Valamiért ez a téma még kimaradt, én jelentkezem legkésőbb ezzel. Talán azért, mert túl sokrétű fogalmazásba kéne esnem. Egyéb kisebb-nagyobb utalásaim már kifejtettem sok-sok írásomban, de még sosem foglaltam össze azt, amit egyszerre gondolok és keresek az ideális sráccal kapcsolatban. Természetesen ezzel kapcsolatban is várom a kommenteket nagyon szívesen. S esetleg kérdést is kaphattok arra, miért van az, hogy szinte nem tudok senkit se találni, aki hasonlóan látja a világot, mint én.

Az alapoknál kezdem, tisztázni kell, hogy úgy gondolom, tökéletes nem létezik, csak megfelelő. S nagyon kell vigyázni, hogy a képzeletbeli tökéletes keresése közben a megfelelőt nehogy elszalasszuk. Le kell még pipálni a másik tényt, az igazival kapcsolatos legendákkal átitatott álmodozás ellen. Ezzel kapcsolatban, leszögezem, szintén úgy érzem, igazi sem létezik, az igazi nem más, mint az a személy, melyet annak szeretnénk/akarunk határozottan elképzelni.

Le kell tisztázni még azt a tényt, hogy a mérhetetlen pesszimistaságom ellenére, bennem is vannak optimista elgondolások, csak az átlagembernél sokkal kevesebb bújik ki a belső kisugárzásommal. Mindig a száraz tényekre, tapasztalatokra, reakciókra alapozok. Elmondhatom magamról, talán egész jó emberismerő vagyok, másokhoz képest. Akkor ezeket letudtuk, kezdjünk is bele rögtön.

Külső tulajdonságok: Mivel egyik sarkalatos, s fontos szempont, így nem lehet elmenni mellette. Melegek közt úgy tapasztalom ez az első és legfontosabb dolog. Ezzel én is így vagyok, hiszen elsőnek a külsőt veszem észre (valljátok be ti is), s aztán gondolkodom el többi pozitív/negatív tulajdonságain a srácnak…

 Fontos nekem, hogy a kiszemelt srác legyen férfias, markáns, alapjáraton szálkás/izmos, ezen kívül divatos, ápolt, s helyes is legyen. Ez persze egy demagóg szöveg, de lassan jellemzem is. A férfiasság az egyik legfontosabb számomra, az hogy heterós (talán a legjobban bejövős az abszurd heteró kinézetű és a környezetében metroszexuális elnevezésnek megfelelő külsejű), határozott megjelenése legyen, s melegsége maximum csak testi adottságainak, öltözködésének túlzott alaposságában merüljön ki. Ennek ellenére egyáltalán ne legyen egy díszbuzi. Legyen konzervatív, visszafogott, s igényesen egyedi stílusa. Ehhez hozzájön, hogy a klasszikus zselézett, s szépen vasalt rövid haj, az valahogy az én totális ideálom. Nem tudom miért, de pontosan ezért szeretek csak heteró diszkókba járni, mert eszméletlen mennyiségű nagyon helyes, kissé kigyúrt, fekete hajú szexi vasalt hajjal rendelkező srác van:$ Akik fekete/fehér vagy egyéb igazán rikító színű izompólót viselnek. S összképben, nem egy kigyúrt állatok, mégis szimplán nagyon jók, s nem bírom abbahagyni, hogy ne nézzem őket…

A kellemes, visszafogott szexi borosta kifejezetten vonz, főleg 17-19 év közti srácoknál. Természetesen nem alapfeltétel, de további plusz pontokat jelent. Továbbá nem jön be az abszurd szőrtelen, simabuzi effektus sem. Egy igazi férfi, annak ellenére, hogy meleg, szerintem tudja a megfelelő középutakat. S megfelelően ápolt, vonzó tud lenni, ha akar, túlzásokba esés nélkül. Szóval ne legyen egy „neandervölgyi” előember, s ne érje el a másik végletet, melyre a simabuzi kifejezést használtam. Fontos még az, hogy a teste legyen szép, s alapszintű kidolgozottság figyeljen rajta. Ne legyen izomagy, csak kellemes kisugárzású (heteró de csak külsőre) srác. Láthatóan foglalkozzon a testével, ne legyen egy sovány gereblye, mert az valahogy taszít, s ha már nem sovány, akkor ne a súlyfelesleg adja meg idomait, mert az is ordenáré gusztustalan…

Legfontosabb szempont, hogy az affektálós, nyarvogós beütéseket maximum csak hallásból ismerje. Mert attól kiráz a hideg. Nincs ennél kiábrándítóbb. Nem beszéltem még a szemszínről, mert ki kell mondanom, nekem az teljesen mindegy milyen… Összefoglalva, ha az ideális srác mondjuk, valamennyire hasonlít hozzám, akkor már megfelelőnek van titulálva. Életkorban passzoljon hozzám, szóval mindenáron 17-19 év közt legyen csak. Maximum 2 év eltérést vagyok képes elviselni. Hiszen mint tudjuk, már ennél nagyobb értéknél érezhető a „generációs szakadék” bármilyen viccesen is hangzik. S gondolkodásunk, nézeteink nem hangolhatóak semmilyen áron sem össze.

Belső tulajdonságok: Minimum annyira tiszteljen, s fele annyira tekintsen teljesen egyenlő félnek, mint ahogy én őt! Ezen kívül nagy elvárásaim nem igazán vannak. Szóval alapjáraton teljesíthetőek, ha valaki törekszik rájuk. Számomra megfelelőnek egy olyan fiút tartok lelkiekben, aki határozottan fiú is.  Nekem egy olyan fiú kell, aki helytáll bármiben. Akiben látom az erőt, a dinamikát, a reményt, hogy talán az élet mégsem egy kalap szar, s ha pár percig is tart a boldogság, akkor is van egy kicsi értelme...

 Szemeiben pillantsam meg a boldogságot és őszinteséget. Kell egy tulajdonság, mely biztosítja benne, hogy nem fél saját magától, és kettőnk közt ki is meri jelenteni amit belül érez, lát, és aki lelki önmaga. Önálló ötletekkel rendelkezik, nem ragad le felesleges dolgoknál és napjaimat színesíti meg, változatossá tesz. Férfi lévén képes dönteni, amiben kell, és határozott. Tudja, mit akar, és ezt a szemembe is közli, ki nem állhatom olyan személyiségeket, akik eltitkolják, ha nem tetszik nekik valami, vagy a szexben nem teljesen őszinték, vagy ráhagynak mindent az emberre! Kell benne még a tulajdonság, hogy legyen olyan, aki nem mond "lehet, talán, valószínűleg" szavakat (melyektől kiráz a hideg), hanem kész tényekkel fordul azonnal felém, s tudja, mit akar! Kivel miden percet, napot, évet emlékezetessé tehetek. Ha ránézek, és átölelem, érezhetem, hogy mindezért megéri élni, és megéri újra szeretni, melyre sok megpróbáltatás után most úgy érzem, képtelen vagyok. Legyen kiegyensúlyozott, jókedvű, derűs, felszabadult, fontosnak tartsa a romantikát, s adja meg mindazt, ami bele fér! Fogadja el önmagát, s merje is vállalni ami. Gyűlölöm a hazugságokat, a titkolózást, úgy nem lehet élni! A földön legyen két lábbal, és ne álomvilágában éljen. (Számtalan ehhez hasonló példát tudok mondani, de inkább gondolkozzon, s ne legyen irreális az életben.)

