Az estémről...

Megosztani való esetem teszem közzé. Érdemes nem kihagyni... Az életben semmi sem úgy sül el, ahogy sejtjük, vagy elképzeljük. Rám ez hatványozottan érvényes. Még szerencse, hogy nagy vágyakat nem társítottam semmihez, s nem reméltem semmi jót. Történt ugyanis, hogy tegnap éjszaka kis kimozdulásra adtam a fejem.

Mamámék (apukám felöliek) átjöttek vacsira, pontosabban elmentem értük, s áthoztam őket, olyan délután négy körül. Eddig rendben is volt minden, lezajlott a kajálás, el lett rendezve minden, olyan nyolcfelé távoztak is (tök jó h nem voltam sokáig), végül ismét hazafuvaroztam mindenkit. Aztán itthon átöltöztem, szöszmötöltem, kivasaltam a hajam, stb…stb…

Végül összeszedelőzködtem, s elindultam egyet bulizni pár ismivel. Megadott helyeken taliztunk (mert mindenki máshol lakik, egyik se közel egymáshoz, miért is ne?), fölszedtem gyorsan mindenkit, s keresni indultunk egy jó bulit. Sajnos semmi nem volt, szal dögunalmak helyébe estünk. Volt nevezetesen két találkozóm is, szal hamar leléptem. Egyik pasi se volt szimpi, egyik kamuzott is, nem is 19 éves volt, hanem 22. Elhajtottam a halál hajára, velem ne szórakozzon. Csapot-papot hagyva (bár úgysem annyira hiányoztak a többiek) elkezdtem másokat célba véve pasizni.

Mit ad isten, az egyik helyen pont egy full heterós beütésű srácot szedtem össze, holott nem is őrá néztem a tömegben, de azt hitte h vele sasolok:) Jólesett az egómnak, hogy ilyen könnyen megy minden... Pár szót váltottunk meg, erre megjelent az a másik is, mert vette az adást, először ő volt a cél, s eszméletlen furcsa helyzetben mindketten úgy éreztem nyomulnak ott helyben.

A heterós pasi sokkal jobban bejött, ezért a másikat fékre akartam tenni, mire kibukott h mindketten buzik…Pff… Mert eddig az lett mondva a másiknak, hogy egy haverom a harmadik személy. S fordítva is a heterósnak is ez lett adva, s nehéz lerázni most…:D

Erre ekkor összevesztek szépen, meg én is velük, végül hagytam veszni mindkettőt legyenek boldogok együtt, ahogy akarnak. Meguntam hamarjában még éjfél előtt mérgemben ezt a teljes hűbelebancot. S elindultam mindent felejteni próbálva haza. Tiszta szar kedvem volt, legszívesebben mindent összetörtem volna magam körül. Ez nem lehet, hogy engem mindig ver a sors valami szemétséggel. A jól induló estém is elbaszódott…

Aztán annyira szétvoltam esve, hogy alig bírtam beállni a nagykapun, kb. harmadjára sikerült csak, mert minduntalan túlengedtem, vagy áh hagyjuk is. Kurvaéletbe, nem bírtam egy négy méteres helyen beférni röhej:xD Aztán csak összejött, szal ennyi, megnyugodtam...

Elrendeztem végül mindent, s jöttem befelé. A vacsi után nem lett elmosogatva, meg pakolva a kaján kívül semmi, még az est folyamán. Ebből adódóan kis söröcskék, borocskák akadtak a poharakban. Ráadás volt pár fél üveg flaska is, amire a teteje sem volt rátéve. Hogy ne vesszen kárba, a sötétben gyorsan bekortyolgattam a maradékokat:) Persze annyi úgyse volt h rámenjen a fejemre. A depire jól esett, úgysem ittam semmit, még egy kólát se az est folyamán.

Aztán elfeküdtem az ágyon, miután lezuhanyoztam saját lelkem darálgatva. Történt ugyanis, hogy minden kiesett a kezemből, még a szappan is:xD Csak sajnos nem állt mögöttem senki…szal ezen jókat ironizálhatnék még:D Próbáltam ébresztgetni egy kicsit a macskát, mert be volt halva a nappali párnák közt. Aztán éjfélkor felléptem a netre, hát hova máshová, de hogy miért, az jó kérdés... Nyáladzottam picit a Facebook-on pár nyüves faliújság kiírást. Aztán MSN-t is meglestem. Fenn volt egy csaj ismerősöm... S elkezdtem ráírni. (Ekkor már a pia érződött szerintem, belém szállt) S nagyrészt értelmetlenül írogattam minden badarságot.

