Felvettem a fonalat

Kedves Blog!

Nem is nagyon emlékszem hol hagytam abba. Igazából történt egy komolyabb változás az életemben. Megismertem Február 14.-én este egy fiút. Akit nagyon megkedveltem. Pár nappal előtte már randiztunk, aztán egy kisebb házibuli alkalmából gondoltam elhívom, hátha van kedve részt venni. Talán kicsit jobban megismerem, az alkohol pedig segíteni fog abban hogy gátlások nélkül beszélgessünk. Háát nemcsak beszélgettünk:))

Meglehetősen előítéletes voltam vele kapcsolatban, s alaposan próbáltam informálódni és megtudni minél többet a kilétéről, hogy esetlegesen ne érjen semmi váratlanul. Azonban eddig még szerencsére nem árnyékolja semmi a kapcsolatunkat.

Nagyon tetszik ez a helyzet, az, hogy akkor látom amikor akarom. Akár naponta többször is. Nagyon közel lakunk egymáshoz, mindössze tíz perc séta. Csomó pozitív élményem lett az elmúlt egy hónap alatt. Nagyon tetszik, hogy teljesen önálló, talpraesett, s úgy érzem amellett, hogy gondtalan még határozott is. Rengeteg olyan dologgal foglalkozik ami engem inspirál, erőt és energiát merítek belőle.

Az érdeklődési körünk teljesen eltérő, azonban az életmódunk mindkettőnknek rugalmas és változatos. Mind a szabadban lenni, aktívan tölteni egy délutánt, vagy mind otthon egyikünknél lustulni, aludni, vagy sokat enni, inni remek vele. Valahogy megérkezett és elsöpörte a teljes múltam és kicserélt. Minden egyszerű, magától értetődő és könnyű. Sokat nevetek. Meg tud nevettetni.

Az első olyan kapcsolatom, mely nem ütközik idő, távolság, anyagiak, család, környezet, vagy bárminemű egyéb akadályozó tényezőbe és teljesül a törekvésem valami olyan új és egyszerű dologra – amiben élni van időm. Nem kell foglalkoznom senkivel és semmivel, egyszerűen csak boldognak kell lennem. Jól érezni magam. Az elgondolásaink pedig úgy érzem azonosak.


Share |

Címkék: ismerkedés pasik @ 2014.03.29. 19:05

Megoldás

Sokat nyavalyogtam mostanában... ennek viszont vége.

Addig tartott, mígnem valaki ismét betoppant az életembe. Elsöpörte a csalódottságom és szomorúságom, felborította a mindennapjaim, jó élményeket adott és szerzett! S egyszerűen csak van.

Hamarosan mindenről beszámolok, amint lesz időm.


Share |

Címkék: ismerkedés sztori pasik @ 2014.02.22. 21:21

Egy jól sikerült szexrandi margójára

"Az elmúlt évekre visszatekintve, mindig odafigyeltem a másikra, gondolkoztam azon elég jó vagyok-e, milyennek kéne lennem? vajon a másik mit gondol rólam? vajon szeret-e, gondol-e rám? tervez-e velem és fontos vagyok-e neki. [...]? próbáltam gondoskodó lenni, magam módján biztonságot, érzelmeket adni, hűséges és őszinte maradni."

Normális vagyok/voltam?!! Igazából kurvára leszarja ezt MINDENKI! Egy percig sem kaptam semmi megbecsülést, értékelést, valami pozitív visszajelzést, valami hasonló hozzáállást, mint amit én tanúsítottam...sosem viszonyult még senki úgy hozzám, mint ahogy én másokhoz! Meg sem próbálták, esélyt sem adtak soha. Annyira sem voltam méltatva.

...Szóval mostantól lesz*rom mit gondolhat a másik! Ha akar valamit, majd keres. Nem foglalkozom vele és nem fogom találgatni mit gondolhat, vagy éppen mit nem. ha pedig nem felel meg, nem működik egyszerre a kémia, nincs rendszeres és pörgős szex, és az egész mint egy kapcsolat egésze nem fut, akkor repül! nem fogom az időm pazarolni.

Visszatérve a szexrandihoz: igen, megtörtént. egy ismerősi viszonyt egyszeri alkalomra szexrandivá konvertáltam át. nem terveztem, eleinte beszélgetni, jobban megismerni akartam. aztán csak sodródtam és az ösztönök vezéreltek. Jó volt, egy cseppet sem bánom! nem is gondoltam volna az illetőről, hogy vele ilyen jó lehet. viszont nem akarok semmit, s biztosan ő sem! Keressen, érdeklődjön, mutasson fel valamit.