 Egyszerre legyen meg benne a határozottság, őszinteség és hűség hármasa. Az előbbiekben leírtak mellett, persze nyitott vagyok rá, hogy képes legyen megváltoztatni, átformálni a személyiségemet, viszont ehhez embernek kell a talpán lennie!:) Viszont a három említett alapelvárást nem tudom elengedni. Elhagyhatatlan az őszinteség fogalma. Elvárom, akár legyen fájóan őszinte is, ha valami szar, akkor azt mondja is a szemembe, s ne szépítsen semmit. Kell a hűség, ennél nincs fontosabb. Hiszen csak egyetlen esélyt adok, egy esélye van mindenkinek, az pedig az első megismerkedésünk. Ha azt az egyet elrontja, nem látom értelmét folytatni bármit. Aki egyszer megtette, az többször is meg fogja. Ha pedig nem tenné, már akkor sem tudnék benne semennyire sem bízni, mert folyton azt látnám magamban, a másik mivel volt jobb.

 S mielőtt kihagynám, ne feledkezzünk el határozottságról. Arról, hogy tudja, mit akar tőlem, ne csak szerelmi fellángolásaiban tartson ki a döntése mellett. Ha valakit párnak választunk, azért felelősséggel tartozunk. S NEM VONHATÓ VISSZA EGYIK NAPRÓL, A MÁSIKRA A KIJELENTÉSÜNK! Ha valakinek azt mondjuk, kitartunk mellette, s szeretjük, azt nem csak abban a percben, napban, hónapban, évben kell érezni, hanem mindörökké!… Én életem során, sosem mondtam ki ilyen dolgokat, ha tudtam, adott év múlva, nem biztos, hogy ugyanígy lesz. Mert ezzel csak hazudok, becsapom a másikat. Ha valakinek azt mondom, nekem kell, ő lesz a párom, akkor elfogadom olyannak amilyen, s soha sem gondolom meg viszont magam, mert a kimondott szavaim után is felelősséggel tartozok!

Gyűlölöm az olyan embereket, akik nem tudják mit csináljanak, bizonytalanságban tartják az embert, s döntéseiket képtelenek meghozni…! Nem foglalkozom velük egy percnél sem tovább… Ha ketten vagyunk, egyszerűen nem tűröm el a hazugságot, s sajnos elég negatív tapasztalatomból adódóan erre azonnal rá is jövök.

Szexuális tulajdonságok: Újabb fontos pont következik. A meleg kapcsolatokban nagyon fontos a szex. S ha a szex nem jó, akkor szerintem egészen el van veszve a dolog. Idő kérdése, s rögtön zátonyra fut a kapcsolat, melybe értelme sem lett volna belekezdeni, mert tudhattuk volna, úgy is vége.

Szerintem fontos a kapcsolat alatt, főleg megelőzés céljából mindent megtenni a dolgok érdekében, sokszor új dolgokat bevetni, s kellően változatosság tenni a partnerednek az életet. Ha valakit nem ismerek meg igazán, akkor nem tudok a vágyaiban olvasni, s nem tudok igazodni hozzá. Viszont ha tudom ki ő, s mire vágyik, megadhatom neki mindazt, amit talán csak gondolni fog, s ezáltal kizárom a lehetőségét, hogy legyen olyan dolog, amit nem kapott meg, s majd később másnál keresse azt.

Előnyös szempont, ha valaki UNI beállítottságú. Persze alkalmazkodni is tudok én, szóval nem kizáró ok, bármely kapcsolatban, ha a partnerem csak az egyik oldal szerepében érzi jól magát. Hiszen igazságtalan is lenne pont ezért valakit üresjáratra tenni. Nem hiányoznak az amolyan "ilyen-olyan" emberek, akik egyik-ágyból a másikba bújnak, és néhol valami átmenetnek képzelik magukat a nemek közt (undorítónak tartom az olyan meleg pasikat, akik pl. egyes ruhaneműket akarnak viselni az ágyban). Ez egy alap megfontoltság alappillére, hogy elkerüljem az ilyet. A fent említett zavarodott elméjű emberek rögtön repülnek, már az első találkozókor leszűröm, megvan-e ez a tulajdonság hozzá.

Kell egy fiúban persze a szenvedély és a vágy. Valahogy e nélkül úgy sem fog működni. S a viszonzó készségére is elengedhetetlen szükségem van a szex folyamán. S alap dolognak számít, hogy mondja ki a vágyait, s öntse azokat szóba. Hiszen ha egymás közt vagyunk, mi ketten, az a mi intim szféránk. S azért a párom az illető, mert őt mindenestől egyenlő fél ként elfogadom, amilyen. S azok a dolgok kettőnk közt maradnak, amit kiejtünk, vagy megteszünk. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát…

Ha mégis vannak ellentmondások, akkor mi okozza? - Határozott uni létemre, akkor vajon mi dönti el az aktuális szerepet? – Ez nálam nem függ mástól, mint a pillanatnyi hangulattól, helyzettől, érzésektől, vágyaktól, s a partnerem aktuálisan hasonló elképzelésétől. Jellemzően a szexben számomra ez a kiszámíthatatlanság kifejezetten izgató. Nem tudom mi fog történni, nem vagyok tisztában vele mi lesz, változatosságot, sokféleséget hoz a hálószobai életbe. Sokszor a szex kezdetekor még nem, csak annak folyamán döntődik el, pillanatnyilag ki fogja majd az egyes szerepeket felvállalni egy adott időre… (Ezt egy volt bejegyzésemből idéztem)

Végösszegzés: Körülbelül ezek a dolgok adnak egy iránypontot, annak céljából, hogy sikerüljön beazonosítanom az ideális pasit. Természetesen ezek a néha radikális gondolatok még csiszolhatók, s formálhatók is. Mielőtt esetleges kommentháború törne ki, kérlek titeket tanulmányozzátok át jobban, hogy biztosan jól értelmeztétek-e:) Elég körülményesen tudok fogalmazni… A belinkelt szavakra mutató tartalmak, igen tanulságosak, szóval azokat a bejegyzéseimet is érdemes elolvasni. Hiszen így maximálisan ki van fejtve, miért vélekedek úgy egy adott dologról, ahogy azt itt kimondtam... 

 Egyszerűen kiakadok rajtuk. Most már kezdem úgy érezni, az összes 30+ feletti ember vagy nagyon hiányosan lát, vagy nem tud olvasni, vagy súlyosan indokolt módon folytonos szemüvegviselésre kell h ítéltessék. Hiszen valószínűleg külön szemüveg kéne ahhoz, hogy az olvasószemüvegét a monitor előtt meglelje!

Egy 38 év feletti, hiszen aki 38 évet tesz ki az általában 40 múlt - illető írt rám a mai nap, hogy van-e kedvem valamilyen szinten ismerkedni. (RÁADÁS PESTI!) Éppen nagyban a Wave-ben kommunikálok, MSN-en sokan írnak, csörög a telefon is közben, le vagyok terhelve és látom h üzim jött ennek tetejében. Gyorsan kattintok, kilométerhosszú kódom beírom, levelem jött, h írtak a randira. 

Felléptem onnan a nevezett társkeresőre, s mikor látom a beérkezők közt a névjegykártyát, akkor ELGURULT TŐLE A GYÓGYSZEREM!:@ Nem láttam az idegtől, jelenleg 77 hasonló üzenetet válaszoltam vissza, mint a lent következők az elmúlt 4 hónapban. S már lassan az ideg kerülget tőle, hogy még mindig vannak olyan eszetlen, agyatlan vakegerek, akik nem látnak a tetves szemüktől, s előbb írnak, mint olvasnának! Ezt válaszoltam vissza:

///„Szia!

Valószínűleg úgy kattintottál rám, hogy egyszerűen nem is érdekelt, ki vagyok egyáltalán. Ezt vontam le, hiszen a figyelmed még a profilom ELOLVASÁSÁRA sem terelődött ki... Az információk magukért beszélnek, ezért alaposan kiemelve kezdem a - "KIT KERES MENÜ" részleteivel:

>>>>(!!!)"Ilyen életkor tartományban: 16-20"(!!!)<<<<

Továbbá felhívom a figyelmem a BEMUTATKOZÓ SZÖVEGEMRE, hiszen nekem ILYEN IS VAN (mily meglepő), egyértelműen említve megtalálható ez a rész a közepe táján:

(!!!)[...]"...keresi társát hosszú távú kapcsolat céljából megbízható és hűséges fiú személyében.(A megadott korhatáron belül)"[...](!!!)

