtt nem sokkal akkor élő fiatalabb réteg) mely mára már magja lett a társadalomnak életkorában, nem ítéli el a kisebbségeket olyan mértékben, mint gondolnánk. Ez egy igen pozitív dolog, bebizonyították az új jogok megjelenései, van helyünk a társadalomban, s később ennél több is megvalósulhat. Amúgy ezek a törvények szerintem csak egy propaganda volt, hogy több támogatót nyerjenek, s ne bukjanak akkorát, hogy onnan többé talpra se tudjanak majd állni.
Szeretném látni továbbá azt, hogy valamit javulnak a dolgok. jelenleg azt látni, a saját utcánkat példaként véve: Az egész utcából három ember jár dolgozni reggel. Apám rendszeresen meséli, hogy kiket lát, és munkába hárman járnak. Olyan 30-45 köztik ezek a személyek. Egyik nem megy már egy hete, látta is, ezért megkérdezte tőle miért nem látja reggel a busznál? Azt mondta… hogy megszűnt az üzem ahol melózott, így már nincs munkája.
Elég szomorú, hogy egy egész utcából három ember megy dolgozni (!), mert a többi itt lakó másik 60 ember kb. nyugdíjas, rokkantsérült, katona (már megdíjazva 40 évesen), vagy munkanélküli újsághordó időnként. Nem is beszélve a csövesekről, amik hatalmas mód megszaporodtak mostanában. A cigányokról inkább hadd ne is szóljak. Azok már tényleg csak a lopásból élnek. (khmm… bocsánat: „Megélhetési bűnözés” – jajj de sajnálom őket…!:(:@) Ezen a kaotikus állapoton, közbiztonságmentes, ingerült, bizonytalan, szétesett társadalmon most már segíteni kell…