Share |

Címkék: pasik @ 2014.02.12. 09:58

Halálra ítélve élni...

Kedves Blog!

Elmesélem eddig legmegrázóbb élményemet.

Kimentettem kedvenclistára 20db ismerkedésre érdemes srácot novemberben. Ezekből kb.12vel elhalt a beszélgetés és igy ritkítottam a listát, maradt 8 akik közül csak 3 volt hajlandó találkozóra, de az egyik mindig lemondta, így 2 maradt. Az egyikkel találkoztam de nem tetszett élőben, a másikkal is találkoztam (Ő szimpatikus volt, én meg úgy döntöttem, hogy törlöm magam, s nem fogok ismerkedni. 2 hónapig tényleg nem voltam fenn. viszont utólag kiderült, ez a srác nem tudta mit akar, találkoztunk sokszor, aztán nem jelentkezett - még, miután szerettem volna határozottságot elvárni. Elhúzódott és közölte, úgy érzi nincs túl az előző párkapcsolatán...

Vagy nagyon rossz embereket lök elém a sors, vagy tényleg bennem van a hiba:

Érdeklődésként visszaregisztráltam, de csak kép nélkül a héten. Mire pár nap alatt csak egyetlen egy fiú írt rám (!) akivel napokig váltottunk üzeneteket. S őt tényleg érdekelte a személyiségem. Elmondta, hogy tetszett a bemutatkozóm, s nagyon szimpatikus vagyok. El tud képzelni a paraméterek szerint. Képet majd később váltunk, nem szeretné ha felismernék. Hihetetlen közvetlen, átgondolt és felsőbbrendű értelemről tanúskodtak a levelei. Olyan világnézete, gondolkodása, az életről, a szeretetről, a ragaszkodásról kialakult megrázó gondolatai voltak, hogy csigázott a tudat, vajon milyen, hogy néz ki?

Ma megtörtént a képcsere, s egy nagyon helyes, normális, magas, kedves, borostás, szép testalkatú sármos srácnak néz ki. Valahogy a hatása alá kerültem.

Rákaptam a dologra, felajánlottam találkozhatnánk és azt mondta erre, hogy szerinte én nem szeretnék találkozni, ha tudnék valamit amit nem mondott el eddig...(?!)

Most este ismét beszéltünk, kérte hogy legyek diszkrét és közölte hogy Hiv+

Függöny.

22éves fiú. Egyetemre jár. Meleg. Az édesanyjának valószínűleg soha nem lesz képes elmondani. Talán nem is lesz szükséges, mert megfelelő kezeléssel annyi ideig él mint mi. Ezzel nyugtatta magát.

Bennem pedig egy világ omlott össze...


Share |

Címkék: ismerkedés pasik depi @ 2014.02.09. 21:30

Csomó és Görcs

Amikor írsz neki és nem válaszol. Amikor ír és nem válaszolsz. Amikor érdeklődsz és nem válaszol, amikor érdeklődik és nem válaszolsz. Amikor érdekel, őt viszont nem érdekled. Amikor érdekled, akkor viszont téged nem érdekel. Amikor megkérdezed hogy van, leráz. Amikor megkérdezi hogy vagy, lerázod...!

Ezért és sok másért is az emberiség egy nagy kalap sz*r! Ki kell egytől-egyik pusztulnunk! A világ teljesen életképtelen, értelmezhetetlen és átláthatatlanul bonyolult. Kell valaminek történnie mindig ahhoz, hogy elé álljunk, vagy elénk álljanak és elinduljon egy őszinte párbeszéd.

Sajnos a valóságban nem történik semmi. Marad a csomó a torkodban, a görcs a gyomrodban. Így élsz, amíg túl késő lesz, s eltemeted.


Share |

Címkék: depi @ 2014.02.01. 01:57

az időhúzó maszlag

Rohadt szar érzés, mikor teljesen oktalanul - s bár a másikkal semmi baj nincs, szinte minden téren megfelel, de a hely és az idő nem a tiétek. rosszkor és rossz helyen találkoztatok, közlöd: "nem egymást keresitek.vagy nem állsz készen semmire.s jobb lesz így mindenkinek" - forgatod ezt a mondatot, idiótán tűnődve. aztán átfogalmazod valami időhúzós maszlaggá - mert te magad sem tudod mi lesz!

s benned van annyi jóindulat és becsületesség, hogy foglalkozol az érzéseivel és megelőződ mondandóddal azt, hogy ne csalódjon. (van ilyen ember még rajtam kívül?!)  szemétségnek hangzik, pedig nem annak szánod, igazából ezt az esélyt sem adod meg arra, hogy lehessen valami. miért van az embernek ennyi idióta érzése? mire jó ez az egész? miért jó egyet előrelépni, kettőt pedig vissza?

kibújsz a kis csigaházból, kezded felfedezni a világot, de nincs energiád, erőd, kedved és esélyed sem megismerni valakit - mivel a régi vágy, érzelmek, és megszokás rabja vagy. sajnos emberek vagyunk. én nem akartam az lenni, mégis ez jutott. én önmagamban képes lennék boldog lenni és kiegyensúlyozott. mások viszont az állandó kiszámíthatatlanságuk miatt ellehetetlenítenek. mihez kezdek? halvány fogalmam sincs.