Most pedig tanácsokat szeretnék adni az internet használatához, s a további kellemetlenségek elkerüléséhez.

1. Az alábbi szöveget, mivel igen feltűnően kiemeltem, így már talán képes leszek az elolvasására sarkallni legközelebb. Tudni illik a megnyitott internetes oldalakat azért találták ki, hogy általános iskolában tanult olvasási ismereteinket használva, azt elolvassuk 2010 táján...

2. A kis takony 17 éves koromhoz képest, a te 38 éveddel idősebb vagy, mint a saját apám és anyám életkora külön-külön. Szóval jelenleg volt, van és lesz apukám az életemben, köszönöm nem kérek még egyet, tökéletesen meg vagyok elégedve a jelenlegivel...

3. Budapest a kis falvamhoz képest egy több mint fél ország távolságban van egy térképet megnézve, ha Magyarországot nem szélességében, hanem magasságában nézzük... Ezért nyilvánvalóan abszolút nincs értelme, semmilyen távkapcsolatnak is. Ezért ha valakire írunk érdemes meggondolni, annak a jövőben van-e relációja, és valóságalapja...

4. Képtelen vagyok elhinni, hogy Budapesten egyáltalán nem lehet ismerkedni, s nem talál legalább 500 regisztráltat egy emberi lény sem pár percen belül. Nem tudom felfogni, mi értelme van akkor, ennek fényében, a francban élő vidékiekre irkálni.

5. Legközelebb oda lehetne figyelni, hogy feleslegesen ne pocsékoljon az ember energiákat, felesleges sorok bepötyögésére, s figyelmesen megfigyelni, az aktuális regisztrált személynek mik a feltételei. (Mert a profilok jobb oldalán BEMUTATKOZÓ/ADATRÉSZ is található...(Remélem újat mondtam ezzel végre...)

Szóval egyrészt felesleges levélforgalmat így csökkenthetjük, s mások idegeit nem készítjük ki. Továbbá, mivel minden levélre válaszolok, így tapló módon, ezt sem hagytam ki. Ha lelkileg egy ilyen szintre képes sok millió embertársunk felemelkedni, nem hiszem h másoknak is akadály lenne. Világos, és érthető volt szerintem a leírt pontok tartalma.

Fogadd meg ezeket a tanácsokat tőlem. S akkor hasonló nézeteltérések már nem érhetnek... NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM ELŐRE is, s nagyon örülök, hogy egy újabb lehetséges embertársunkat bevezethettem a "netikett" alapfogalmaiba...

EMBERI voltam, s kaptál választ is sok dologra, többre, mint gondoltad volna. Természetesen leveledre válaszolva, jelentem nem csak ezek miatt, hogy nem szeretnék ismerkedni veled....

További jó keresgélést az oldalon, s máskor több sikert, mely ésszerűségből, s relativitásból gyökerezik.

Üdv.: Popov”///

Szóval ismét betelt a pohár, nem tudom megérteni mi van az agyukba ezeknek. Nagyon ajánlom, hogy térjen észhez a további hasonló alak is. S használja vizuális érzékszervét a felfogáshoz... Ti mit írtatok volna a "Mennyé máán a kurvaanyádba!" - hangos mondatreakción kívül?!

Kis kockasegítség rovatot is indíthatnék, meg kifejezésszótárt. Főleg azért, mert ezt az írásom mondjuk „DeFallának” lesz egyik legnagyobb küzdelem megérteni:) Pedig most csak egy hétköznapi problémát vetek fel. Gondolom, sokan küszködtök olyan témákkal, mint az e-mail címváltás, mert meguntátok, vagy más okból  újat akartok. Az Európai viszonylatokat és az USA-ban elterjedt trendeket összehasonlítva, a levelező rendszerek közt nem sok különbséget találunk 2010-ben. Általában macerás a többféle FB, MSN, Skype, Gtalk, Ebuddy, AOL, ICQ, (stb…) partnereket szétválogatva újra felvenni egy új címre ami friss.

Viszont ha nem vettétek volna észre, ez már a múlté egy ideje. Minden nagyobb és nevesebb levelező rendszer (de már a kicsik is) támogatják a partner/cím/névjegyzék exportálását/importálását. Ez nagyban megkönnyíti a költözést egy új címre, s a teljes kitakarítását a réginek, hogy semmi felesleges emlék ne maradjon ott. Egy régebbi bejegyzésben már írtam h akár összes e-mail üzinket, szövegeinket, képeinket egyik fiókból a másikba az internet segítségével akár átköltöztethetjük a Gmail szerverek segítségével…

Most viszont csak a kommunikációs szoftverekben/online szolgáltatásokban rejlő költözési módokat mutatom be. Ha nem figyeltetek volna még fel rá, vagy próbáltátok és nem működött, leírom ennek módját. Vegyük alapul, az MSN-t. A Partnerek részben meglelhető h „Üzenetváltási partnerek mentése”- lehetőség, ezzel a hasznos dologgal egy Outlook, és ezernyi más program/netes oldal számára egy legtöbbször *VCF formátumú archívumot hoz létre a rendszer a megadott helyre. (pl. asztal)

Ezzel nincs más dolgunk, mint bejelentkezni új címünkbe, s az importálás részen kijelölni, és beolvasni, így mindenki, akár több száz partnerünk is, azonnal automatikusan fel lesz véve, s már bőszen irkálhatunk nekik. Nagyon előnyös, hogy a Skype is támogat ilyen dolgot. Sőt online fiókok is, nevezetesen a Gmail, Hotmail, Yahoo, ha jól tudom már a Freemail is, Citromail-ban nem vok biztos, mert azt nem használtam soha...

A Facebook-ról ne is beszéljünk sokat… Hiszen zseniálisan egyszerű. E-mail címeinket bepötyögve képes egyenként megkeresni a partnerlistáinkon az emberek azonosítóit, akiket megjelölésre fel is ajánl... Áthozza a más levelező béli regisztráltakat a Facebook rendszeredbe is, megállapítja Windows Live ismerőseid közül kik vannak online már az FB-n. A Szinkronizálás közben adataikat, fényképeiket is beilleszti, és telefonszámaik is átmásolódnak a partnerlista részleteibe.

Egyes okostelefonokon, (Android, WinPho, Palm, Samsung Bada, Symbian stb…) eleve a névjegyzékbe integrálódik a partnerek fényképe is, míg online vagy, és így nem kell egyenként hozzáadni a megjelenítő fotókat telefonkönyvedhez. - Amit kitesznek a neten, az nálad is frissül, s úgy látod őket, s a Nick neveiket is. Egyéb adataik, e-mail cím s minden ismert mező kitöltetik a füleken.

A mai centralizált világban ez már nélkülözhetetlen. Mobilod elhagyása esetében, vagy pedig új telefon vételekor, csak be kell jelentkezned névjegytáradba és újra letölti az elveszett névjegyeket a helyükre, úgy ahogy volt.

Természetesen a technológiának hátrányai is lehetnek. Én elkezdtem már filózni rajta, vajon mi van akkor, ha egy azonosítódnak valaki kitalálja a jelszavát, akkor hozzáfér az összes többi kapcsolt rendszeredhez. Szabadon garázdálkodhat, s a globális interfész lehetőséget ad, nemcsak a te, hanem összes partnered adatainak megtudására is.