S ahogy depresszió esetén van, biztosan sajnáltattam magam. A lány még nem tudta a dolgot, s néha kérdezgetett miért mondom ezeket meg ilyenek. Valami olyat hadováltam, hogy biztosan utál. Mire azt mondta, eszében sincs utálni engem. – velősen válaszoltam, hogy akkor majd még csak fogsz…

Szal kipakoltam pár hülye értelmetlen mondatban mindent. Közöltem h buzi vagyok. Úgy éreztem annyira nem lepte meg, szóval nagy bajt nem csináltam, s nem bántottam meg vele. Hiszen elég nyers voltam… Közben lelki őrlődések közepette életem egyik legmegváltoztatóbb csalódását hánytorgattam fel magamnak újra és újra. Akárhogy is küzdök, még mindig szeretem valamennyire őt:( De ebbe most ne menjünk bele… nem erről van szó.

Ilyen vegyes állapotban, elgyötörten, s „sírva-nevetve-röhögve” kombóval kinyögtem még pár dolgot, aztán leléptem kijelentkezőre. Felmentem arra a rohadt Gaypointos oldalra később és keresgéltem, persze semmi érdekeset nem találtam.

A legjobb h éjfél fele a melankóliám totál átesett a ló túloldalára. Így körülbelül hajnal egy körül elkezdtem recskázni… Mi mást tehettem volna, ezek után nem meglepő? Talán feszültség levezetőnek kurva jó volt. Baszottul nem volt kedvem hozzá, mégis bepróbálkoztam… Aztán a végén már rohadtul elkeseredtem, így abból sem lett semmi. Bár ne is várjatok sokat, hogy az éjszaka közepén, bőgés, ironikus nevetés, meg bármiféle együttes lelki szakadékba esés közben, határozottságot titulálva elkezdem a faszomat verni, abból kisül valami jó… Feladtam legvégül…

Aztán természetesen fogmosás, meg minden nélkül, kimentem a nappaliba a macskáért, behoztam az ágyba, s bedőltem a takaró alá/fölé. Olyan keresztben nyújtóztam, félig ért a takaró, félig pedig nem. Még a gépet is lusta voltam kikapcsolni, olyan kettő óra után viszont hallottam h leállt, mert a hűtőventillátorok hirtelen elhallgattak. S a Led fények is elpislákoltak. Automatikusan kikapcsolt egy órán belül...

A cica halk szuszogásai közepette sikerült beálmosodni. Valahogy szembe feküdt az arcommal, s a lábával a könnyeimet, ami megjelent szépen, olykor mindig elkente. Végül ráhagytam, jobb mintha nyálazza a fülem, és társai. Hála égnek mindketten hamar elaludtunk. Reggel viszont nagyon szar volt az ébredés, ilyen kibaszott gnóm még sose voltam. Reggel újabb fürdéssel folytathattam a napot… S most az életet egy nagy szarnak vélem, mert holnap újra ismétlődik ugyanaz, mint az elmúlt 10 évben. tetves rohadt koránkelés, rohadt iskola, rohadt teendők. Takarodjanak már a fenébe… Elegem van!!!:S Ennél szarabb napom már nem lehetett volna...


Share |

Címkék: hétvége buli pasik depi nyavalygás @ 2010.03.07. 10:39

A bejegyzés trackback címe:

https://anothergay.blog.hu/api/trackback/id/tr331815638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nem akarom elvenni a (nemlétező) kedved, de tennivalóid mindig lesznek. Akkor is, ha nem suliba kell menni. A teendők nagy része nem happy, ám meg kell csinálni. Tudod Te is, hogy nem mindig happy a világ. Ám alakíthatod is, s alakítod is.
Ha nem sikerül egy buli, az nem a világvége. Ha nem sikerült lerészegedni, annál jobb. A recska pedig... Mindenki recskázik :)
Csak nem mindenki vallja be :P
Egyébként pedig Isten éltessen, ma (is), március 6-án!
@defalla: Köszi!:) Hátt igen sokadjára is egy évben, ismét egy újabb névnap:D - nekem már nem meglepő:P
Ezt nem hiszem el, te mindig kiszagolod a ... szarvasgombát. :D Beszarok rajtad Popi!!! :D

Ha nem hagynád magad lelombozni mindenki hülyeségén, jobb kedved lenne. Miért ez a negatív felfogás? ... Na majd helyretesz Igu nagyanyád! :D
@Igu: Sokszor nem annyira örülök neki, h bárhol rájuk akadom:S - Amúgy a helyretétel lehet nagyon kéne!:xD
süti beállítások módosítása