"Akinek kellesz, az neked nem kell. Akinek te kellesz, az pedig neked nem kell!" Gyávák, szerencsétlenek, gyarlók, boldogtalanok, üresek, érdekek vagyunk. Ki kéne irtani mindnyájunkat!


Share |

@ 2014.01.12. 08:59

idiotizmus

A mai bejegyzésemben egy szomorú dologról fogok írni. Biztos jártál már úgy, hogy bármennyire részrehajló akarsz lenni, vagy bármennyire mögé látni a dolgoknak – el kelljen ismerned, hogy egy jó barátodról, közeli családtagodról vagy esetleg társról derül ki, hogy egy idióta. Ez a fájó felismerés, az, hogy mennyire szörnyű mellékes – de a pikantériája a dolognak, hogy erre csak most jöttél rá.

Talán évekig észre sem veszed. Olyan személy, akit látsz minden nap, beszéltek, ha valami hibád van, azt szóvá teszi, próbál összefüggésekre elgondolkodtatni, rájöttetni (most gyártottam egy ilyen szót) valamire. Ez azonban csak egyoldalú dolog. Ez a személy az idődet rabolja, bár vannak szép pillanatok, jó élmények, összességében csak te érzed jól magad. (? igen, ő valamiért nem, de ezt nem közli) Ő csak valamilyennek mutatja magát, mondjuk pont olyannak, mint te szeretnéd. Ha azonban te próbálsz vele értelmeztetni egy összetett dolgot, lepereg róla és a tudatig el sem jut, mint valami bigott vallásos… Nincs más létező alternatíva a saját elméletén és életmodelljén kívül.

Van még szomorúbb dolog is. Egyes emberekből egyszerűen hiányzik az önállóságra, a stabilitásra, az egzisztenciára való törekvés. Még rosszabb esetben, annak apró kis csírája sem létezik. Az ilyen embereket huszon-harminc éves korukig is lehet baszogatni, nem fognak saját lábra állni. Hiába várod a nagy csodát, van aki képtelen erre. Nem tud elszakadni, döntés, mozgásképtelen, határozatlan, s legfőképp nem őszinte. Ha 10 klónod ülne vele a nap 24 órájában és mind mást-mást figyelne, akkor sem találnátok ki, mi van ott benn a fejébe. Annyira zavaros, hogy maga sem tudja, főleg nem szavakba önteni mit akar.

Másik érdekes egyveleg, amikor beszélsz vele, elbeszél melletted és nem is arra válaszol, amiről szó van. De ezt a többszöri felhívásra sem hajlandó megmagyarázni. Sőt! Semmit nem hajlandó feketén-fehéren megmagyarázni, csak rakd össze magad és szopkodd ki a kisujjadból. Megbombáz pár közhellyel, de minek is gondolkozz el bármin is vele kapcsolatban, ha ő meg sem hallgatja az érved és el sem gondolkodik rajta? Ilyenkor vond le a következtetést: bár biztos te sem vagy tökéletes, de most már nem benned van a hiba.

„Néma gyereknek, anyja sem érti a szavát.” – vedd be a leszarom tablettát és próbálj meg változatlanul élni tovább, s ne foglalkozz vele, mert csak fáraszt. Levontam a következtetést.


Share |

Címkék: gondolatok ciki pasik depi @ 2014.01.01. 18:59

Harácsony

Naah. Lassan eltelnek végre az "ünnepek" is, amiket nagyon nem szeretek. hetek óta antiszociálissá tesz az a millió ember az utcán, a vásárlás, meg a néphülyítés( aztan pedig jön majd a "kötelező" vidékre utazás.

már csak az tart bennem lelket, hogy nemsoká január-február és ismét jön majd a tavasz. Szeretném elfelejteni már ezt az évet is. Rossz érzés, hogy mióta Budapestre költöztem, minden évről így vélekedek.

valami majd lesz! Munka van, szabadidő adott, feltalálom magam 2014-ben is.


Share |

@ 2013.12.18. 00:07

Levél anyának...