Ezért kifejezetten ajánlom nektek, hogy fiókjaitok kódjaid 2 hetente váltogassátok jobb esetben, s minden alkalommal minimum 11-12 jegyű kódot adjatok meg. S a betűk és számok közt legyen nagy és kicsi, ezen kívül ne legyen összefüggő mondat, vagy értelmes kifejezés benne. (pl.: 645gpF789721 - lehetetlen kitalálni) Ha rendelkeztek tökéletes jelszóval, mely értelmetlen és feltörhetetlen, biztos nem kerültök veszélybe.

Fontos dolog, hogy használjatok, 10-12 internetes fiókhoz már, mondjuk jelszókezelő szoftvert. Melyet külön egy újabb jelszó véd, mely jó, ha kb. 15 betűs kóddal van levédve. Így ha elfelejtenétek valamelyiket a sok közül, a jelszókezelő az erős kód megadása után, az összes létező fiókotokba való belépést segítheti:) Akár Online jelszókezelő oldalak is ismertek ilyen ügyben. De ott a SpyWave, Spam, és vírusveszély negatívumként, vagy adathalász programok már gondot jelenthetnek. S kicsúszhat az irányítás a kezeitek közül. Ezért az asztali alkalmazás a legjobb szerintem.

Van egy újabb alternatív megoldás is még. Használjatok mobilkódokat. Ezek olyan digitális bélyegnagyságú vonalkódok, melyeket ti magatok kinyomtatott lapon tárolhattok valamelyik szekrényetek, vagy fiókotok mélyében. S a telefonotok kameráját ráirányítva egy vonalkód olvasó alkalmazással érthető nyelvre fordíthatjátok vissza a leírt internetes linketeket. Így nem felejtitek el egyes regisztrációitok frissítését/létezését, s időt spóroltok meg, nem kell a linkeket beírni, elég csak a fényképező elé rakni… S máris fellépni az adott oldalra. Bár extrább esetben üzenhettek ennek segítségével, vagy akármit titkosíthattok, nemcsak pár szót.

Jesszus, ez nagyon állati...! Szerintetek télleg az vagyok?:S Vannak ám fura dolgaim, ki is fejtem gyorsan, hiszen már tuti kérdőjelek forognak a fejetek felett…! Szal jár a suliba egy 9.-es srácocska.:P S mostanában figyeltem fel rá. Tök helyes, kedves, és cuki is. Meg sem tudom mondani, mi jön be benne, de kész van a gyerek, ahogy van.

Pár napja már elkezdtem kisebb lépéseket tenni iránta hosszabb idő után. De sosem kaptam válaszokat. Aztán egyik nap váratlanul pont vele futottam össze, s a sorban állásból adódóan a menzánál megindult a nyelvünk. Nah de nem úgy sajna:$:xD (Jó is lett volna…) Hanem szóba elegyedtünk… (Ez sem rossz eddig…) Ma vártam h hazaérjek, s rögtön megnézem a Myvipjét, és tapasztaltam h fenn van… S ő is meglátogatott! Szinte egy időben néztük egymást pár perc különbséggel éppen, hihetetlen… Szerintem ő is alig várta h géphez kerüljön, h elkezdjek kutatni utánam:D Ez már egy jó jel…!

Annyira helyes kissrác, de kételyeim vannak, hiszen szerintem alig van 15 éves... (bár nem kérdeztem tőle mennyi) S az meg milyengáz már:S „Egy most jelenleg 11.-es pasi nyomuljon a 9.-es kissrácra?” Annyira nonszensz az egész, de ez még hagyján, a pánikot az okozta, hogy észvettem egy dolgot…

Szinte fel sem tűnt, de egyik órán éppen ő járt a fejemben, s hát igencsak ádámkosztümben:$ Tudjátok a mondást: „az Éhes buzi is fasszal álmodik!”:D Szóval elég jól megmozgatta a fantáziám… Persze lehet, hogy nem is meleg, csak sima heteró. Még nem kérdeztem rá, nem akartam ilyen hirtelen mikroCO-t pár percbe sűrítve előadni a folyosón…

Szóval van egy kis megérzésem, de beleszól az etikám ellene. Nem jót tennék, hiszen egy ilyen, nálam fiatalabb sráccal nem kéne ismerkedni semmiképp sem. Egyrészt lehet, mások ízléstelennek tartanák, egyesek meg undinak… Továbbiak pedig meglepődnének, s nem jutnának szóhoz…:S

Szóval őszintén nem tudom, mit tegyek!:$ Remélem nincs semmiféle pedohajlamom:xD Egyszerűen csak jó srác, tetszik, s cuki is:xD – Korábban láttam már bulizni is egy diszkóban, s egyre több emlék jutott róla eszembe, érdekes h csak most vettem észre. Amúgy más fiúk nem tetszenek az elsősök közül, csak ő egyedül:) A másodikosokból már annál inkább hatványozott a tetszési index(!):D – Nahh:D…asszem hagyjuk, míg lefújjjoltok!!!:D:D

Popov nagy fába vágta a fejszéjét, de egykönnyen nem adja fel. Komoly céljai vannak:) Poénkodást félretéve, bele akarok vágni a gyúrásba. Nevezetesen szombattól kezdem majd az első intenzív napot. Egyelőre, edzőtanács alapján (megfogadva, mint a szentírást) sikerült pár alapdolgot elintéznem hozzá itthon.

Először is, kicsit rendszeresebben kell táplálkoznom, az nagyon fontos. Hiszen jelenleg abból állok, hogy eszek összevissza, szinte óránként. S ebbe természetesen a szervezetem nem fog belegyezni, hiszen össze van kutyulódva tőle. Itt már írtam is róla:xD

Megpróbálom a napi hét étkezést megtartani, vagyis erre a szintre (le)csökkenteni, mert utóbbi hetekben nagyon átléptem… Elszaladt velem ló. Hála égnek ezek a nasik nem nagyon látszódnak rajtam, ezért meg vagyok nyugodva.

Kicsit ráfeküdtem a felülésekre, meg alapmozgásokra. Nem is tudom miért nem csináltam eddig? Tök felfrissítő volt. Aztán egy órát pihentem egy kád forró vízbe üldögélve. Jó meleg van itthon, szal egész délutánt végig lustálkodtam, s egy szál alsógatyában flangáltam a fürcsi után.

Talán ez majd segít szombattól megtalálni a lelki egyensúlyom. De teljesen lehervadtam attól is, hogy megint esik a hó. S annyira utálom már. Most már kellemes tavasznak kéne lennie végre valahára...

A német nyelv elmélyültebb tanulása mellett kitűzött cél a testedzés egy alapszintre tornászása, s a „klasszikus kirakatfijúúú”- állapot elérése:D Mind ezt szeretném öltözködésben, stílusban, gondolatokban is elérni. Heterósabb akarok lenni, s akár még sportolni is hajlandó vagyok ez érdekében a nyáron. Jó érzés lenne nagyobb eséllyel indulnom a jó pasik iránt, s érezni h egyes csajok majd meg főnek a saját levükben…:xD

Közben új kilátások jelentek meg jövőm fellegén. Apa pedzeget dolgokat, amivel hatni akar rám. Ő már sokkal jobban erőltetné továbbtanulás ügyben, hogy menjek külföldre rögtön már az érettségi után... Nem muszáj pont oda ahol nagyszüleim laknak Párizsban, s tudnának segíteni beilleszkedni, Tőle lehet az Németország, Belgium, Dánia, esetleg akár Anglia is, csak menjek már. Persze én egyelőre, még továbbra is masszívan a Pesthez ragaszkodom.

Az egyik sarkalatos pontja, hogy neki van teljesen igaza. Szó szerint közölte velem, hogy ezt az országot minél hamarabb felejteni kell, innen legyen célom hamar kitörni, s ha egyszer kimentem külföldre, soha többé vissza ne jöjjek…! - Max a látogatásomra vágyóknak, postázzak repülőjegyet:D

Ráadás mostanában teli van olyan gondolatokkal, ami pont erre épít. Pár hete anyámat a konyhában azzal oltogatta, hogy ebben a rohadt országban, már dolgozni sem éri meg, tegyünk pénzzé mindent, mint lassan 7 éve anyu szülei, s testvére is, s utazzunk ki, és telepedjünk le máshol. Meg h ha soha nem próbálunk ki új lehetőséget sosem változunk, pedig itt nem lehet már élni, vegye már észre.

Bár ebben nem értek egyet teljesen. Hiszen egészen jól élünk. Nemrég készült el a ház is teljesen, éppen a pihenő időszaka jöhetne. Én teljesen meg vagyok mindennel elégedve, szerintem neki csak amolyan kalandvágya van, s bele van fásulva a munkájába. Bár nem tudom, sokkal kevesebbet dolgozik, mint amennyit én iskolában vagyok, mégis sokallja.

Általában minden második nap itthon ül a TV előtt, meg filmet néz a gépen. Egy évben bár többször ide jut mindig (nem tudni miért), egyszer kedveli, amit csinál, máskor meg nem. Tavasszal jellemzően elege van az egész világból… Szóval nem tudok mit mondani rá… nekem már teljesen mindegy, a jelenlegi magányosságomnál nem hiszem h lesz valaha is jobb. Szóval mindegy merről és hol kel a nap…:pff

A dátum megtévesztő lehet. Ez azért van mert körülbelül még 7 bejegyzéssel vagyok előrébb írva. Szóval ezekből teszek fel szép folyamatosan:) [...] Kis Politikai mondandóim következnek ma... A héten hihetetlen nagy poénokat tudott felmutatni a Jobbik és a Fidesz is. Ezek közül csak két jelentőset tárgyalok. Biztos láttátok a híradóban, hogy „Nokiás dobozban” vitték a 15 milliót több alkalommal feketén a BKV-nál egymásnak. ezek után még kibuktak olyan dolgok is, hogy bizonyos fantomfelújításokra százmilliók repültek el.

Másnap a reggeli műsorban erről volt a téma, és egy SMS-es szavazást indítottak. A kérdés természetesen kompromittáló: „Az ön vagyona vajon az alábbiak közül miben fér el?” (nem teljesen emlékszem már, de a középső a lényeg, és még két másik volt mellette, ha jól tudom ezek…  1./Kartondoboz, 2./ Telefondoboz, 3./ Gyufásskatuja…

…A tervek eredményei, pedig sehol sem látszódnak, mégis úgy van elkönyvelve, mintha épült volna valami, és átadták volna. Erre a Fidesz egyik képviselője az év mondatával reagált: „Már nem meglepő számunkra, hogy ebben az országban a közpénzt a hivatalból talicskával tolják ki a haveroknak!” – Ez mekkora már.

Az évszázadok legnagyobb kivívott sikeressége, a szólás és sajtószabadság. Hiszen a TV-ben és újságban, s bárhol elhangozhatnak ilyen ironikusan vicces mondatok, melyekben túl sok sajnos az igazság. A Jobbik egyik képviselője által mondathatott ki egy nagy kifejezés, mely a magyar állam egyik védjegyévé válhatna: „Elegünk van abból, hogy akinek ebben az országban pénze van, az azt vagy nyerte, vagy lopta!”…

Azt hiszem nincs mit fűznöm hozzájuk, egyszerűen költői.:) Remélem, hamar kitakarítják onnan majd az összes ex MSZP-s képviselőt lassan. Mert ez már szégyen, ami ott folyik. Mindent, ami lehetséges a nullára fosztanának ki, hiszen ketyeg az óra. Mintha lenen egy nagy ház, melyben bomba lenne, és egy nagycsomó pénz. Pár perc van hátra csak a robbanásig, de te még mindig veszettük rohannál vissza, hogy még minél többet összehabzsolj, nehogy az is tűzbe vesszen…

Érdekes cím, és érdekes bejegyzés is lesz. Megpróbálom víziókban kifejezni, amit érzek néha. Sokszor olyan, mint egy végtelen tengeren hánykolódni, s eközben bőrömet átszakító, fájdalmas vas-szögek rögzítenének a hullámok mélyén, melyektől nem tudok szabadulni többé. Meghalni még sem bírok, mert éppen csak az arcom van kinn a fodrokból, s testem elmerülve a jéghideg vízbe. Pedig minden könnyebb lenne, ha sikerülne legalább feldobni a talpam, s véget érne ez a rémálom.

Korábban úgy gondoltam mindig, hogy nem akarok más lenni, mint ami most vagyok. - Úgy éreztem, ahhoz hogy megtaláljam a helyem, a világnak kell másabbá lennie helyettem. Viszont ez a hosszú és viszontagságos út, mely ehhez vezetett képzelemben, nagyon sok keserűséget, mérhetetlen nagy lelki tehert és fájdalmat jelentett egy idő után. Mikor odaadod a lelked és szíved valaki kezébe, s ő folyton újra és újra összetöri.

Megszűnik benned egy érzés, mely leírhatatlan, s a csupasz, meztelen, rideg, hűvös valóság fekete sötétjéből kezdheted az abszolút nulláról az egészet megint, vagy talán még mindig? Ebből adódóan nem a világ változott meg ez alatt a hosszú út alatt, hanem én magam, s a környezetember betöltött mindennapi szerepem is.

Nem egyszerűen csak más vagyok, túlságosan is megváltoztam… S egyre jobban érzem önmagamon. Látom a mindennapokban, mennyire jellemtelen énem van. Reggel ébredés, aztán azon észrevenni magam, már aludnom kell újra, mert éjszaka van megint. Sokszor nem vágyok alvásra sem. Olykor a sírógörcs kap el a tehetetlenségem miatt. Elszarom a napokat, de magam sem tudom, mivel telnek el. Nem is emlékszem akár ma is mi történt. Mivel baszódott el, újabb 24 tetves órahossza? Megmagyarázhatatlan… Szívből tudom magam olykor gyűlölni, esetleg szeretnék újra átváltozni.

Kifordítani az életem a sarkából, fejére állítani mindent, s élvezni a kavalkádot, a pörgést, talán ez kéne. Viszont erre egyedül túl gyenge vagyok, arra már rájöttem. S ez helyett elgyötörten, s könnyekkel küszködve tudok, akár délutánokat itthon meredni a sötét szobában. Annyira fáj, hogy annyira szánalmas vagyok. Nem vagyok más, mint pont egy olyan szánalmas hülye emós buzi belsőleg, mint akiktől én magam is félek:(

Képtelen vagyok változtatni az életemen. Úgy érzem már nincsenek érzéseim, már csak egy test vagyok. Aki hol itt – hol ott van… Ott van, ahol lennie kell, s semmi több. Mint egy rét, melyen minden egyes hajtást már csírájában leperzselnének abban a minutumban. – Van ott egyáltalán értelme életnek, felesleges kinőnie is…!?

Sokszor unalmamban csak eszek-eszek, sosem érek a végére, eszek, mert jólesik, s boldoggá tesz. Talán már csak ez maradt nekem. Zabálok, mint egy majom, viszont annyira szánalmas, ha rákérdeznek mit ettem, nem is emlékszem semmire, csak azt tudom, hogy jól vagyok lakva. Együgyű lettem, mindegy merről kel már a nap. Újabb hétköznapon és hétvégén egyaránt nap, mint nap eljátszom ezt újra és újra...

Mintha egy üresjáraton ketyegő előre programozott gép lennék. Kiszámítható, egyértelmű, s szánalmasan egyszerű… Leegyszerűsödtem, mondjatok egy jobb ötletet, most mihez kezdjek? Van-e még a „penge, konyhakés, vagy altató tabletta” kombón kívül egyéb megoldás, ami orvosság lehet?