Kedves Anya!

Sajnálom, hogy mostanában nem írok olyan sokat. Szerencsémre elég sok a munka, ami lefoglal. De folyton úgy érzem valami hiányzik és egyre többet tűnődök rajta, mihez kezdjek.
Úgy érzem, ahogy most is így éjjel, hogy teljesen egyedul vagyok a világ közepén. Nem tudom mihez kezdjek. Küzdök már évek óta, s semmi eredményt, semmit nem tudok felmutatni. Évek óta ugyanott szenvedek, ahol elkezdtem. Most is csak mindig a szerencsén mulik az életem, hogy valamerről csurran-cseppen! De nekem ez már kevés. Testileg és lelkileg is ki vagyok most égve. Úgy érzem ezt nem bírom soksok éven át csinálni, de egy életen át biztos nem. Szeretnék biztonságot, tartozni valahova, tervezni és egyszeruen csak élni, de semmi esélyt nem kapok ehhez sehol!
Voltak kisebb-nagyobb sikereim, ezek közt előfordult folyton, hogy kaptam egy kis reményt, majd miután kezdtem beleélni magam és ismét csalódnom kellett ebben a szar életben, folyton kevesebb lettem mint voltam.
Annyi lehetőség, esély és minden szarság volt amire azt hittem most megfogtam az isten lábát! Aztán ezek a butaságok mindig kivettek belőlem újabb és újabb darabokat, aztán még azt a kis hajszálnyi életkedvet is porrázúzták bennem ami még megvolt.
Nagyon bánt az is, hogy magányos vagyok. Napközben az életem a futkosásból áll. Mindig megyek mint a lószar és semmi értelme az egésznek! Nincs egzisztenciám, nincs jövőm és nincs senkim sem. Esélyem sincs rá bármit is megvalósítani!
Gyűlölöm azt az érzést is, hogy nincs senki akivel ünnepelhetném a születésnapom, vagy valami alkalmat, vagy akihez hazatérek és hozzá lehetne bújni, aludni egy jót. Engem minden egyes este az üres szoba fogad és a plafon.
Nem értem meg magam a saját korosztályommal sem. 25év alatt minden korombeli meg van hülyülve, szétszórt, fogalma sincs mit akar, nem tudja mihez kezdjen, csak ide-oda csapódik. Az felett pedig mindenki ki van égve, beleunt az egészbe és tekjesen inaktív. 
Nem akarok én is ilyen lenni, és beletörődni. De mivel nincs létbiztonságom, nincs semmi amiért van értelme reggel felkelni és dolgozni indulni. Nem tudom mi lesz velem. Egy hatalmas nagy semmi vagyok immár 18éves korom óta. Meddig lehet még így élni?! Meddig lehet ezt bírni? Az egy dolog, hogy éppen van pénzem vagy valami, de ez az egész lószart se ér ha senki sincs akivel megoszthatnám.
Sajnálom, hogy ilyeneket írtam, de ezt gondolom szinte naponta. Teljesen tehetetlenül állok az előtt, hogy életem legszebb évei ezzel a szomorkodással telnek el és a fiatalságomra nem fogom szívesen visszaemlékezni, mert csak a sok kudarcot látom, meg a térdig érő szart ebben az országban amiben dagonyázunk!
Jóéjszakát.

Share |

Címkék: depi @ 2013.12.05. 01:29

Férfiak?

Úgy érzem a húspiacon, aka Rómeón nem lehet találni férfiakat. Azok vagy foglaltak, vagy valami nincsen velük rendben. Esetleg csak egy gyors numerát keresnek. Előveszel egy képet, adott rajta egy esetleg helyes és kedves fiú, de két dolog nem stimmel vele. Az első, hogy értelmes mondatokban nem lehet beszélgetni vele, ha találkozol pedig pöszén beszél és nem férfias az affektálása.

Egy ilyen fiút, hogyan mutatsz be a családodnak? Hogyan érzed magad biztonságban mellette, ha ő a párod? Hogy érzed őt egy férfinak? Ha meleg vagy és a saját nemedhez vonzódol, miért nem férfit keresel?

Sosem fogom ezeket a dolgokat igazán megérteni. S azt sem, miért választja mindenki a biztos és stabil boldogság helyett a bizonytalan, kiszámithatatlan életet. Miért kell szerencsejátékozni?

Azthiszem újra blogolok. Észre sem vettem, de csak jönnek a gondolatok belőlem. Ismét nagyot változott az életem. Úgy érzem ha megdöglök is, bizonyítom, hogy két lábon állok egymagam is...


Share |

Címkék: ismerkedés ciki pasik @ 2013.12.03. 23:41