Megosztani való esetem teszem közzé. Érdemes nem kihagyni... Az életben semmi sem úgy sül el, ahogy sejtjük, vagy elképzeljük. Rám ez hatványozottan érvényes. Még szerencse, hogy nagy vágyakat nem társítottam semmihez, s nem reméltem semmi jót. Történt ugyanis, hogy tegnap éjszaka kis kimozdulásra adtam a fejem.

Mamámék (apukám felöliek) átjöttek vacsira, pontosabban elmentem értük, s áthoztam őket, olyan délután négy körül. Eddig rendben is volt minden, lezajlott a kajálás, el lett rendezve minden, olyan nyolcfelé távoztak is (tök jó h nem voltam sokáig), végül ismét hazafuvaroztam mindenkit. Aztán itthon átöltöztem, szöszmötöltem, kivasaltam a hajam, stb…stb…

Végül összeszedelőzködtem, s elindultam egyet bulizni pár ismivel. Megadott helyeken taliztunk (mert mindenki máshol lakik, egyik se közel egymáshoz, miért is ne?), fölszedtem gyorsan mindenkit, s keresni indultunk egy jó bulit. Sajnos semmi nem volt, szal dögunalmak helyébe estünk. Volt nevezetesen két találkozóm is, szal hamar leléptem. Egyik pasi se volt szimpi, egyik kamuzott is, nem is 19 éves volt, hanem 22. Elhajtottam a halál hajára, velem ne szórakozzon. Csapot-papot hagyva (bár úgysem annyira hiányoztak a többiek) elkezdtem másokat célba véve pasizni.

Mit ad isten, az egyik helyen pont egy full heterós beütésű srácot szedtem össze, holott nem is őrá néztem a tömegben, de azt hitte h vele sasolok:) Jólesett az egómnak, hogy ilyen könnyen megy minden... Pár szót váltottunk meg, erre megjelent az a másik is, mert vette az adást, először ő volt a cél, s eszméletlen furcsa helyzetben mindketten úgy éreztem nyomulnak ott helyben.

A heterós pasi sokkal jobban bejött, ezért a másikat fékre akartam tenni, mire kibukott h mindketten buzik…Pff… Mert eddig az lett mondva a másiknak, hogy egy haverom a harmadik személy. S fordítva is a heterósnak is ez lett adva, s nehéz lerázni most…:D

Erre ekkor összevesztek szépen, meg én is velük, végül hagytam veszni mindkettőt legyenek boldogok együtt, ahogy akarnak. Meguntam hamarjában még éjfél előtt mérgemben ezt a teljes hűbelebancot. S elindultam mindent felejteni próbálva haza. Tiszta szar kedvem volt, legszívesebben mindent összetörtem volna magam körül. Ez nem lehet, hogy engem mindig ver a sors valami szemétséggel. A jól induló estém is elbaszódott…

Aztán annyira szétvoltam esve, hogy alig bírtam beállni a nagykapun, kb. harmadjára sikerült csak, mert minduntalan túlengedtem, vagy áh hagyjuk is. Kurvaéletbe, nem bírtam egy négy méteres helyen beférni röhej:xD Aztán csak összejött, szal ennyi, megnyugodtam...

Elrendeztem végül mindent, s jöttem befelé. A vacsi után nem lett elmosogatva, meg pakolva a kaján kívül semmi, még az est folyamán. Ebből adódóan kis söröcskék, borocskák akadtak a poharakban. Ráadás volt pár fél üveg flaska is, amire a teteje sem volt rátéve. Hogy ne vesszen kárba, a sötétben gyorsan bekortyolgattam a maradékokat:) Persze annyi úgyse volt h rámenjen a fejemre. A depire jól esett, úgysem ittam semmit, még egy kólát se az est folyamán.

Aztán elfeküdtem az ágyon, miután lezuhanyoztam saját lelkem darálgatva. Történt ugyanis, hogy minden kiesett a kezemből, még a szappan is:xD Csak sajnos nem állt mögöttem senki…szal ezen jókat ironizálhatnék még:D Próbáltam ébresztgetni egy kicsit a macskát, mert be volt halva a nappali párnák közt. Aztán éjfélkor felléptem a netre, hát hova máshová, de hogy miért, az jó kérdés... Nyáladzottam picit a Facebook-on pár nyüves faliújság kiírást. Aztán MSN-t is meglestem. Fenn volt egy csaj ismerősöm... S elkezdtem ráírni. (Ekkor már a pia érződött szerintem, belém szállt) S nagyrészt értelmetlenül írogattam minden badarságot.

S ahogy depresszió esetén van, biztosan sajnáltattam magam. A lány még nem tudta a dolgot, s néha kérdezgetett miért mondom ezeket meg ilyenek. Valami olyat hadováltam, hogy biztosan utál. Mire azt mondta, eszében sincs utálni engem. – velősen válaszoltam, hogy akkor majd még csak fogsz…

Szal kipakoltam pár hülye értelmetlen mondatban mindent. Közöltem h buzi vagyok. Úgy éreztem annyira nem lepte meg, szóval nagy bajt nem csináltam, s nem bántottam meg vele. Hiszen elég nyers voltam… Közben lelki őrlődések közepette életem egyik legmegváltoztatóbb csalódását hánytorgattam fel magamnak újra és újra. Akárhogy is küzdök, még mindig szeretem valamennyire őt:( De ebbe most ne menjünk bele… nem erről van szó.

Ilyen vegyes állapotban, elgyötörten, s „sírva-nevetve-röhögve” kombóval kinyögtem még pár dolgot, aztán leléptem kijelentkezőre. Felmentem arra a rohadt Gaypointos oldalra később és keresgéltem, persze semmi érdekeset nem találtam.

A legjobb h éjfél fele a melankóliám totál átesett a ló túloldalára. Így körülbelül hajnal egy körül elkezdtem recskázni… Mi mást tehettem volna, ezek után nem meglepő? Talán feszültség levezetőnek kurva jó volt. Baszottul nem volt kedvem hozzá, mégis bepróbálkoztam… Aztán a végén már rohadtul elkeseredtem, így abból sem lett semmi. Bár ne is várjatok sokat, hogy az éjszaka közepén, bőgés, ironikus nevetés, meg bármiféle együttes lelki szakadékba esés közben, határozottságot titulálva elkezdem a faszomat verni, abból kisül valami jó… Feladtam legvégül…

Aztán természetesen fogmosás, meg minden nélkül, kimentem a nappaliba a macskáért, behoztam az ágyba, s bedőltem a takaró alá/fölé. Olyan keresztben nyújtóztam, félig ért a takaró, félig pedig nem. Még a gépet is lusta voltam kikapcsolni, olyan kettő óra után viszont hallottam h leállt, mert a hűtőventillátorok hirtelen elhallgattak. S a Led fények is elpislákoltak. Automatikusan kikapcsolt egy órán belül...

A cica halk szuszogásai közepette sikerült beálmosodni. Valahogy szembe feküdt az arcommal, s a lábával a könnyeimet, ami megjelent szépen, olykor mindig elkente. Végül ráhagytam, jobb mintha nyálazza a fülem, és társai. Hála égnek mindketten hamar elaludtunk. Reggel viszont nagyon szar volt az ébredés, ilyen kibaszott gnóm még sose voltam. Reggel újabb fürdéssel folytathattam a napot… S most az életet egy nagy szarnak vélem, mert holnap újra ismétlődik ugyanaz, mint az elmúlt 10 évben. tetves rohadt koránkelés, rohadt iskola, rohadt teendők. Takarodjanak már a fenébe… Elegem van!!!:S Ennél szarabb napom már nem lehetett volna...

A „Skins” nevű újabb sorozatról lesz itt szó. Egyszerűen rászoktam. Meghallottam, hogy létezik, s azonnal rajongója lettem. Pár napon belül ismerősöktől beszereztem az összes évad összes részét. S mai nap egy délután alatt, egy teljes évadot lestem végig. Ez a rossz a letöltött filmekben, nem bírom kivárni, és egy havi adagot egy nap alatt rendezek le.

Nagyon tetszenek a karakterek. S a sztori tartalma is, tehát ajánlott a megtekintése. Kisebb ismertetőt is foglalok össze. A történet középpontjában egy csapat 17 éves kamasz áll, akik hétről hétre keverednek vicces, szívbemarkoló és olykor megdöbbentő helyzetekbe. A karakterek realisztikusak, s a stílusuk, általuk jelképezett irányvonal is azonnal látható. A filmekből ismert klasszikus vonalak, (pl. kicsi és nagy főszereplők) - természetesen nem ilyen szélsőségesen, de megtalálhatók. Mindegyikük derűs és optimista alapjáraton, akik ismerkednek a felnőtt élettel és annak árnyoldalaival, alkohollal, szerelemmel, droggal, mindeközben feszegetik a határaikat és úgy irányítják a szüleiket, ahogyan azt csak a kamaszok tudják. Néha megdöbbentően botrányos dolgokat tesznek…

Ismertetést folytatom szereplőkként. Tony, a város legnépszerűbb és legsármosabb fiúja, született vezéregyéniség. Szeret jót nevetni, főként mások kárán, s mindig a központban lenni. Folyton manipulálni, abban profi. Gyönyörű barátnője van Michelle, és a legjobb barátja az önbizalom hiányos szűz fiú Sid. Ez mellett a kissé flúgos, de aranyszívű anorexiás lány, Cassie is ide sorolható. De ott van még Chris, aki bármikor benne van egy jó kis balhéban. Jal, a szépreményű tehetséges klarinétos, és Maxxie, aki minden fiút akar, egy részét meg is kapja…:)

Anwar, aki vallásos családból származik, szülei tiltják a drogtól, alkoholtól, ő persze mindent kipróbál, Tony nővére Effy, aki sok dolgot tud, de a titkokat megtartja magának, a gazdag Abigail, aki folyamatos terápia és a nyugtatók világában honol. Megvannak a főbb karakterek. Középpontban a kezdetek kezdetén a mindenkit fektető sármos pasival (Tony). (Aki még a meleg szerepet játszó Maxxie-val is kikezd:D) Megtalálható oldalán Michelle, aki nem tesz mást, mint minden botrány ellenére valahogy mégis összejön újra és újra vele. - Nem értem sokszor a szerepét, nem látom a relációt, mert nem tud nemet mondani… Természetesen ő nem pesszimista mint én, s így nem hajítja ki azonnal a pasit az ablakon… Mert nekem tuti egy perc türelmem se lenne hozzá:xD

Sid. A klasszikus elnyomott heteró fiú… Akivel legjobb barátja folyton kicsesz, vagy negatív helyzetbe hozza. Ő mégis nem veszi ezt zokon. Haláli aranyos, olyan kis lúzer egyéniség (jellemzően kocka szemüveg, s félősség). Michelle-be titkosan szerelmes, végül nyíl titok lesz belőle. Később az anorexiás Cassie-ba zúg bele, mire Michelle felfigyelne rá... A sorozat alatt végül hatalmas kavarok keletkeznek, sokan összejönnek és szakadnak szét, főleg az első évadban. Tetszik, hogy a valóságban is így működnek a dolgok kb. Az egyik legpoénosabb páros, akiket szintén bírok. Chris, aki pedig a tanár-diák vonzalom közepében találja magát. Az alapjáraton nem kissé konzervatív, de fiatal, és vonzó tanárnővel kavar… (Akivel folyton összejön… s mindig azt mondogatja ez lesz az utolsó, másnap viszont újra nem tud ellenállni a fiúnak:D) Szóval elég vicces jelenetek láthatunk:D Nagyon bírom a szerepüket…

Mielőtt kihagynám, Jal pedig egy nyitott szívű, de megfontolt személyiségként jön le. Igazi jó tanácsos barátnői felé. Neki van a legkevesebb szerelmi bánata. Természetesen, mint mindenkinek, neki is megvannak az élet nagy problémái. Kihagytam Anwart, aki vallásossága miatt ellentétekbe bonyolódik több szálon Maxxie-val a melegsége miatt, mely nem saját érzései miatt van, hanem a környezet magyarázza be a fiúnak, hogy a melegség bűn. - Továbbá megjegyezném a meleg fiú karakterét nagyon eltalálták:) Kicsit hajazni akartak a QAF Justin-jára, de szerencsére egy sokkal helyesebb, visszafogottabb, és relatívabb karaktert formáltak. Nagyon pozitív hatást tett, ő lett a kedvencem. Igazi cukifijúú:$

Persze nem azért szimpi csak, mert meleg, hiszen a QAF-ban is pl. Debbie-t és Mickey-t bírtam legjobban… Ezek az angolok nagyon megtalálták az egyensúlyt, s egy remek tini sorozatot dobtak nekünk össze. Elkezdjük nézni, s egyszerűen nem tudjuk abbahagyni. Bemutatja a piálásos bulikat, az irdatlan másnaposságot, a fiatalokat nyomó bánatokat, problémákat, s a felhőtlenséget is biztosítja. Alapeleme a szex, mint eszköz. Viszont itt mondhatjuk úgy, megfelelő érzéssel, poénokkal tarkítva, heteró, meleg, vagy akármilyen néző számára sem lesz taszító…:D

Szóval, aki egy nagyon jó kis kikapcsolódásra vágyik, az vágjon bele, s szedje le/szerezze meg minél hamarabb. (Linket nem helyezek el hozzá, hiszen torrenteken a full magyar szinkronos változatok dögivel meglelhetők, vagy akár a Youtube-on is nézhető, de úgy nem olyan izgalmas…) Alkalmas kifejezetten a sorozat délutáni kikapcsolódásnak, vagy párunkkal való összebújós-nevetős-együttsírós megtekintésként. Ajánlom mindenkinek:)

Mint előző írásomban említettem, ma elmélkedős, kivesézős bejegyzésem lesz. A napokban voltam egy amolyan hosszabb egészségügyi felvilágosítás célját szolgáló előadáson. Hiszen a közművelődés formái közé tartozik ez is, mint sok más tevékenység. A téma eléggé nőgyógyászati jellegű volt azt szögezzük le. De talán kis független beszámolók a hozzám hasonló buzik érdeklődését is felkelthetik:D

Előre leszögezem, hogy néha igen ironikus, s elképesztő hasonlatokkal élő alkotás lesz. Tehát női olvasóimtól sorry, hiszen csak a saját szemszögemből - avagy egy buzi nézetéből - mint kívülálló hallhatjátok az általam felfogott tényeket. Ezek lassan bő egy napot vettek igénybe, míg leülepednek.

Igazából egyik haverom unszolására mentem bele, hogy beülök én is a sok-sok lánynéző közé (hiszen a srác abban reménykedett, lehet osztanak majd gumit a végén, mert ez amolyan szexuális felvilágosításnak is minősülhet!) – Lám, ezek a heterók! …ajjjajj!j… - mindegy ez a száraz valóság, önszántából tuti nem ment volna:D Persze lesre futott, mert nem kaptunk semmit, de mindesetre érdekes tudományokkal bővülhetett a fejem, amit nem vettem zokon.

Rájöttem, hogy a két kezemet összetehetem, mert pasinak, ráadás még buzinak is alkotott meg azon belül a természet. S minden este köszönömmel aludhatnék el akár, hogy mennyi gondtól szabadulhatok meg így. Mennyivel egyszerűbb, s könnyebb az életem…

Vajon mi vesz rá egy pasit arra, hogy egy nőgyógyászati témákkal foglalkozó előadásra beüljön? Engem tulajdonképpen egy dolog. Régóta igen röstellem, s kövezzetek meg, de megvan rá az okom – abszolút semmi fogalmam sincs a nőkkel kapcsolatos témákban – hiszen az életem során egyáltalán nem érdekelt soha. Mindenesetre elég égőnek tartom, hogy részben mondhatjuk úgy, még azt sem tudom „mi rejtőzik” ellenkező nemű honfitársaink fehérneműjében. Furcsa egy ember vagyok, mert sem álmaimban, sem legvadabb gondolataimban sem tudtam még elképzelni. Valahogy mert annyira sötét vok a heteró szex témákban, hogy hidegen hagy.

A másik cikis téma, hogy elméletben, sem gyakorlatban (isten mentsen továbbra is), halvány gőzöm sincs, egy heteró pasi mit tud csinálni egy nővel? Olyan alap tisztázatlan kérdéseim voltak, vagyis még vannak is, melyek egy óvodásnak, vagy kisiskolásnak, sőt még azok is tájékozottabbak. – Természetesen ez érthető is akár 17 éves létemre, hiszen „Van, aki faszt szopni és van, aki puncit nyalni született…!” – tehát életem során nem soha nem fogom ezeket a hallottakat hasznosítani.

Mégis alapműveltségnek tartom, hogy ellenkező nemű társainkról valami alaptézisekkel tisztában legyünk. Elég hideg-meleg hullámként fogadtak az információk. Érdekes egy dolog, mert kell hagyni. Először is sokféle prezentációs képpel, rajzzal, meg eszközökkel zajlott az egyhangú beszéd. Volt szó természetesen a nemi betegségekről is. Az AIDS témájára viszont nem tértek ki bőven, csak egy mondatban lezavarták, ami szerintem jó volt, hiszen amúgy is unásig ugyanazt zakatolják róla mindenhol, szóval teljesen felesleges a mai gimnazisták korában. Sőt, már én is nagyon unom hallgatni… - Mindenki tudja úgyis mi lenen a jó, de mégsem úgy tesz senki sem. Olyan ez, mint tudni, hogy milyen az egészséges táplálkozás… mégis az ország 80%-a hurkát és szalonnát eszik. Elég elcsépelt ez a szöveg is már… Mondhatnám esetleg a dohányzás, drog, alkohol veszélyeit, mégis mindenki él vele, attól h tudja, valójában mi lenne a jó.

Ami bennem vegyes érzelmeket keltett, hát a nemi szervekről készült rajzok. Szerintem (csak ne adja meg az isten), de ha élőben meglátnék egy olyan testrészt, lehet, rögtön rosszul lennék, vagy becsuknám a szemem…

Egy az, alapból taszít a téma, s kb egy két méteres bottal merném csak megpiszkálni, h akkor „ez-miez-fúhjjj?!”… Még mindig nem értettem meg, a heterók (akik sajnos eddig nem jöttek rá van nála jobb is…:$) mit tudnak vele csinálni? Vagy talán mi vonzza őket hozzá. Ráadás elborzasztó volt a rengeteg, több mint alapból ötven féle betegség végighallgatása, ami a hüvelyi részeket, magát a szexet mindkét fél számára, vagy bármi mást veszélyeztet.

Ha azt mondják melegekre, hogy mind „écces köcsögök vagyunk”, abban nagyrészt igazuk lehet, de az előadáson felsorolt problémák közül a melegekhez viszonyítva, azt alapjáraton is elnyomó, elképesztően sok féle veszélyes nyavalyát soroltak fel. Hirtelen elképzeltem, jesszusom, akkor életveszélyes egy nővel kb. pettingelni is… (Soroltak olyan bajokat, melyek ettől is elkaphatóak)

Ne is beszéljünk a kismillió gombás fertőzésről. Lassan már egy tavaszi rég is lehetne az egész, csak nem fákkal, és növényekkel:D Apropó petting… egyáltalán: huhh ez egy nagyon vad elképzelésem, az arról szól, hogy ha pettingelek valakivel, akkor nem szexelek, csak azért ruhán keresztül a kezeimnek is adok elég nagy szerepet:$>

 Hiába vesézték ki a petting veszélyeit is, azt nem mondtál el a tájékoztatón: egyáltalán egy csajjal azt h lehet végezni? Hiszen józan paraszti eszem azért lök kérdőjeleket a szemem elé, mert míg egy pasinak határozottan a lába közti területet érezhetem és simogathatom, s ezzel izgathatom, s érzem ha jó hatást érek el. (…ugye milyen jó?:$ Nah Popov bácsi is szeret ám határozottan markolászni…!:P) de addig egy csajnál?- Egyszerűen nincs mit fognom:xD (pff…eztmeghogy?!) Valószínűleg elröhögném magam mindeközben közben, a semmit nem lehet markolászni:D– S elgondolkoztam megint azon, még mindig áldom a sorsot, hogy a faszra bukom, azzal nincs ennyi probléma.:D

Ráadás nem értem ezeket a havi témákat. Annyira bonyolultnap hangzott a „pirosbetűs-ünnepek elmagyarázása”… Persze ezt a nők értik, s ő dolguk, de nagyon megsajnáltam őket… Nagyon rossz lehet úgy élni, meg kb. időpontokhoz kötve lenni.

Főleg ez a menstruációs ciklus és társai, lehet, hogy napjainkban észre sem vesszük, hogy ez velejárójuk. (Nem hiába csak nőgyógyászar van, férfigyógyászat nem létezik!:D) Viszont itt körülbelül egy órás bemutatóba szurkolva, egyszerűen taszító, s undorító volt számomra felfogni (vérzések stb…), pedig ez a valóság… amiről nem beszél senki. S még mindig nem tudtam megindokolni, a heterókat ez nem taszítja el?:S

Nem hiába igaz a buzikra, a csajos mondás: „Nagy luxus úgy pasizni, hogy közben sohasem menstruálsz!” – Ez haláli poén!:D

Nem tudom elképzelni, ha lenne párom ,akkor neki vannak olyan percei, hogy egyszerűen „nem lehetne vele szexelni, mert egyéb okok miatt nem akarná, vagy lehetetlen lenne…” Meg olyanoktól rettegni, hogy jajj, nehogy pulyát gyártsunk, s jöjjön a kis trónörökös:S Biztos hamar kiverődne a biztosíték nálam ezektől…

Közben szépen szemléltették a védekezés módját a rajzok által, elmondták a gyakori problémákat. Egészségügyileg kitértek mindkét nemre alaposan, s rendszerezték a megfelelő teendőket baj esetén. Ennek körülbelül minket kb. 1/3-a is alig érint. Egyszerűen hihetetlen…:D

Azthiszem zárom is, de előbb egy atomnagy poén. Ülünk egyik legjobb bnőmmel egymás mellett, a másik oldalaon meg ez az egyik haverom. Éppen az ment a dián, hogy veszélyes, ha a tampont „bennfelejti” valaki, és ezért évente többen szoktak orvoshoz furdulni, mert nem tudják kivenni?!:$ (Milyengáázmááán!!!:D) Erre odafordul bnőm a sráchoz egy sandán perverz nézéssel:

-„Áhhh Petiii tudtam én h fennhagytad magadnak a tampont!!!:xD (kitalált név szerepel csak benne, hogy ne legyen felismerhető a srác) Szóval aztán az utolsó tíz percet röhögéssel töltöttem.

Végül átgondolva emlékezetes volt az egész. S levonom a következtetést, semmi okom rá azon gondolkodni, vajon rosszabb-e vagy jobb-e nekem. Viszont szegény heteró srácokat nagyon sajnálom, s együtt érzek velük, hogy a jóisten, meg a természet nagyon megverte őket ezzel a muffal:xD Részvétem + Sorry… bár mostanában sokuknak már felnyílt a szemük:D Hála égnek egyre több a sok-sok helyes bi/meleg srác! Szal van remény még heteró társaim felvilágosodására is…:$

Egy újabb jó poén: „Mi lesz ha kihalnak a nők? – Szexuális felmelegedés…!”